DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Javasolnám, így este 10 óra körül, hogy elnök úr fontolja meg, hogy a szerdai napirendnek is nekifutunk, hiszen ha már itt vagyunk, akkor még ráhúzunk egy kicsit, és akkor a holnapi nappal előrébb vagyunk. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Apáti István: Nem szeretek aludni én sem, de… ‑ Közbeszólások, derültség.) De az az igazság, hogy látszik, hogy ez egy komoly nap. Sok a hozzászólás, és fontos témákról van szó. Az adó mindig mindenkit érdekel, főleg az oligarchákat, akik biztosan nézik most a televíziós közvetítést, hogy hogyan alakul a vagyonadó szabályozása. (Közbeszólások.) Biztos sokan izgulnak ezen.

A lényeg, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, tisztelt miniszter úr, hogy ha jól emlékszem, az expozéját a miniszter úr egy magyar közmondással kezdte ‑ egyébként a magyar közmondásvilág rendkívül gazdag, sok mindenre lehet megfelelő közmondást találni ‑, ön azt mondta, hogy a legszélesebb vállakra kell rakni a terhet, ha jól tudtam leírni gyorsan. (Kármán András: Igen.)

Én csak arra szeretném felhívni nagy tisztelettel a figyelmet, nehogy túlbillenjenek ezen a javaslaton. Van egy másik magyar közmondás is, ami arról szól, hogy azt a lovat ütik, amelyik húz. Tehát amikor vannak Magyarországon tisztességes vállalkozók, nem kevesen ‑ 37 ezren, ahogyan Szalai Piroska fogalmazott; én próbálom a számokat jegyezni, amiket ő elmond, és tutira is lehet rá hivatkozni, úgyhogy ajánlom mindenkinek ‑, tehát jóval több embert fog érinteni, mint az a 15 ezer, amit megbecsültek, szerintem is.

Belegondolva abba, hogy a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy alapvetően ebből mindenki kudarccal jött ki, ezt fontolják meg! Én értem a szándékot, a közteherviselésre irányuló kommunikációs elemet is, de alapvetően… ‑ Nem vagyok a Mi Hazánk szószólója, Apáti István, gondolom, el fogja mondani az ő álláspontjukat. De valóban sokkal egyértelműbb lenne, ha azt mondanánk, hogy oligarchaadó, és akkor nagyjából lehet tudni, hogy önök kikre gondolnak. Attól még az persze nem biztos, hogy igazságos, de ettől még jobban kifejezi azt, ami egyébként ezzel a valóságos szándék. Tehát őszintén kellene szerintem erről beszélni.

Én azt javasolnám egyébként többek között, hogy... Nekem az édesapám egyéni vállalkozó volt, majd családi vállalkozásunk volt a 80-as évek végétől 2008-ig, és három üzletünk volt. Építettünk egy házat, nyilván az akkori árakon az még megfizethető és elfogadható volt. (Dr. Apáti István: Jól fontold meg, hogy mit mondasz! ‑ Derültség.) Fontolom. De hát előreviszem a vizsgálatomat, itt már kapom a beszólásokat. Már mindjárt önbevallást teszek itt nyilvánosan. (Dr. Apáti István: Amit mondasz, felhasználható ellened.) A lényeg, hogy bár egyébként szerintem a törvényjavaslat figyelembevételével, egy célcsoportnak biztos, hogy hasznos lesz. Szerintem az értékbecslők Kánaánja fog eljönni. (Dr. Apáti István: Az biztos!) Az értékbecslői szakszervezet biztos nem fog tiltakozni, ha van ilyen egyáltalán, hogy fellendül a szakma.

Tehát biztos, hogy sokan fognak kérni értékbecslést, hiszen az ingatlan árának, a piaci értékének a megállapítása nem egy egyszerű dolog. Elmondta a miniszter úr, hogy ez hogyan fog zajlani, 20 százalékos eltérésnél, ugye, kizárják ebből a körből az értékbecslőket. De azért szeretnék arra is utalni egy áthallással, hogy bizonyára tudják önök is, hogy Alaszkában nem az aranyásó, aranyat kereső emberek gazdagodtak meg, hanem a kereskedők, akik odamentek, és árulták a fegyvert meg az élelmiszereket. Tehát van egy ilyen célcsoport, ezt jó, ha tudjuk. Szerintem erre ki fog alakulni egy üzletág.

De ami ettől problémásabb szerintem, például az, hogy ez az egymilliárd forintos értékhatár a mai árakat figyelembe véve ‑ ahogyan elhangzott itt Szalai Piroska képviselőasszony részéről is ‑ egy mezőgazdasági vállalkozónál, egy gazda esetében, akinek mondjuk, van 50 hektár földje, van 5-6 gépe és van egy családi háza, meg van egy nyaralója, bele fog esni ebbe nem egy gazda. Tehát nagyon-nagyon sok embert érinthet mindez, és egyébként túl nagy szerintem a különbség, százszoros pontosan az egymilliárdos és a százmilliárdos tétel között, ami 1 százalékos adót jelent, illetve 1,5 százalékos adót jelent.

Több nemzetközi példa elhangzott itt. Én úgy néztem, hogy Spanyolország esetében, ahol ezt még fenntartják, sokkal nagyobb az olló. Ott 0,16-tól egészen 3,5 százalék közötti sávban van a vagyonadó mértéke. Tehát én túl nagy különbséget érzek, és túl minimálisnak érzem... Most egymilliárd óriási pénz egy átlagembernek nyilvánvalóan, de azért van olyan kis- és közepes vállalkozás, amely rendelkezik ekkora vagyonnal, és érinteni fogja a vagyonadó. Tehát ezt szerintem érdemes lenne kicsit magasabbra tenni, és a százmilliárdot pedig lejjebb hozni, vagy a köztes sávokat is alkalmazni, ha már ezt ténylegesen komolyan gondolják.

Ráadásul szerintem különbséget kellene tenni aközött is, hogy valamely vállalkozás vagy vállalkozó kapott‑e állami támogatást, vissza nem térítendőt, abból lett, mondjuk, milliárdos, vagy kapott‑e uniós támogatást, vagy uniós pályázaton nyerte-e; vagy valaki egyébként tisztességesen, harmadik-negyedik generációs családtagként viszi‑e a családi vállalkozását, és soha nem kapott állami támogatást, és soha nem kapott, uniós támogatást sem. Tehát visszafogja a magyar gazdaságot, azt kell hogy mondjam.

Tehát ezért mondtam azt a közmondást, hogy valóban, itt azért gondoljanak bele, hogy azt a lovat ütik valóban ‑ ez is bölcs közmondás ‑, amelyik húz! Tehát erre vigyázzanak, mert vissza fogja venni a vállalkozási kedvet. És valóban, mindenféle adminisztratív intézkedéssel meg lehet fékezni a vagyonok kivitelét, de azért ez már szerintem korábban is megkezdődött, és ez egy folyamat.

Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott, hogy többen próbálkoztak már Magyarországon is ezzel, és a nemzetközi világban is. Az OECD-országok esetében a hetvenes-nyolcvanas évek időszakában volt egy komoly próbálkozás ezzel, de alapvetően, egyrészt a vagyontömegek külföldre menekítése, a jelentős vagyonértékelési költség és az adóelkerülés miatt elmaradt az elvárt bevételektől az adóbevétel, az ebből származó adóbevétel.

Bajnaiék is megpróbáltak, a Bajnai-kormány is megpróbált bevezetni valamilyenfajta vagyonadót 2009-ben, amit egyébként az Alkotmánybíróság utána érvénytelenített, illetve azt mondta, hogy súlyosan sérti a jogbiztonságot, hiszen ‑ megsemmisítette ‑ az adózót egy objektíve bizonytalan ingatlanérték önálló meghatározására kötelezi, majd az ebből eredő jóhiszemű tévedést súlyosan szankcionálja. És azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy ez a konstrukció sérti a jogbiztonságot ebből az elvből adódóan.

(21.50)

Ráadásul egyébként azért, ha látjuk a jelenlegi szabályozást, ha én jól tudom, akkor a magyar adórendszer vagyonra vonatkozó része úgy működik, hogy a vagyon megszerzésekor adóztatja meg a vagyont, ez egy jelentősebb adótétel. Én úgy tudom, a vagyonszerzési illeték általános mértéke 4 százalék körül van. Ezenkívül az önkormányzatok is tehetnek olyan elemeket, vagyonelemeket adóztatnak, adónemeket fogadnak el, mint az építményadó, telekadó és sok-sok minden más.

Tehát ezen fizetési kötelezettségek jellemzően nem vonhatók le a fizetendő vagyonadóból. Ez is egy érdekes dolog. Tehát kifizeti valaki a vagyonszerzési illetéket, és ezt követően majd a vagyonadót is kifizeti, ami egy kettős adóztatást jelent, azt el kellene kerülni szerintem. Tehát kérem, hogy fontolják meg.

Én az előbb elmondtam, az előző témaköröknél, hogy a KDNP frakciója semmilyen adónövelést nem tud támogatni, mi igyekszünk a családok helyzetét megérteni és őket segíteni, nyilván az átlagembereket elsősorban, úgyhogy ezt az adóemelést, ezt az új adónemet sem tudjuk támogatni.

Mindenesetre nagyra értékeljük a pénzügyminiszter úr és az államtitkár asszony kitartó munkáját, hozzáállását, így kell végigvinni egy törvényjavaslatot vagy kettőt is akár a parlamentben, legyen az este 10 óra. Nagyra értékelem mindenkinek az aktivitását. Voltak üde és színes felszólalások, úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy engem is meghallgattak, és még folytatjuk tovább, hiszen a békefenntartó katonáinkról is még beszélnünk kell. (Derültség.) És mivel én holnap reggel 9-től jegyző is leszek, ezért arra gondoltam, hogy nekem most nagyon jó lenne, ha itt folytatnánk folyamatosan a szerdai napirenddel együtt, és letudnánk ezt az egészet. Ha megvan a kétharmados szavazás hozzá vagy a négyötödös többség, akkor... Jó, ez csak poén. Elnök úr, nyilván jövünk reggel is, a lényeg, hogy sajnos ezt a törvényjavaslatot, bármennyire is nagy munka van benne, nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Dr. Kiss Máté Zsolt tapsol.)

Forrás: parlament.hu