DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon szépen köszönöm a pártpolitikai logikán túlmutató támogatást a javaslat mögött, és különösen szeretném megköszönni a szószóló úrnak is a támogató felszólalását azzal együtt, hogy elismerte, valóban ez a nemzetiségi önkormányzatokra egy komoly feladatot ró, de úgy tűnik, abban egyetértünk, hogy ezt a feladatot el kell végezni és éppen a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok jogainak érvényesítése érdekében. Köszönöm az ezzel összefüggő támogatást.Ha megengedik, pár dologra szeretnék reagálni, ha megtalálom a papírjaimat. (A jegyzetei között lapoz.) Igen, az anyakönyvvezetők munkájának elismerésére vonatkozó kérdések kapcsán én itt személyesen is szeretném megerősíteni, hogy pályafutásom egyik korábbi szakaszában pont ezen a területen anyakönyvvezetői felügyelői feladatot láttam el jogi referensként minisztériumi szinten, úgyhogy én pontosan tudom, hogy milyen, néha heroikus küzdelmet folytatnak és munkát végeznek az anyakönyvvezetők, úgyhogy én is szeretném megköszönni nekik a munkát.

Itt az anyakönyvi rendszerrel kapcsolatban egy alapkérdést kell meghozni, ami tisztázza is azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselő úr felvetett, mert ezek, ugye, rész-egész viszonyban állnak egymással, hogy hova is tartozzon az anyakönyvi nyilvántartás: az önkormányzatokhoz tartozzon vagy az államhoz tartozzon, mármint olyan értelemben, hogy a központi közigazgatáshoz vagy az önkormányzatokhoz.

Mi azt a választ adtuk erre a kérdésre az elmúlt tíz évben, hogy ez maradjon az önkormányzatoknál, mert ez ott van a legjobb helyen, viszont akkor azt gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak a feladata egyrészt az anyakönyvvezetők megfelelő bérezése, másrészt a megfelelő munkatervezés, a megfelelő humánerőforrás-létszám kialakítása, illetőleg azzal is egyetértek, hogy kulcsfontosságú, amit ön említett, az anyakönyvi alapiratoknak az őrzése. Erre külön is szeretném kérni az önkormányzatokat, hogy figyeljenek oda, ezek ugyanis pótolhatatlan és nemcsak muzeális értékkel bíró, hanem azon is túlmutató, a magyar állam működése szempontjából nagyon fontos iratok.

Többen is említették, képviselő asszony és képviselő úr is említette a betekintés jogát. Itt elhangzott a bíróságoknak, illetőleg más szerveknek a pusztán betekintéssel való hozzáférése az anyakönyvi nyilvántartáshoz. Én azt tudom mondani, hogy ha a kormány ez ügyben nyitott, tehát ha van erre vonatkozó módosítási szándék, akkor mi ezt érdemben megvizsgáljuk.

Egészen eddig azért az volt az eljárásrend, hogy az anyakönyvi nyilvántartási adatokból építkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás volt az a központi nyilvántartás, amelyhez ilyen széles körben biztosított volt a hozzáférés, és amit a többi hatóságok használtak; egész egyszerűen azért, mert amíg nem létezett elektronikus anyakönyvi nyilvántartás, addig a betekintést fizikailag nem is lehetett megvalósítani, mert a bíró nem tudott lemenni az anyakönyvvezetőhöz, ott lemenni az irattárba, és megnézni az adatokat. Másrészt a papíralapú eredeti anyakönyveknek a helyes módon történő olvasása, abban a javítások meg a változtatások speciális módszerrel kerülnek feltüntetésre, olyan szakképzettséget igényelt, amivel más hatóságok, illetőleg más szervek nem rendelkeztek.

(17.40)

Tehát ez ilyen értelemben szerintem egy papíralapú anyakönyvi örökségből eredő adottság, amit lehet, hogy érdemes átgondolni, vannak pró és kontra érvek is.

A másik, amit Kálló képviselő úr említett, az egyház házasságkötések anyakönyvezésével kapcsolatos szerepének az esetleges megerősítése. Tehát hogy azon házasulók esetében, akik az egyház színe előtt is szeretnének házasságot kötni, akkor ez az egy aktus ne csak az Isten színe előtt kötött aktusnak minősüljön, hanem az állam színe előtt kötött aktusnak is. Azt tudom önnek mondani, hogy Magyarország Kormánya irányából ez a módosítás támogatottságot élvez. Ha képviselő úr a magyarországi egyházak támogatását is tudja ezen javaslat mögé biztosítani, akkor ennek nem lesz akadálya. Egészen eddig ennek a feltételrendszere az elmúlt tíz évben nem teljesült.

Sebián-Petrovszki László képviselő úr említett egy konkrét kérdést, a házassági név módosítása kérdését. Előtte korábban másként volt a rendszer, tehát egy korábbi jó rendszer helyreállítására teszünk most javaslatot. Korábban a házassági név módosítását az anyakönyvvezetők végezték el. Ez úgy nézett ki, hogy náluk kellett a kérelmet benyújtani, ők el is bírálták, és a módosítást átvezették. Aztán egy egységesítési törekvés miatt alakult ki az a hibrid megoldás, hogy az anyakönyvvezetőknél kell a kérelmet benyújtani, a kormányhivatal dönt, de az anyakönyvvezető jegyzi be. Ezért most valójában a hatáskört visszateszi a törvényjavaslat az anyakönyvvezetőkhöz, de ezzel nekik nem többletmunkájuk, hanem kevesebb munkájuk van, mert akkor ezt a kört nem kell megcsinálni, hanem automatikusan ők nemcsak, hogy a döntést végre tudják hajtani, hanem a döntést meg is tudják hozni.

A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott utónévjegyzékkel kapcsolatban egyetértek azokkal a hozzászólásokkal, amelyek arra vonatkoztak, hogy kellően tág, ha lehet ilyet mondani, akkor talán túlzottan is tág azoknak a neveknek a köre, amit Magyarországon anyakönyvezni lehet. Azonban a helyzet úgy áll, hogy ha nemzetközi összehasonlításban megnézzük, akkor a magyar szabályozás még így is a környékbeli országokhoz képest és a nyugat-európai országokhoz képest a legszigorúbb.

Tehát mi a legtöbb esetben abból az irányból szoktunk támadásokat kapni, és egyébként a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is onnan szokott állampolgári oldalról támadásokat kapni, hogy miért nem megengedőbb, és hogy miért érvényesíti azokat a nyelvtudományi szempontokat az utónevek megválasztásával kapcsolatban, amiket érvényesít. Úgyhogy ebben én csak annyit szeretnék jelezni, hogy mi szeretnénk kitartani, tehát hogy szerintünk ez a mostani megoldás jó, és arra bátorítjuk a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy ő is tartson ki, és következetesen érvényesítse azokat az elveket, amiket meghatározott. Szerintünk az a közjó érvényesülését fogja jelenteni, és egyébként a személyes szabadságot meg a szülői szabadságot nem korlátozza, úgyhogy ezt is külön szeretném megköszönni, ha ebben szintén pártpolitikán túlmutató támogatásunk van.

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek itt közben a háttéranyagomban láttam is, hogy 257 dokumentált szakmai vélemény és kezdeményezési javaslat érkezett a Miniszterelnökséghez , aki szakmai szervezetek, akár a külső partnerek részéről hozzájárult ennek a törvényjavaslatnak az előkészítéséhez. Azt remélem, hogy egyhangúhoz közeli támogatottsággal fog majd átmenni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu