DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban a munka törvénykönyvéről szóló ’12. évi I. törvény szerint munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Mindenszentek napját az akkori kormány a Fidesz javaslatára 2000-ben nyilvánította munkaszüneti nappá, nagypéntek pedig a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőinek javaslatára 2017 óta munkaszüneti nap. Magyarországon így évente összesen 11 munkaszüneti nap van, ezzel Európa középmezőnyében vagyunk, például Belgiummal vagy Svédországgal egy szinten. Németországban 9 munkaszüneti nap van.

A munkaszüneti napok számának további növelését a gazdaság teherbíró képessége szempontjából is vizsgálni kell: nyilvánvaló, hogy csökkenti a munkaidőalapot; mérsékelné az egy foglalkoztatottra számított hozzáadott értéket, növelné ugyanakkor a termelékenységre jutó bérköltséget.

A kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot, egy számjegyűre csökkenti az inflációt. A kormány ezt teljesítette, így ’23 az inflációcsökkentés, ’24 pedig a növekedés helyreállításának éve lesz. A gazdaság növekedéséhez a keresletélénkülés is hozzájárulhat, ezért már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, így a korábbi évekhez hasonlítva egyre többet érhet a családok fizetése.

Ahogy az elmondottakból is kitűnik, az elmúlt 23 évben az Országgyűlés a Fidesz-KDNP kezdeményezésére két új munkaszüneti nap bevezetéséről döntött. Ahogy eddig is, most is, a szenteste napjának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) munkaszüneti nappá nyilvánítása komoly megfontolást érdemlő javaslat, melyet kellő alapossággal vizsgálunk, figyelembe véve az ország teherbíró képességét is. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu