GYUK ZSOLT (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A közvagyon a magyar embereké. Aki a felhasználásáról dönt, annak vállalnia kell az ezzel járó ellenőrzést is.

Az általános vitában már elmondtam, miért tartom fontosnak a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását. Ma ‑ a bizottsági tárgyalást követően ‑ egy másik kérdésre is szeretnék hangsúlyt helyezni: arra, hogy miként válik a közéleti felelősségből ténylegesen érvényesíthető követelmény. Egy törvény valódi értékét a céljai mellett az határozza meg, hogy mennyire képes átlátható szabályokat teremteni és azok következetes érvényesülését biztosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közvagyon védelme a magyar emberek közös pénzéről, ezáltal a magyar emberek lehetőségeiről is szól. A most tárgyalt javaslat ehhez ad fontos eszközt: a meghatározott közéleti tisztségviselők vagyongyarapodásának rendszeres vizsgálatát. Az adóhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ‑ rövidebben a NAV ‑ feladata lesz összevetni a vagyoni és a jövedelmi adatokat és feltárni az adózással kapcsolatos kockázatokat.

Kármán András pénzügyminiszter úr a javaslat ismertetésekor a vagyon eredetének és mozgásának tényleges ellenőrzését emelte ki. A vagyonnyilatkozatban közölt összegek mellé odakerülhetnek a banki adatok, az ingatlanügyletek és az adóbevallások, így egy jelentős vagyonszerzés mögött megkereshető a pénz forrása.

A hozzátartozóknak átadott vagyont és a céges ügyletek összefüggéseit is feltárja a hatóság a törvényben meghatározott feltételekkel. Egy átadott cégrészesedés, egy családtagnak ajándékozott ingatlan is része lehet a vizsgálatnak. A korábbi megtakarítás, az örökség és a hitel természetesen ugyanúgy hozzátartozik a teljes képhez. Egy család vagyona több ember nevén lehet, egy üzleti érdekeltség mögött pedig több cég is állhat.

Az ellenőrzés értelmét abban látom, hogy a közölt magyarázat mögé oda lehessen tenni a szerződést, a bevallást, a pénzügyi adatokat. Ezekből kiderülhet, hogy a vagyongyarapodásnak megvan‑e az igazolható forrása, és teljesültek‑e a kapcsolódó adókötelezettségek. A pontos képhez ezeket az összefüggéseket is látni kell.

A közbizalom szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy ugyanazok az alapelvek érvényesülnek‑e mindenkinél, aki közhatalmat gyakorol. A személyi kör bővítését korábban a Fidesz és a KDNP is kezdeményezte. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ezeket a javaslatokat még nem támogatta. A Törvényalkotási Bizottság a 2026. október 29-ei ülésén viszont már támogatta a miniszterelnök és az európai parlamenti képviselők bevonását. A most támogatott módosítást TISZA-s bizottsági tagok nyújtották be. Erről a bővítésről is döntenünk kell.

A miniszterelnöki tisztség külön nevesítése világos szabályt teremt. Ezt a tisztséget országgyűlési képviselői mandátum nélkül is be lehet tölteni, ezért az ellenőrzésnek ilyenkor is ki kell terjednie a kormányfőre. Magyar Pétert országgyűlési képviselőként az eredeti javaslat is érinti, a módosítás a tisztségre önállóan is kiterjesztené a szabályt.

Az európai parlamenti képviselők bevonását is támogatom. Ők az uniós költségvetésről döntenek, és a magyar jogalkotásra is ható döntésekben vesznek részt. Indokolt, hogy a vagyongyarapodásuk ugyanúgy ellenőrizhető legyen.

A közéleti felelősség nem tisztség szerint változó kötelezettség. A szabályozás hitelességét az erősíti, ha a szabályok következetesen, indokolt kivételekkel érvényesülnek, és a közbizalom védelme valamennyi intézményre és tisztségviselőre egyaránt kiterjed.

Tisztelt Ház! Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a kockázatelemzés és a felelősség megállapítása két különböző dolog. Az adóhatósági kockázatelemzés arra szolgál, hogy az adatok összevetésével feltárja azokat a körülményeket, amelyek további vizsgálatokat indokolhatnak; önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett jogsértést követett el. A közvagyon védelmének alapját a politikai találgatások helyett a tények, az ellenőrizhető adatok és az egyértelmű, átlátható eljárási szabályok kell hogy képezzék. Aki jogszerűen szerezte a vagyonát, annak érdeke is, hogy a szabályok egyértelműek legyenek és a tisztességes eljárás garanciái érvényesüljenek. Aki pedig valóban megsértette a jogszabályokat, annál a felelősséget a megfelelő hatósági eljárásban kell megállapítani. Ez a két követelmény egymást erősítve, egymással összhangban teremti meg az ellenőrzés hitelességét.

A bizottsági tárgyalás eredményét ezért abból a szempontból is értékelnünk kell, hogy a kialakuló szabályozás mennyire egyértelmű, következetes és végrehajtható. A közélet tisztasága iránti elkötelezettségünk akkor válik hitelessé, ha olyan rendszert alakítunk ki, amelyben ez az alapelv a gyakorlatban is következetesen érvényesül.

Amikor a törvényt megszavazom, a saját vagyongyarapodásom ellenőrzésére is igent mondok. Szerintem így tisztességes közpénzekről dönteni. Az újonnan hivatalba lépőknél az első kötelező elemzés főszabály szerint a megbízatás második évének végét követi. A minisztérium ezt a tisztségviselés idejére már benyújtott adóbevallásokkal és a NAV munkájának ütemezésével indokolta. A hatálybalépést megelőző öt évben távozott érintett vezetőknél pedig 30 napon belül el kell indítani az elemzést.

A korábbi vezetők elszámoltatása és a jelenlegiek ellenőrzése egyaránt feladat. Az adófizetők joggal kérnek számadást attól, aki korábban döntött a pénzükről, és attól is, aki ma rendelkezik felette.

A vitában a nyilvánosság feltételei is szóba kerültek, ezeket érdemes pontosan elmondani. A NAV először adatokat elemez. Adókötelezettség elmulasztására utaló megállapítás esetén adóellenőrzés indul. Bűncselekmény gyanújánál az illetékes szervekhez kerül az ügy. A felelősséget bizonyítékokra épülő eljárásban kell megállapítani. A név szerinti közzétételhez véglegessé vált adóhatósági határozat szükséges. Ha az érintett tisztségviselőnél a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó törvényben meghatározott adóhiány eléri az 5 millió forintot, nyilvánosságra kerül a neve és a megállapított összeg is. A nyilvánosságot tehát konkrét vizsgálati eredmény alapozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitában arról döntünk, mire fordítjuk az ország pénzét. Ennél a törvénynél arról, hogyan ellenőrzik azok vagyongyarapodását, akikre közpénzekről szóló döntéseket bíztak. Minden közpénzzel foglalkozó döntésünknél gondoljunk arra, hogy a magyar emberek megdolgoztak ezért a pénzért. Joggal várják el, hogy a közélet szereplői vállalják a felelősséget a döntéseikért és a tetteikért. A közbizalom hosszú távon világos szabályokkal, következetes jogalkalmazással és a közhatalmat gyakorlók felelősségvállalásával építhető és erősíthető. A T/797. számú törvényjavaslat jelentősége ezért túlmutat az egyes eljárási rendelkezéseken: arról is szól, milyen elvárásokat támasztunk azokkal szemben, akik a közösség nevében hoznak döntéseket.

A mi felelősségünk, hogy olyan egyértelmű és igazságos szabályokat alkossunk, amelyek mindenkire egyformán és következetesen vonatkoznak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot, és ezzel járuljanak hozzá egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb és a közbizalom megerősítésére törekvő közélet megteremtéséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(19.10)

Forrás: parlament.hu