BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó lónak hátán a nyereg ‑ csak ezzel a törvényjavaslattal nehogy lesodorják a nyerget! Tehát én magam is értem, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők részéről nagyobb társadalmi szolidaritást várnak el. Ez önmagában nem ördögtől való, ez egy baloldali társadalompolitikai, gazdaságpolitikai felfogás, amelyet a gyakorlatba is szeretnének átültetni.

A baj ezzel a javaslattal az, hogy nem oda céloznak, ahova lőni akarnak. (Dr. Ruszin-Szendi Romulusz: Ezt majd átvesszük! ‑ Derültség.) Köszönöm szépen, miniszter úr, a bizonytalan, de mégis jóváhagyásnak vehető jelzését. Na, szóval, a dolog lényege az, hogy az adó hatálya alá a céges részesedéssel rendelkező, kevésbé vagyonos magánszemélyek is bekerülhetnek. Semmi gond a luxusvagyon megadóztatásával, legyen! De amikor a céges részesedés is bekerül, és a svájci értékelés alapján egyharmadát képezi a számításnak a cég saját tőkéje, kétharmadát pedig a hozam, tehát mondjuk úgy, hogy a profit, ez azt jelentheti, hogy a leginnovatívabb, leghatékonyabb hazai középvállalkozásokat fogja érinteni.

Én jól emlékszem a miniszterjelölti meghallgatásra, ahol a miniszter úr azt mondta, hogy el kell vinni a magyar gazdaságszerkezetet a nagyobb hozzáadott értéket képviselő vállalkozások irányába, mert csak az hozhat kitörést ebből a csapdahelyzetből, amiben vagyunk ‑ így fogalmazott. Na, most a harmadik negyedévben volt egy 0,1 százalékos gazdasági növekedés. Ha a középre célzunk, a vállalkozói középre és a hazai középvállalkozásokra célzunk a vagyonadóval, akkor ebből nem lesz gazdasági kitörés. Visszafogja majd az innovációs hajlamot, és oda fogunk jutni, hogy ahhoz, hogy ki tudják fizetni a vagyonadót, osztalékot kell majd kivenniük, meg kell fizetniük az osztalékkivétel többletköltségét. Csökken a cég likviditása, az önfinanszírozási képessége, a csökkenő saját tőke miatt romlanak a cég banki mutatói, nehezebb és drágább lesz majd a hitelfelvétel. Kerülni fogják ezek a vállalkozó magánszemélyek a nagy értékű eszközök felhalmozását a vállalkozáson belül, elmaradó technológiai fejlesztésekről, beruházásokról beszélhetünk, ami ezeknek a vállalkozásoknak rontani fogja a versenyképességét is.

A Gazdaságkutató Intézet felmérése alapján 6400-6500 hazai középvállalkozást, vállalatot érinthet ez a vagyonadó. Ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosait érintheti a vagyonadó. Ezek az érintett cégek úgy nyilatkoztak 39 százalékban, hogy akár elbocsátásokra kerülhet sor, 42 százalék úgy nyilatkozott, hogy ebben az esetben visszafogják majd a beruházásaikat, fejlesztéseiket, illetve a bérfejlesztések visszafogására kerülhet sor, beleértve a kafetéria szűkítését is.

Megnézve a szabályozás mélységét, amiről nem beszélt a miniszter úr, úgy alakították ki, hogy az a külföldi nagyberuházókat ne ijessze el Magyarországról. A külföldi vállalatok gyakorlatilag mentesülni fognak, mert tőzsdei cégekről van szó, vagy ipari alapítványok tulajdonolják, így nem fogják utolérni a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon tevékenykedő vállalkozások magánszemély tulajdonosait. A hazai középvállalkozások tulajdonosait el fogják érni. Ez mit jelent? Azt, hogy romlani fog a külföldi gazdasági társasághoz viszonyítva a hazai középvállalkozók versenyképessége. Azért gondoljunk bele abba, hogy vannak olyan iparágak, ahol ezek a vagyonadó hatálya alá nem kerülő külföldi gazdasági társaságok helyettesítő terméket tudnak a magyar belföldi piacra hozni, meg hoznak is, ami nemcsak a hazai vállalkozások versenyképességét, hanem a piacról való kiszorításuknak az esélyét, lehetőségét is fogja érinteni. Itt pedig munkahelyekről van szó.

(22.20)

A hazai közép- és nagyvállalatok, tehát a hazai tulajdonban lévő közép- és nagyvállalatok egymillió embernek adnak munkát a versenyszférában. Egy-másfél millióra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik az egyéni foglalkoztató mikrovállalkozások és a legkisebb vállalkozások által biztosított, teremtett, fenntartott munkahelyeken tudnak megélhetést biztosítani maguknak és a családjuk számára. Míg a másik oldalon vannak a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő gazdasági társaságok, amelyek durván 780-800 ezer munkahellyel rendelkeznek, járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz, a hazai foglalkoztatáshoz. Középen van gyakorlatilag ez a közép- és nagyvállalkozói kör, hazai tulajdonról beszélünk, ahol egymillió ember munkahelyét tartják fönn, és adnak lehetőséget a megélhetés megteremtésére. Tehát egymillió magyar munkahelyet érint a vagyonadó bevezetése, legalábbis a Gazdaságkutató Intézet felmérése ezt mutatja, ezt támasztja alá. Gyakorlatilag ez a vagyonadó-tervezet, miután nem oda céloz, ahova lőni szeretne, a hazai cégektől fogja a likviditást elvonni, a fejlesztésektől, a technológia megújításától, a bérfejlesztéstől, és visszafogja majd az innovációt.

S még egy dolgot engedjen meg, miniszter úr, hogy hozzátegyek, a további terheket, amelyekről majd holnap fogunk beszélni, ha nem ül össze a Házbizottság, és nem tudjuk folytatni a különböző adóval kapcsolatos törvényjavaslatok megtárgyalásával a mai esti programot. Ilyen például a kiskereskedelmi adó, a kiskereskedelmi adó megemelése a középső sávban háromszorosára, tehát 300 százalékos megemelése a kiskereskedelmi adónak, amely a hazai kiskereskedelmi hálózatokat fogja érinteni. A külföldi kereskedelmi hálózatokat nem fogja utolérni a vagyonadó, a tulajdonosaikat, mert tőzsdei cégekről van szó, illetve alapítványi tulajdonban lévő cégekről van szó, nem fognak vagyonadót fizetni a magyar költségvetés számára. A hazai tulajdonban lévő kereskedelmi hálózatok, bolthálózatok majd fognak vagyonadót fizetni, és azt majd rá fogják terhelni értelemszerűen a fogyasztókra, a vásárlókra.

Innovációs járulék. Ugye, itt is megvan a határ, a középvállalkozások már fizetnek innovációs járulékot, amelyet, miniszter úr, 60 százalékkal terveznek megemelni, 67 százalékra! Azért ez nem egy kicsiny emelés! És ezt már a hazai középvállalkozók, éppen azok a középvállalkozások, amelyeknek a tulajdonosai a vagyonadó hatálya alá kerülhetnek, fogják majd fizetni. A mikrovállalkozások kicsik, azok nem, de a középvállalkozások, a hazai tulajdonban lévő középvállalkozások ezt is fogják fizetni.

Ne adja az Isten, hogy egy olyan vállalkozásról legyen szó, amely 2500 kilogramm alatti, vegyes használatú autóflottával is rendelkezik, mert olyan tevékenységet végez, mondjuk, szerviztevékenységet végez, ahol az első autó után levonható a gépjárműadó, de az összes többi után nem. Számos ilyen szerviztevékenységet végző, vegyes használatú autóflottával rendelkező hazai középvállalkozás van. Ha ezeket az egyéb adóemeléseket, járulékemeléseket is hozzátesszük, akkor bizony elérhetjük azt a szintet, hogy addig kapkodunk itt az adószabályozás átalakításával, átrendezésével, úgymond igazságosabbá és méltányosabbá tételével, hogy annak a bizonyos lónak a hátáról a nyerget le fogjuk verni, és használhatatlanná válik.

Tehát én azt javaslom, hogy ebben az esetben is gondolják végig azt, jól határozták‑e meg azt a vagyoni értéket, ami fölött már érdemes, hasznos, társadalmilag és gazdaságilag is hasznos kivetni a vagyonadót. Mert ki lehet vetni, ez egy baloldali értékrendbe tartozó gazdaságpolitikai, filozófiai gyökerekkel rendelkező lépés lenne. Önök ezt így gondolják, így gondolják. Csak ennek a határát, léptékét jól végig kell gondolni, nehogy az legyen, hogy a középen húzó hazai középvállalkozások, nagyvállalkozások kerüljenek hátrányos helyzetbe, veszélybe kerüljön a versenyképességük, a növekedési potenciáljuk, és ennek következtében veszélybe kerüljön az általuk fenntartott, működtetett egymillió munkahelynek egy része, aminek természetesen költségvetési vonzata is lesz, egyrészt a bevételi oldalon, másrészt pedig a kiadási oldalon, ahol majd méltányossági szempontból kell támogatásokat, úgymond szociális transzfereket biztosítani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu