DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom, nehéz helyzetben vagyok, mert lekéstem a miniszteri expozét. Ez az én hibám, mert itt a folyosón képviselőtársammal csevegtünk. Kíváncsi lettem volna arra, hogy a miniszter úr indokát adja‑e annak az eljárásnak, ami itt most zajlik, mert ez ébreszt bennem kételyeket, nem az, ami, ami le van írva, amit itt két képviselőtársam is viszonylag részletesen bemutatott, hanem azt, amit teszünk, miért így tesszük.

Az Országgyűlés egy ilyen háromhetes ülésezési rendben működik. Az ember készül arra, amivel megkínálja többnyire a kormány, ezekkel a törvényjavaslatokkal, följövünk az Országgyűlésre, és akkor derült égből villámcsapásként ér minket a jelzés, hogy kivételességi eljárással betolnak egy ilyen jelentéktelennek látszó törvényt. Miért történik ez így?

Hétfőn arról értesülünk, hogy ezt tárgyalni fogjuk, szakbizottság ebben az esetben ezt nem is látja. Most tárgyaljuk, és pár perc múlva szavazunk róla. Mi indokolja ezt a kapkodást? Mi az a hátsó szándék, amit mi még egyelőre nem látunk, ami motiválja ennek a törvénynek az ilyen gyors elfogadását? Mert ha ránézek a törvényjavaslat tartalmi kérdéseire, hát, az első blokkban tárgyalt ügyeket biztosan nem indokolják, mert hivatkoznak arra, hogy a kormányszerkezet, a státusztörvény meghatározta nyilvánvalóan a miniszterek feladat- és hatáskörét, és akkor most a magyar Eximbankot vagy az Exporthitel Biztosító kapcsán ezeket az átvezetéseket meg kell tenni. Nyilvánvalóan a kormányon belül ezeknek a területeknek van egy gazdája, és ez a gazda, az adott miniszter érvényesíti a tulajdonosi, a kormányzati érdeket ezekben az intézményekben. Számomra érthető, de hát fél évvel vagyunk a kormányalakítás után. Ez miért csak most történik? Miért most vették észre ezeket a kérdéseket?

Ennél már izgalmasabb kérdés nyilván, mert nem csak technikai kérdés az, amit a zárt körű befektetési alapok kapcsán jelentkező módosítások és elsősorban ennek az alapkezelésnek az átadása jelent. Ez azzal az indokkal történik, hogy ezáltal valami fokozódó verseny lesz a piacon, és ezzel indokolják ennek az előnyeit. Fideszes képviselőtársam az előbb azzal érvelt hosszasan, hogy az alapkezelés külföldiek kezelésébe kerülhet, és ezt nyilvánvalóan meg kellene akadályozni. Ennek elvi lehetősége van, akkor is azt mondom, persze, ne külföldiek kezeljék ezt a vagyont. A kérdésem itt is az, hogy miért most jön elő, és így jön elő, mi motiválja ezeket a döntéseket. Mert a miniszter úr valószínű nem beszélt vagy nem mondott erről semmit, de a konkrét okokat biztos, hogy nem tárta a Ház elé.

És egy ilyen kérdés a szövetkezeti hitelintézeteket érintő módosítás is. Maga az indoklás is hivatkozik arra, hogy ez a folyamat 2013-ban indult. Én akkor is itt voltam a parlamentben, amikor ez a folyamat elindult a vidéki takarékszövetkezetek kapcsán. Nem azok közé tartoztam, akik lelkesedtek a dologért.

(13.10)

Én magam is egy szövetkezeti részjeggyel rendelkező voltam a bólyi takarékszövetkezetben, és az ember azt vette észre, hogy a mi kormányunk tolja azt az elképzelést, hogy ezt a széttagozódott takarékszövetkezeti rendszert indokolni kell. Találtak is indokot rá, mert ha jól rémlik nekem, akkor a soltvadkerti takarékszövetkezet volt éppen nagy bajban, meg talán egy-két másik takarékszövetkezet, és ez adott indokot ahhoz, hogy a takarékszövetkezeti rendszert újragondolja a kormány különböző jogszabályokon keresztül. Ezek a kérdések egyébként az Alkotmánybíróságot is megjárták, mert ugye, a takarékszövetkezeti tagok azzal szembesültek ‑ én is ‑, hogy az a takarékszövetkezet, aminek én egy zsebkendőnyi tulajdonosa és részjeggyel rendelkező tagja vagyok, ha akarom, ha nem, elindul az egyesülés útján.

Itt az Alkotmánybíróság gyakorlatilag, amennyire vissza tudom idézni a dolgokat, azért nem állította meg ezt a folyamatot, ezt a kényszeregyesítést, mert az állam a saját forrásaival is belépett ebbe a rendszerbe. Azt hiszem, akkor 136 milliárdot tolt be egy ilyen alapba, és az Alkotmánybíróság is azt mondta, hogy ez egy olyan lépés, hogy ettől biztonságosabban működik a rendszer, amitől ő ezt nem tekinti alkotmányellenesnek. De hát, mondom, ’13-ban indult ez a folyamat. Azóta már létrejött az a nagy pénzintézet. Valószínűleg a pénzintézet maga izgalmas az állam számára, mert ugye, ebbe a pénzintézetbe, ahova az én zsebkendőnyi részjegyem is valahogy bekerült… ‑ most is jelzem, hogy rendezetlenül, én nem adtam el azt a részjegyet, amit meg akartak tőlem vásárolni, ha jól emlékszem, kemény 6 ezer forintért, de én mint kicsi tulajdonos gondoltam, hadd maradjak benne ebben a rendszerben, hogy ellenőrizzem a további folyamatokat.

Most a miniszter úr is a beterjesztett törvénnyel fel is keltette az érdeklődésemet, majd utánamegyek annak, hogy hol pihen ez a részjegytulajdon, és nekem mint egykori takarékszövetkezeti tagnak milyen lehetőségem van ennek a folyamatnak az ellenőrzésére a továbbiakban.

Tehát ez a bank, ahova bekerült ez a takarékszövetkezeti vagyon, ennek Mészáros Lőrinc közvetett érdekeltségében van 45,8 százalék. A magyar államról úgy tudom, hogy 15,01 százalékkal van ebben a bankban, és egyéb tulajdonosoknak van 39,19 százaléka. Azon is gondolkodtam, hogy az, ami most itt történik, hogy az egykori integrációs szervezetnek a vagyona az állam kezelésébe kerül, ez vajon megemeli‑e az állam szerepét ebben a bankban. Azt olvasom ki, vagy azt látom, hogy ez ebből egyenesen nem következik, de az a kérdés felvetődik, hogy ha ebből az állami pénzből egykor vásárolt kötvények ideje letelik ‑ azt hiszem, ez 2042-ben van ‑, akkor a megmaradt tulajdonosok banki érdekei hogyan fognak érvényesülni ebben a rendszerben.

Tehát igazán be kell látnom, hogy érdemi mondatokat nem tudok úgy mondani a törvényhez, amelyben egyértelműen rá tudnék mutatni arra, hogy ezért meg ezért ez semmiképpen sem támogatható. Aggályokat fogalmaz meg az ember, és elsősorban azt fogalmazza meg ‑ és ezt miniszter úrnak teszem, ha mégis beszélt róla, akkor elnézést, mert mondom, nem voltam bent sajnos az ön expozéjánál ‑, hogy miért most történik, és miért így történik, miért nincs idő arra, hogy ezt a törvényt tisztességesen átbeszéljük, miért kell erről már ma szavazni. Ennek valami indoka biztos, hogy van, hogy ebben az eljárásban hozták elénk, és én erre a kérdésre szeretnék egyértelmű választ kapni öntől, hogy a magam álláspontját majd a végszavazásnál megfogalmazzam önmagamnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu