ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 7. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.

Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek teszek ismét eleget azzal, hogy bejelentem, az elmúlt időszakban három volt képviselőtársunk hunyt el.

Tarnóczky Attila az első szabad országgyűlési választásokon Zala megye 2. számú választókerületében a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként szerzett mandátumot a magyar Országgyűlésbe, és volt egy cikluson át a térség képviselője. Megbízatása alatt az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának alelnöke, 1998-től Nagykanizsa alpolgármestere, majd több cikluson át a megyei és a városi közgyűlés képviselője volt. Podmaniczky-díjas helytörténészként kutatta Nagykanizsa városának történtét. Életének 75. évében hunyt el.

Szili Sándor a rendszerváltás utáni első Országgyűlés tagja; 1990 és 2002 között három parlamenti cikluson keresztül az MSZP képviselője volt. Előbb a párt országos listájáról, majd Budapest 27. számú választókerületéből szerzett egyéni képviselői mandátumot. Megbízatása alatt a Honvédelmi bizottság alelnöke, illetve az Országgyűlés jegyzője is volt. Életének 81. évében hunyt el.

Mandur László, az Országgyűlés korábbi alelnöke, szintén az MSZP egykori politikusa, egyben fővárosi szervezetének elnöke 2002 és 2014 között három cikluson át volt országgyűlési képviselő. Megbízatása alatt nyolc éven át töltötte be az Országgyűlés alelnöki tisztségét. Tagja volt az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának, illetve a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának. Politikai, közéleti tevékenysége mellett mérnök, közgazdász, illetve fotográfus szakemberként tevékenykedett. Fotói hazai és külföldi kiállításokon egyaránt megjelentek. Mandur László 62 évet élt.

Kérem önöket, hogy képviselőtársaink emléke előtt néma felállással tisztelegjünk. (A teremben lévők néma felállással tisztelegnek az elhunytak emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! 2016-ban a magyar és a bolgár törvényhozás egyaránt úgy határozott, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítja. Így országaink ezt a napot közösen ünnepelhetik meg, tovább mélyítve és megerősítve a két nép közötti együttműködést és barátságot. Abban az évben ünnepelte a bolgár közösség a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének 100. évfordulóját is. A két nép ezen a napon hitük és kultúrájuk alapjául választott keresztény gyökerükről is megemlékezik.

Október 19‑e az ortodox egyház szentjének, a bolgár remeték atyjának, Csodatévő Rilai Szent Jánosnak a napja. Magyar vonatkozású része a szent ember legendájának, hogy III. Béla magyar király ‑ hallva az ereklye csodatévő erejét ‑ azt arannyal és ezüsttel díszíttetve szolgáltatta vissza a bolgár egyháznak.

A magyarok és a bolgárok nemegyszer sorstársak voltak a történelem viharaiban. Gyakran kaptunk bolgár barátainktól támogatást, éreztük szolidaritásukat. Együtt álltuk útját az oszmán-török hódításnak, harcoltunk vállvetve a várnai csatában 1444-ben. Bulgáriában a mai napig helyeznek el koszorút Hunyadi János sírjánál, március 15-én több településen Kossuth Lajos és Dunyov István szobránál. Időről időre elnyomóink is azonosak voltak, így szabadságvágyunk is összeköt bennünket. Harminc évvel ezelőtt pedig egy időben léptünk a szabadság és a demokrácia útjára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi bolgár közösség tagjai főképp azoknak a bolgárkertészeknek a leszármazottai, akik meghatározó szerepet játszottak a magyarországi zöldségtermelés fellendítésében, szakértelmükkel és szorgalmukkal joggal vívták ki a magyar nemzet rokonszenvét és elismerését. A kertészek és kereskedők 1914 óta intézményes formában is jelen vannak köztünk, amikor megalapították a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a magyarországi bolgár ortodox egyházat. Azóta is aktívan őrzik identitásukat, ápolják hitüket és kultúrájukat, ezzel is gazdagítva a magyar kultúrát, és példát mutatva a többségi társadalom számára az összetartó és állhatatos közösségépítésből. Ennek megnyilvánulása az esztergomi bazilikánál elhelyezett, Csodatevő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű, amelyet a magyar bolgár közösség állíttatott. A magyar-bolgár barátság emléktáblája népeink egymás iránti tiszteletét és megbecsülését szimbolizálja.

Reméljük, hogy a mai emléknap rendezvényei, a ma elhangzó megemlékezések hozzájárulnak a két nép barátságának elmélyítéséhez és a Magyarországon élő bolgárok közösségének erősítéséhez.

Tisztelt Ház! Most a napirend előtti felszólalások következnek. Elsőként a Párbeszéd frakcióvezetőjének, Szabó Timea képviselő asszonynak adom meg a szót.

Forrás: parlament.hu