DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban egyre nagyobb mennyiségben és egyre veszélyesebb beltartalommal termeljük a szemetet, ami globális problémává nőtte ki magát.

Mára a folyók áradásának időpontja, intenzitása is kiszámíthatatlanná vált, és a folyó által szállított értékes hordalék összetétele is megváltozott. Valójában szinte mindent megtalálunk benne, amit a boltok polcain látunk, és akkor a szemmel nem látható vegyi anyagokról még nem is beszéltünk. A hulladékok túlnyomó része jelenlegi határainkon túlról, Kárpátaljáról és Erdélyből származik, ahol sajnos bevett gyakorlat a házak körül keletkezett szemét ártérben való elhelyezése. A téli hónapokban felgyűlt hulladékot a tavaszi olvadékvizektől és esőzésektől megduzzadt folyó felveszi, átszállítja a határon, majd az alsóbb szakaszon, ártéri erdőkben, homokszigetek partján teszi le. A felhalmozódott uszadék sok esetben milliós károkat okoz.

Bár a Tisza-szennyezés nem új keletű probléma, azért nehéz a megoldása, mert nem csupán egy országot, hanem a Kárpát-medence több országát is érinti. Magyar és ukrán aktivisták is dolgoznak rajta, a tiszai szennyezést mégsem sikerült felszámolni az elmúlt években.

A tiszai szennyezés már több mint másfél évtizede fennáll, 2004 óta jelentős mennyiségű, növényi uszadékkal kevert PET-palackot és egyéb kommunális hulladékot szállít a víz hazánkba. A hulladék a Felső-Tisza vízgyűjtő területén, jellemzően a csapadékos időjárást követően kialakuló árhullámokkal érkezik a Tiszán, illetve Erdélyből a Szamoson és a Krasznán, valamint ritkábban a Bodrogon, valamint a Hernád folyón a Felvidékről. Az elmúlt tizenöt év alatt 40 esetben volt 50 palack vagy azt meghaladó intenzitású szennyezés a Tiszán, a csúcsérték pedig elérte a percenkénti 300-500 palackot is.

A szennyezés és létrejöttének megelőzése a felvízi szomszédainknál lenne kezelhető, viszont Ukrajnában szinte egyáltalán nincs szervezett hulladékkezelés, így amíg a felvízi országok nem oldják meg ezt a problémát helyben, addig ez nálunk sem szűnhet meg. A problémamegoldás az országok közötti együttműködés lenne.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, mit kívánnak tenni a súlyos, országos szintű probléma megoldása érdekében. Várom megtisztelő érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu