TÁRKÁNYI ZSOLT közlekedési és beruházási minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Úgy fogalmazott Latorcai képviselő úr, hogy célunk a fiatalok szívatása. (Dr. Latorcai Csaba: Nem ezt mondtam!) Szó szerint ezt mondta. Ez a módosítási csomag egyetlenegy kört fog az ön szavaival élve szívatni, azokat az akkugyárakat, amelyek szennyezik a magyar földet, vizet és levegőt. (Taps a kormánypárti padsorokban.) De remélem, hogy őket se, ami azt jelenti, hogy betartanak minden szabályt.

A Wekerle lakásépítési program a TISZA első olyan nagy vállalása a fiatalok felé az otthonteremtés irányába, amely szakítani fog azzal a gyakorlattal, hogy pontszerűen, kampányszerűen dobált be az előző kormányzat mindenféle ötleteket és valósított meg otthonteremtés címszó alatt, amelyek általában csak ingatlanár-robbanáshoz vezettek, a befektetőket szolgálták ki, mint például az Otthon Start programnak is egy jó része. Itt azzal játszottak, hogy milyen arányú tulajdonosnak kell lenni az első lakáshoz jutóknak, így szerzett első lakást, majd másodikat és harmadikat is nagyon sok család befektetési céllal e program keretein belül. Természetesen az Otthon Start programot, a kedvezményes, támogatott kamatot meg fogjuk tartani, azonban olyan célzott lakásprogramot ‑ a Wekerle lakásépítési programot ‑ dolgozunk ki, amely valóban a fiatalok első lakáshoz jutását fogja elősegíteni, szemben a befektetőknek az újabb és újabb lakásokhoz juttatásával, s ezáltal a további kínálat szűkülésével és az áremelkedéssel.

(Az elnöki széket Vitályos Eszter,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A felülvizsgálat célja tehát nem a lakásépítések ellehetetlenítésére irányul, hanem éppen a lakásépítési volumen növelésére azzal, hogy egységes szakpolitikai célokat határozunk meg. Ezen kiemelt lakásépítési beruházások olyan további fejlesztésén dolgozunk, amely hosszú távon nagyobb lakáskínálatot fog eredményezni, ugyanis az árak kizárólag a kínálat bővülésével fognak csökkenni, bárki bármit is mond, vagy bárki bármiben is reménykedik. Ez a közgazdaságtan alapja. A kínálat növelését kell megteremteni, és akkor csökkenni fognak az árak, mert jelenleg csak a kereslet növekedése folyik, az elmúlt évek programjainak hála.

Kiszámítható beruházási környezetet és magasabb társadalmi hasznosságot fogunk érvényesíteni azzal, hogy az önkormányzatok szempontjai is szerepet fognak kapni. Ugyanis jelenleg a kiemelt, túlnyomórészt NER-es lakóparkok megkaptak mindenféle mentesítést az alól, hogy a hatóságok és az önkormányzatok beleszóljanak abba, hogy ezekben a rozsdaövezetekben mi épülhet, hány lakás épülhet, azok a lakások milyenek legyenek. Mindenféle infrastrukturális fejlesztések mellőzése volt a jellemző, nem kellett építeni vasutat, kötöttpályás közlekedési eszközöket, óvodákat és semmi olyat, ami szükséges lenne egy komplex városrehabilitációhoz. Egyetlenegy szempont érvényesült a lakópark-kiemeléseknél, hogy a beruházók profitrátája minél magasabb legyen, hogy ők minél gyorsabban fel tudják ezeket építeni, hogy a hatóságok egyáltalán ne tegyenek keresztbe, még akkor se, ha indokolt lett volna, és hogy ezek a cégek minél gyorsabban profithoz juthassanak. Természetesen nem szempont közpénzből az ilyen célokat támogatni, viszont cél támogatni a fiatalokat, a valóban első lakáshoz jutókat, és a kormány ezen fog dolgozni a hazahozott uniós források részbeni felhasználásával.

Az akkugyárak témájánál nem szeretnék és debreceni képviselőként szerintem nem is szükséges nekem túl hosszan elidőzni. A javaslat célja az építési törvény módosításával az, hogy aki szennyez, illetve bármilyen mértékű szabálytalanságot követ el ‑ nem is muszáj szennyezést elkövetnie ‑, az onnantól hat hónapig semmiféle beruházást nem fog tudni elkezdeni, nem kap majd rá építési engedélyt. Ezzel tesszük anyagilag is érdekeltté ezeket a gyárakat abban, hogy minden szabályt már a tervezéskor betartsanak. Ugyanis ha hat hónapig semmit nem építhetnek, semmiféle engedélyt nem kaphatnak, ennyivel később kezdődik meg a termelésük, s ez mind eurómilliókban, talán milliárdokban mérhető kiesést fog számukra jelenteni. Ez az, amit az előző kormányok nem tettek meg. Itt kiemelő rendeleteket adtak nemcsak a NER-es lakóparkoknak, hanem természetesen az összes akkumulátorgyárnak is, majd azok azt csináltak, amit akartak. A szerencsétlen hatóságok, egyébként kiváló szakemberek nem tudtak mit tenni, legfeljebb tízmilliós bírságokkal, amiket zsebből kifizettek, próbáltak a szerencsétlenek valamit tenni az ellen, hogy a már megépült gyárak, a már próbaüzemben működő gyárak egyáltalán valamit betartsanak a szabályokból. Látszik, hogy ez nem működött, ezért voltak problémák Gödön, Iváncsán, Komáromban, Debrecenben, és sajnos néhány helyen vannak is. Ennek a javaslatnak éppen az a célja, hogy elejét vegyük annak is, hogy már működő gyárak tovább terjeszkedhessenek, más beruházást folytathassanak akkor, ha nem tartanak be minden szabályt. Az mindennek az alapja, hogy minden szabályt betűről betűre be kell tartani, és akkor lehet szó bármilyen hatósági engedélyről a továbbiakban.

Czirbus képviselő úr a plázastoppal kapcsolatban történelmi városképek megvédéséről beszélt. A 400 négyzetméteres vagy 800 négyzetméteres nagyság kérdése merült fel módosításként. Erre mondtuk azt, hogy a társtárcák, illetve az érdekképviseletek bevonásával még tovább szeretnénk tárgyalni, hogy a lehető legjobb szabályozás történjen. Tehát ez abszolút nem a városközpontokban a plázákat érinti, főleg nem a kiskereskedelmet. Azonban ha már a történelmi városképek megvédéséről volt szó a plázastoppal, akkor nézzük meg, hogy ez például Debrecenben fideszes módra hogy történt. Úgy történt, hogy a belvárosban az egyik legeslegértékesebb telket az önkormányzat először eladta egy beruházónak, utána átmódosította, átminősítette lakóterületről beruházási célterületté, majd a kormány egyedi döntéssel megadta a felmentést a plázastop alól, és most ott a város akarata ellenére azt tervezik, hogy egy több tízezer négyzetméteres óriás gigantikus pláza épüljön. Na így védte meg a Fidesz a történelmi városképet. Teszem hozzá, hogy már leromboltak három csodálatos cívisházat, amelyek Debrecen belvárosi karakteréhez hozzátartoznak, ahelyett, hogy helyi védelem alá helyezték volna őket. Tehát fideszes módra így ment a plázastopon keresztül a történelmi városképek megvédése. Ebből, köszönjük szépen, nem kérünk a jövőben.

Közterületi plakátelhelyezések. Az azért érdekes volt, hogy az egyik képviselőjük a történelmi városképeket megvédené, a másik meg amellett érvel, hogy a történelmi városképeket rondíthassuk tovább óriásplakátokkal. Egy perc sem telt el a két hozzászólás között, ez megmosolyogtató volt. De ezt a vitát már lefolytattuk. A plakáttörvény módosításával a történelmi városképeket szeretnénk megvédeni, és meg is fogjuk védeni. Nem engedjük, hogy épülethálók rondítsák el a történelmi belvárosainkat.

(20.10)

A társasházak pedig a felújítási alapot eddig is bele kellett hogy kalkulálják, mielőtt néhány évvel ezelőtt megjelentek ezek a hatalmas molinók, ezután is meg fogják tudni oldani. Ha 150-200 éves épületek állagát eleink meg tudták óvni anélkül, hogy letakarnák őket ilyen több száz négyzetméteres molinókkal, akkor biztos vagyok benne, hogy a mostani tulajdonosok is meg fogják tudni ezt oldani, mert a városképek védelme a mi megítélésünk szerint magasabb szintű közérdek.

Az építőanyagok külföldre vitele. A képviselő úr igazából annyit mondott, hogy építőanyag-hiány volt, és emiatt kellett bevezetni ezt az egyébként az uniós joggal ellentétes szabályozást. Hát ha hiány volt, akkor csak azt nem értem, hogy a miniszter a ráruházott jogát miért nem használta egyetlenegy alkalommal sem a kivitel tiltására. Ennek az egész szabályozásnak természetesen semmi értelme nem volt, éppen ezért nem használta a Fidesz-kormány egyik minisztere sem, és mivel az uniós joggal ellentétes, ezért ezt ki is fogjuk vezetni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu