CZIRBUS GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A magyar építészetről szóló törvényjavaslat minden tekintetben visszalépés a magyar emberek szempontjából: visszalépés az otthonteremtés állami támogatása, visszalépés az építőanyagok ellátásbiztonsága szempontjából, visszalépés a kistelepülések vállalkozói számára.

A lakóingatlan-beruházások kiemelt üggyé nyilvánításával azt a nyilvánvaló célt kívántuk támogatni, amelyben a fiatalok kedvező, fix 3 százalékos hitellehetőség mellett, a rendes eljáráshoz képest gyorsabb hatósági ügyintézés mellett minél hamarabb jussanak új lakáshoz. A törvényjavaslat szerint e beruházások kapcsán ‑ a használatbavételi engedélyt nem számítva ‑ engedély nem adható ki. A törvény rendelkezése ezen beruházások megkezdését év végéig késlelteti, ha meg nem akadályozza.

Közel 17 ezer tervezett lakás érintett ezekben a beruházásokban. A törvény elfogadása a 17 ezer szerződő felet, számos beruházót és a lakások leendő tulajdonosait hozza hátrányos helyzetbe. A leendő tulajdonosokat az építési engedélyek jövő évre történő áthúzódása azért veszélyezteti, mert az igen előnyös és államilag támogatott hitelkonstrukció lehetősége miatt ezen ingatlanokra igen nagy volt az érdeklődés, számos esetben már a tervezőasztalról adtak el lakásokat a későbbi hitelfelvétel reményében. Ezek az előszerződések akár foglalóval biztosított megállapodások is lehetnek.

A kormány nem vállal kötelezettséget az Otthon Start program fenntartására. Annyit már tudunk, hogy a kormánynak nem a saját tulajdonú otthon támogatása az elsődleges célja, így a fix 3 százalékos hitelkonstrukció beszántásával könnyen válhat az otthonteremtés állami támogatású, 3 százalékos kamatából piaci 6-8 százalékos kamatozásúvá.

A törlesztőrészletek növekedésével a hitelintézetek járnak jól, a fiatalok viszont veszítenek. Azok a fiatalok is veszítenek, akik nem a Fideszre szavaztak, csak azért, mert nem ettől a kormánytól kapnak segítséget otthonaik megvalósításához. Amennyiben a törvényjavaslat szerinti felülvizsgálat időtartama alatt a program megszűnik, számos szerződés ellehetetlenül, anyagi terhet róva a magyar állam ígéreteiben bízó, jóhiszemű magyar családokra, azokra a magyar családokra, akiket nem érdekelnek a TISZA Párt ködös lakáspolitikai ígéretei.

Talán Vitézy Dávid jogi ismeretei is hiányosak, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a szerződés teljesítése elmarad, és ezért a vevő felelős, például, ha nem fizeti meg a vételárat vagy a szerződésben meghatározott bármely vételrészletet, az eladónak átadott foglalót elveszíti.

A TISZA Párt kormánya által előterjesztett törvényjavaslat a kollektív bűnösség elvén nyugszik. A TISZA szerint, ha valaki bármilyen állami támogatást vett fel az elmúlt 16 évben, az bűnös, és vizsgálhatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Tudjuk, hogy több TISZA-s képviselő is haszonélvezője volt az előző kormány támogatáspolitikájának, de nem lesz haszonélvezője a vizsgálat politikájának.

A törvényjavaslat rossz a hazai építőiparnak. A kollektív bűnösség elve érvényesül itt is: a vállalkozók is bűnhődnek azért, mert Vitézy Dávid szerint ők is fideszesek. Egy lakópark méretű beruházáshoz szükséges géppark-, építőanyag- és munkaerő-kapacitás lekötése nem kevés szervezési és anyagi ráfordítást igényel. Ezekkel az építkezésekkel joggal kalkuláltak az építőipari vállalkozások. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján csökken az építőipar termelési volumene. A romló tendencia április óta gyorsult fel, júliusban már 12,6 százalékkal maradt el az épületek építése az előző év azonos időszakához képest. Látja a kormány is, hogy a törvényjavaslata rossz a magyar embereknek, és rossz a magyar vállalkozásoknak.

A Törvényalkotási Bizottság ülésére benyújtott és elfogadott módosító javaslat óta már azt is tudjuk, hogy az állam semmilyen kártalanításra nem kötelezhető az építési engedélyek későbbi kiadása miatt, tehát sem a potenciális vevők, sem a vállalkozók nem kapnak kártalanítást. Miért nem? Mert nem érdeklik a kormányt sem a vevők, sem az építőipari vállalkozások, amikor az építési engedélyek kiadásának év végéig történő felfüggesztéséről döntenek. Fiatalok ezreinek az álmait, lakáshoz jutását lehetetleníti most el a kormány.

Az építőanyagok kivételére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével bár európai uniós bírósági ítéletre hivatkozva meg sem próbálták az Európai Bizottsággal való összeborulás során a magyar érdekeket képviselni, esetleg más módon a célzott joghatást elérni, miszerint szükséges az állam kezében olyan eszközrendszer, amely a magyar emberek ellátásbiztonságát szükség esetén garantálja. Nem volt tiltó intézkedésre példa, de most már nem is lesz lehetőségük cselekedni, ha probléma van. A kormány ezzel is a külföldi tulajdonú, hazai építőanyag-előállítókat hozta helyzetbe a magyar emberek érdekeivel szemben.

A Törvényalkotási Bizottság ülésére a kormány által becsempészett plázastop-intézkedés felpuhítására vonatkozó javaslat egyértelmű jele annak, hogy a kistelepülések vállalkozói új versenytársakat kaphatnak. Az intézkedés 2012-es bevezetésének elsődleges indoka a történelmi belvárosi városszövetek és az ott működő kisvállalkozások védelme volt; a javaslat teret engedett volna ezeknek a történelmi városképeknek a lerombolásához. Ezt ne engedjük! Olyan sürgőssé vált az az igény, hogy 400 négyzetméterről felemeljék 800 négyzetméterre a mérethatárt, aminél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek esetén nem kell az építéshez, bővítéshez vagy átalakításhoz külön engedély, hogy már október 15-étől nem kellett volna a 800 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek esetén szakkérdésben vizsgálatot lefolytatni és kötelező érvényű hatósági álláspontot kialakítani.

A kormány a javaslatát visszavonta, nem meglepő módon a kistelepülésekre vonatkozó további egyeztetések lefolytatása miatt, de ezzel csak elodázták a főleg vidéken vagy a belvárosi környezetben működő, magyar tulajdonú élelmiszerláncok vagy családi vállalkozások kivéreztetését. A javaslat nyilvánvalóan a külföldi tulajdonú áruházláncoknak kedvez. Látjuk a törekvést abban, hogy a kormánynak nem a magyar vállalkozások fontosak, hanem a külföldi érdekek kiszolgálása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény visszalépés a magyar emberek számára, külföldi tulajdonú vállalkozások megrendelésére készült ‑ nem ez a magyar érdek. Kérem, hogy ne támogassák, ahogy mi sem támogatjuk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu