KAPITÁNY ISTVÁN gazdasági és energetikai miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tudjuk, hogy a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet egy olyan helyzet, amilyet nem sűrűn láttunk az elmúlt 20-30 évben, kihívások elé állítja a teljes globális olajpiacot és -ellátást. Az üzemanyagárat, mint ahogy tudjuk, sok minden meghatározza, ahogy ön is mondta, az adótartalom is, emellett persze a késztermékárak, a finomítói árrés, a dollár-forint árfolyam, a logisztikai, kereskedelmi költségek.

Én tisztelem önt mint szakértőt, de egy dolgot szeretnék megemlíteni a jelenlegi helyzetről, hogy ez miért komplexebb, mint amivel talán márciusban találkoztunk, ez pedig az, hogy jelen pillanatban Oroszország is óriási gondokkal küszködik ‑ ez nem meglepő, háborúban áll ‑, ellátási problémák vannak, az ellátási problémák olyanok, hogy sorban állnak az orosz benzinkutaknál dízelért, amire azért nem gondoltunk volna, hogy elő fog fordulni, és ebben a helyzetben a piacnak a normális működése, mint ahogy ön is jól tudja, az, hogy az árrések, az árak felmennek, felmegy az úgynevezett diesel spread, a finomítói árrés, a dízelár, és nem hiszem, hogy bármikor láttunk olyan dízelfinomítói árréseket, amilyeneket most látunk. Úgyhogy ez alakult ki itt, különösen a dízelnél ‑ mert látjuk a különbséget a két termék árában ‑, ami azt mutatja, ez egy komplexebb szituáció.

Mi megpróbáljuk az árakat, amennyire lehet ‑ ez nyilvánvalóan egy szabadpiaci verseny ‑, olyan szinten tartani, hogy a régióban a magyarok ne fizessenek többet, mint a románok, a csehek, a lengyelek, a szerbek, és örömmel mondom, és erről többször is beszéltünk, és ez az információ rendelkezésre áll, hogy Lengyelországban 50 forinttal, Ausztriában 100 forinttal, de Szerbiában és Romániában is 30 forinttal többet fizetnek szeptemberben átlagban a dízel üzemanyagért. Nem gondoltuk volna tehát, hogy kialakul ez a helyzet, hogy ezekben az országokban ennyivel magasabb lesz az árszint. Ennek egyéb hatása is van: emiatt többet vásárolnak nálunk, és ezért nyilvánvalóban nagyon kell figyelni a készletekre.

És a készletekről szeretnék beszélni, mert ez egy másik olyan dolog, képviselő úr, amit nem szabad alábecsülni egy ilyen helyzetben. Akkor, amikor látjuk, hogy Franciaországban is üres kutak vannak, dízelhiány van Oroszországban, nem akarunk abban a helyzetben lenni, hogy nem tudjuk kiszolgálni a vásárlókat. Mi tehát a stratégiai készletekhez, ami a védett árnál nagyon fontos, ha nem akarunk benzinturizmust, márpedig nem akarunk benzinturizmust, mert akkor is lefogynak a kutak, és nem akarok most jó néhány újságcikkből idézni, amikor az önök kormányzása alatt ez előfordult, ezt nem kívánja senki, nos, mi a stratégiai készletekhez ‑ nem fogunk hozzányúlni, hiszen azok arra vannak, ami a nevük, hogy stratégiai készletként szolgáljanak nehéz helyzetben, ha szükség van rá, nem pedig árazásra.

(17.00)

Nyilvánvalóan, ha bevezetnénk a hatósági árat, a védett árat készletek nélkül, akkor napokon belül készlethiány állhatna elő. Ez leállítaná egyébként a dízelimportot is, ez a nagy probléma. Ön is tudja, hogy a MOL finomítója 60 százalékon megy, ami megint csak egy olyan helyzet, ami nem a normális, megszokott helyzet.

Tehát a kormány ahelyett, hogy a védett ár bevezetésével havi szinten 50-100 milliárd forinttal terhelné meg az adófizetők zsebét, azokét is, akik nem autóznak, ennek töredékéből célzottan segít azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van erre. Ez egy nagyon nagy különbség. Így működik egy szabadpiac. Nem az árba nyúlunk bele ilyen helyzetekben, amikor tényleg egy vészhelyzetről beszélünk, hanem azokat segítjük, akiknek erre a legnagyobb szükségük van, és nem vesszük el azoktól, akiknek szintén szükségük van erre. Figyeljük a világpiaci folyamatokat, és szükség esetén további lépéseket is teszünk, ha a helyzet romlana. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu