DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a türelmet, míg így cseréltünk Soltész államtitkár úrral.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány kiemelt célkitűzése volt az elmúlt évtizedben a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és az eljárások jelentős gyorsítása, egy bizalomra épülő, hatékony és gyors közigazgatás működtetése. A rendszerváltást követő évtizedekben a hatósági ügyintézésben szükséges szemléletváltás sokáig nem következett be. Az első igazi, érdemi nagy változás, bár történtek természetesen az előző esztendőkben is bizonyos döntések, de az első igazán érdemi változást a közigazgatás működtetésében a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei felállítása jelentette. Ezt követően 2013. január 1-jével a magyar államigazgatás történelmi hagyományait követve újra felállításra kerültek az államigazgatás helyi szintjei, a járási, illetőleg a fővárosi kerületi hivatalok, amivel létrejött a magyar államigazgatás három központi, területi és helyi szintre épülő rendszere.

Jelentős lépés volt a kormányablakok kialakítása és országos hálózatának kiépítése, amelyek biztosítják a magas színvonalú, integrált, egyablakos ügyfélkiszolgálást minden állampolgár számára. Ezek könnyen elérhetőek, és megközelíthető helyszíneken ma már több mint háromszáz fölött van a számuk. Egy törekvés az volt képletesen szólva, hogy egy járásnyira a lakóterületről megközelíthetőek legyenek olyan pontok, ahol az állammal való találkozás biztosított az állampolgárok számára.

A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveiként jelentik a kaput az állam és az állampolgárok között. Éves szinten 28 millió ügyet intéznek. A kormányablakokban évente 13 millió ügyfél intézi ügyeit az egyszerű lakcímigazolvány kiadásától a családtámogatási ellátásokon át a fogyasztóvédelmi panaszok kezeléséig. Mindezek mellett az állam az elmúlt években több körben igyekezett bürokrácia-, illetve rezsicsökkentés címén csökkenteni, illetve eltörölni azokat az állampolgárokat és vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, amelyek jelentősen hátráltatják Magyarország versenyképességét.

Az eddig megtett intézkedések mellett a megkezdett munkát folytatni szükséges. A világ folyamatos változásával a közigazgatásnak lépést kell tartania. Jelenleg veszélyhelyzet van Magyarországon, azonban az élet nem áll meg, és az országnak működnie kell, számos olyan kérdésben szükséges dönteni, amelyek az emberek mindennapjait és a vállalkozások működését a veszélyhelyzetet követően is segítenek megkönnyíteni.

Döntéseket a közigazgatási hatósági eljárások további egyszerűsítése terén mindenkor szükséges hozni. Ezt szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat, amely 41 törvény módosítására tesz javaslatot. A fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével előkészített módosítások egyaránt hozzájárulnak az állampolgárok és a vállalkozások terheinek csökkentéséhez, a hatósági eljárások egyszerűsítéséhez és gyorsításához, valamint a kormányhivatalok mint jogalkalmazó szervek működésének hatékonyabbá tételéhez.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nem célom az összes szakmai javaslatot és a törvényjavaslat valamennyi elemét ezen felszólalás keretében bemutatni, annak csak fontosabb irányait szeretném ismertetni.

A közigazgatásnak folyamatosan reagálnia kell a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre. Ennek jegyében jelenleg az elektronikus közigazgatás fejlesztése és kiterjesztése az egyik legnagyobb kihívás. Alapvető cél, hogy az állampolgárok és a vállalkozások, tekintettel a járványhelyzetre is, online, akár otthonról minél szélesebb körben tudják az elektronikus szolgáltatásokat igénybe venni.

A kérelmek elektronikus benyújthatósága érdekében került sor 449 kormányhivatali ügykörben elektronikus űrlap fejlesztésére. Ezek a fejlesztések érintik többek között a gyámügyi és gyermekvédelmi, a szociális igazgatási, az egészségbiztosítási, a családtámogatási és a környezetvédelmi szakterületet. Olyan kérelmeket lehet majd elektronikusan, űrlapon keresztül benyújtani, mint például a csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díj iránti kérelem vagy a környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelem.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítását követően a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szüksége szakértőt kirendelni, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, mindezzel megkímélve az érintett gyermeket és hozzátartozóikat egy újabb szakértői vizsgálattól.

Az egyéni vállalkozók a gazdasági társaságok működésének, hivatali ügyeinek egyszerűsítése érdekében folyamatos intézkedések szükségesek, javítva ezzel hazánk versenyképességét.

(14.20)

Erre figyelemmel a törvényjavaslat az alábbiakról rendelkezik. A vállalkozás, gazdasági társaság bankszámlanyitását, valamint -megszüntetését a bankszámlaszám feltüntetésével ezentúl a pénzintézeteknek kell közölniük az adóhatóságon kívül a székhely szerint illetékes gazdasági kamarával, valamint a székhely és telephely szerint illetékes jegyzővel is, csökkentve ezzel a vállalkozás által felkeresendő szervek körét. Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a NAV-nál, az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni, így az egyéni vállalkozóknak a kamarát már nem kell felkeresniük. A kamarai adatlapot a NAV továbbítja a területi gazdasági kamara részére.

A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi hatóság a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével, valamint a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban keletkezett iratokat csak eredetiben kérheti be. Ez rugalmatlan szabályozás, ezért ezt a törvényjavaslat ezek után eltörli, a jövőben az ügyfél másolatban is benyújthatja a kért iratokat, ha nyilatkozik arról, hogy azok az eredetivel mindenben megegyeznek.

Számos jogszabály tartalmaz előírást a vállalkozások számára irataik megőrzési idejéről, amely időtartamok észszerű csökkentése indokolt. Például nincs szükség a közzétételt követő öt évig a reklámokhoz kapcsolódó adatok, nyilatkozatok őrzésére, elegendő lesz maximum három év. A kereskedelmi tevékenység során esetlegesen keletkező fogyasztói panaszok jellege sem kívánja meg az öt évig történő iratőrzési időt, a törvényjavaslat a megőrzési kötelezettséget szintén három évre csökkenti.

Bővül azon eljárások köre, ahol az engedélyezési eljárás helyett elegendő bejelentést tenni a hatóság felé. Ezentúl elegendő lesz a közlekedési hatósághoz bejelenteni a földút építését, vagy a vasúti átjáróhoz, útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építését, ezzel gyorsítva ezen eljárásokat.

Az egyetemes szolgáltatók, a távhő-, a víziközmű-szolgáltatók, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók mentesülnek a rezsicsökkentésre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettség alól, elegendő lesz az adatszolgáltatást évente megküldeniük a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

Az ügyfelek védelme érdekében a környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált hatósági határozattal megállapított környezeti teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba, biztosítva az ügyfelek számára az ingatlan-adásvételek során a környezeti terhekről való tudomásszerzést.

A törvényjavaslat tartalmaz továbbá számos olyan módosítást, amely az állampolgárok, vállalkozások szűk körének tevékenységét könnyíti. Így például a módosítás javaslatot tesz a társadalmi halőrök kétévente kötelező továbbképzésének eltörlésére, a temetkezési szolgáltatóknak nem kell igazolni az adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését, helyettük az engedélyező hatóság keresi meg az adóhatóságot. Az ingatlan-nyilvántartásnak azon változásai, amelyek a földhasználatot is érintik, automatikusan az ügyfél külön bejelentése nélkül átvezetésre kerülnek a földhasználati nyilvántartáson is.

Mint ahogy azt önök is látják, a törvényjavaslat nem csupán a társadalom egy csoportját érinti, hanem a hatósági ügyintézés megannyi területére kiterjed, így téve lehetővé egy olyan hatékony, erős, szolgáltató közigazgatás megteremtését, amelyhez azért fordulhatunk bizalommal, mert az képes ügyeinket magas szakmai színvonalon és gyorsan elintézni.

Tisztelt Országgyűlés! Zárásként szeretném idézni Magyary Zoltán célmegjelölését, mely szerint a közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata. Törvényjavaslatunkkal ennek a célkitűzésnek igyekszünk eleget tenni, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu