ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Aradszki András és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! A 2000. június 13-án elfogadott országgyűlési határozat egyik alapvető célja az volt, hogy február 25‑e a kommunista diktatúrák áldozatairól történő megemlékezés emléknapja legyen a középfokú oktatási intézményekben. 2001-ben ezen a napon, itt az Országházban megtartott ünnepi eseményen együtt emlékeztek meg az országgyűlési képviselők, a közjogi méltóságok, a történelmi egyházak delegáltjai és az ’56-os szervezetek képviselői. Néhány évvel később, élve az Alaptörvényben rögzített felhatalmazással, az Országgyűlés törvényben mondta ki a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását, amelynek feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárása. Emellett az elmúlt 25 évben hagyománnyá vált, hogy a törvényhozási képviselők koszorúzással és főhajtással emlékeznek meg a Kossuth tér közelében felállított Kovács Béla-szobor és a Nemzeti Vértanúk emlékműve előtt.

Mindezek az események és rendelkezések segítenek abban, hogy a magyar nép történelmi emlékezetében elevenen maradjanak meg a kommunista totalitárius diktatúra évtizedei.

Tisztelt Ház! 79 évvel ezelőtt a szovjet megszállók, mit sem törődve a képviselői mentelmi joggal, letartóztatták és elhurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki többévi fogság után térhetett csak haza a Szovjetunióból. Személyes története előrevetítette mindazt, ami a magyar társadalomra várt: a sok áldozattal és szenvedéssel járó második világháború után a függetlenségi és szabadságtörekvéseire olyannyira büszke magyar nép egy totalitárius diktatúra befolyása alá került. És bár 1956-ban néhány dicsőséges napon át sikerrel fordult szembe az elnyomással, további reménytelen évtizedeket kellett átvészelnie, míg megnyílt előtte a tényleges szabadság tere.

A hatalmat bitorlók az igazságosság, az egyenlőség és a demokrácia eszméivel díszített paravánnal takarták le rémtetteiket, amelyekhez támogató hátteret nyújtottak az idegen megszállók.

Tisztelt Képviselőtársaim! Világszerte több millió ember tekinthető a kommunista rendszerek áldozatainak. Szinte nincs olyan család hazánkban, amelyet nem érintett volna valamiképpen a kommunisták által szervezett intézményes terror, a fizikai megsemmisítés, a kisemmizés, az ellehetetlenítés. Ezen a napon hajtsunk fejet valamennyiük emléke előtt!

Emellett emlékezzünk meg azokról a honfitársainkról, akik akár életük árán is vállalták a hatalommal való szembefordulást, ezzel a remény megőrzését is segítve az önrendelkezéstől megfosztott magyar nép lelkében. Áldozatvállalásuk figyelmeztetés mindnyájunknak: a demokratikus társadalmi berendezkedésnek és az alapvető emberi jogok tiszteletének megkérdőjelezhetetlen alapértéknek kell lennie. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Kocsis Máté, Fidesz, Szijjártó Péter, Fidesz, Németh Szilárd István, Fidesz, Illés Boglárka, Fidesz, Hegedűs Barbara, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés H/13660. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak, miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr!

Forrás: parlament.hu