DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azon két hangsúlyos igénynek való megfelelés jegyében született, amelyeket a modern kor a közigazgatási eljárások elé állított: az eljárások egyszerűsítése és elektronizálása. Az anyakönyvi eljárások, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat továbbviszi azt a szemléletet, amelyet a kormány évek óta töretlenül képvisel a bürokráciacsökkentés és az átláthatóbb közigazgatás elérése érdekében. Ezúttal olyan igazgatási területet kívánunk módosítani, amely minden ember életét a kezdetektől az utolsó pillanatig végigkíséri.

(16.30)

A törvényjavaslat rendelkezései elsősorban az anyakönyvezést érintik, ami Magyarországon rendkívül gazdag hagyományokkal bír. Az állami, vagyis már nem egyházi anyakönyvezés bevezetésére 1895-ben került sor, és azt tudom mondani, hogy ahhoz képest is egy jelentős mérföldkő volt 2014, ami az elektronikus anyakönyvi rendszer, az EAK elindítását jelentette. Azt megelőzően papíralapon folyt az anyakönyvezés, attól kezdve pedig elektronikus alapúvá vált a nyilvántartás; ugye, négy darab ilyen anyakönyvi esemény nyilvántartására kerül sor ebben a rendszerben: születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és haláleset.

2014 után megszűnt az anyakönyvi eseményenként és a területileg tagolt anyakönyvezés, helyette a nyilvántartás személyközpontúvá vált olyan, addig nem remélt lehetőségeket megteremtve, mint például a családi kapcsolatok átláthatóvá tétele a családtagok adatainak összekapcsolásával, tehát azt gondoljuk, hogy a 125 éve működő állami anyakönyvezésnek egy komoly fejlesztése valósult meg az elmúlt években, és ezt szeretnénk továbbvinni most is.

2014-ben egy üres nyilvántartással indultunk, amelyet folyamatosan ügyhöz kötötten a papíralapú anyakönyvi bejegyzések teljes adattartalmának, így a személyek adatainak feltöltésével valósítunk meg.

A rendszer személyi nyilvántartásában jelenleg 8 899 444 főt tart számon, majdnem 6 millió anyakönyvi eseményt és majdnem 19 millió bejegyzést rögzítve. Tehát folyamatosan töltjük fel a rendszert, folyamatosan kel életre, egyre komplexebbé válik, és elérkezett az idő, úgy gondoljuk, hogy a rendszer alapjainak megtartásával újabb fejlesztésekbe vágjunk bele.

Ha megvizsgáljuk az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, akkor egy rövid áttekintést követően is megállapítható, hogy az ügyek személyes jellegére figyelemmel olyannyira szűk körű az elektronikus ügyintézésre biztosított lehetőség, hogy az anyakönyvi eljárásban már-már kivételesnek mondható, azonban korunk kihívásainak megfelelve a jelen törvényjavaslatban szeretnénk ezt a kört a lehetőségekhez mérten az anyakönyvi igazgatás területén is bővíteni. A törvényjavaslat elfogadása esetén olyan anyakönyvi események elektronikus kezdeményezésének jogszabályi háttere teremtődik meg, mint például a házassági névviselési forma módosítása, a nemzetiségi névviselés, az új eljárásként nevesített utónév-módosítás, valamint a névváltoztatás. Ezenkívül a jövőben nemcsak a saját anyakönyvi okiratok elektronikus kérelmezése lesz elérhető az állampolgárok számára, hanem ezt majd otthonról törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként eljárva is intézhetjük.

Külön kiemelném még a polgári törvénykönyv házassági névviselési szabályainak megfelelő, úgynevezett házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárást, amely az elektronikus anyakönyvben már jelenleg is jól működő informatikai megoldásokat támogat. Ennek előnyeit kihasználva a jövőben biztosítható lesz, hogy a kérelmeket egy automatikus döntéshozatal formájában 24 órán belül el tudja intézni a hatóság.

A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a személynévhasználattal összefüggő eljárások racionalizálására is, hiszen csak a névváltoztatási kérelmek évente több ezres ügyszámot generálnak az anyakönyvvezetőknél. 2020-ban október 31-éig vizsgálva összesen 4529 darab névváltoztatási kérelmet jegyeztek az elektronikus anyakönyvbe, amelyből a családi név megváltoztatására irányuló eljárások voltak a legjelentősebb számúak, több mint 2300 darab ilyenről volt szó, több mint ezer utónév-megváltoztatás volt, és a kombinált eljárások is 600-700-as nagyságrendben állnak rendelkezésre.

Egy említés erejéig már beszéltem róla, de pár gondolatot még mondanék az utónév módosítására irányuló eljáráshoz, amellyel az előttünk fekvő módosítás nyomán az anyakönyvi eljárások köre kiegészülne, tehát ez egy új eljárás lenne, noha természetesen nem egy új keletű igényről és adattartalom-változtatásról van szó. A törvényjavaslatban ezt az eljárást egy egyszerűsített névváltoztatásként kívánjuk visszaemelni, az anyakönyvvezető hatáskörébe akarjuk ezt utalni. Ennek hatására a több utónevet viselő személyeknek lehetősége lesz arra, hogy az utónév-módosítás keretében egyet elhagyjanak az utónévből, vagy akár meg is fordíthassák annak sorrendjét. Tekintve, hogy itt nem új nevek engedélyezése történik, hanem már meglévőkre irányul a módosítás, ezért megítélésünk szerint nem indokolt, hogy ezt a változtatási igényt is magasabb összegű illetékfizetési kötelezettség, valamint hosszabb ügyintézési idővel terhelt úgynevezett klasszikus névváltoztatási eljárás keretében lehessen csak intézni.

Ha a névváltoztatási eljárások területén maradunk, mondom még egyszer, az utónév-módosításoknak ez a köre kikerülne, akkor itt további egyszerűsítéseket is találunk. Ez az egyszerűsítés ügyfél- és kormányhivatali oldalt is érint. Javaslatot tennénk a névváltoztatási okirat kivezetésére, amely jelenleg rendkívül sok adminisztrációval jár a hatóság részére. A névváltoztatás engedélyezése számos más engedélyezési eljáráshoz hasonlóan határozat formájában, tehát sima hatósági határozat formájában is teljes mértékben be tudja tölteni a funkcióját, emellett a hatóságnak a névváltoztatási okirat mint biztonsági okmány kezelésével kapcsolatos többletfeladatai megszüntetése is gyorsítja és az anyagi ráfordítás tekintetében is csökkenti a negatívumokat, és pozitív hatása lesz az ügyintézés menetére.

A jelen módosítás a nemzetiségeket érintően is tartalmaz előremutató rendelkezéseket, amelyek célja az, hogy a nemzetiségekhez tartozó személyek hatékonyabban gyakorolhassák a nemzetiségi névviseléshez fűződő jogaikat. Ennek előfeltétele az, hogy ezek a nemzetiséghez tartozó személyek könnyebben és naprakész módon hozzá tudjanak férni a nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzeti utónévjegyzékhez. A törvényjavaslat ezt tenné kötelezővé, ugyanis ez a követelmény jelen pillanatban nem vagy csak részlegesen érvényesül, és a nemzetiségi utónevek közzétételét az országos nemzetiségi önkormányzat feladatává teszi, egyúttal meghatározza annak pontos adatkörét.

Az anyakönyvi igazgatás szerteágazó, számos jogterületet, ágazati szabályt érint. A törvényjavaslat más kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza, például a polgári törvénykönyv bővíti a házasulók által választható házassági névviselési formákat, amelyeknek eredményeképpen egyes esetekben megszűnik a házassági névviselési forma módosítására irányuló külön eljárás szükségessége.

A magyar állampolgárságról szóló törvény kis terjedelmű pontosítása az állampolgársági eskütétel megfelelő előkészítése érdekében szükséges, az úgynevezett Szl.-törvény, tehát a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény módosítása az értesítési kötelezettséggel összefüggésben indokolt.

A módosítások jelentős része informatikai fejlesztéseket követőn tud a gyakorlatban is megvalósulni, és ezt követően válik a mindennapok részévé, ezért a javaslatban közel másfél éves időtávlatban határoznánk meg a törvény szakaszos hatályba léptetését, és addig is azokat a módosításokat, amelyeket már hatályba tudunk léptetni, azokat előre hozzuk.

A törvényjavaslat kidolgozását anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szervként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatalok gyakorlati tapasztalatai, észrevételeinek feltérképezése előzte meg, számos jogalkalmazási kérdésben sikerül, azt hiszem, mindenki számára megnyugtató megoldásokat találni. Mi úgy látjuk, hogy egy könnyebben áttekinthető, koherens szabályozás, amely a jogalkalmazók és az ügyfelek munkáját is javítani fogja ezen a területen, amely, mondom még egyszer, legalább két alkalommal, születés és haláleset esetében mindannyiunk életében meghatározó. Köszönöm szépen a szót. Kérem a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu