KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ebben az expozéban két törvényjavaslatot ismertetek: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, valamint a családokat érintő kedvezmények átalakításáról és az adójóváírás bevezetéséről szóló javaslatot. Több témáról is szó lesz tehát: a kisvállalkozók adózásáról, a széles körű személyijövedelemadó-csökkentésről, az édesanyák adómentességéről és a családi pótlékról. Elsőre ezek különálló intézkedéseknek tűnhetnek, valójában egy irányba mutatnak, és együtt egy következetes adó- és támogatáspolitikát rajzolnak ki.

Ennek két alapelve van: az első az igazságosság. Az állam annak segítsen többet, akinek erre nagyobb szüksége van. A második az egyszerűség. Az adózás ne vegye el az emberek idejét és energiáját, a kisvállalkozóknak a munkájukkal, ne az adminisztrációval kelljen foglalkozniuk. Ez a két elv vezetett minket az önök előtt fekvő javaslatok kidolgozásakor is.

Kezdjük a kisvállalkozókkal! Tisztelt Ház! A kisvállalkozók közül sokan emlékeznek 2022. szeptember 1-jére, az volt ugyanis a jelenlegi kataszabályozás életbelépésének napja. Emlékeznek rá, mivel az előző kormány és az akkori Országgyűlés fideszes többsége az adóév kellős közepén, alig 24 óra alatt elfogadott törvénnyel húzta ki a lábuk alól a talajt a szabályozás drasztikus szigorításával. A kataadózásra jogosultak körének rendkívüli szűkítésével több százezer kisvállalkozó került ki egyik napról a másikra a kedvező adózási feltételek köréből, az addig a katát választók körülbelül háromnegyede. Nem volt felkészülési idő, nem volt átmenet, nem volt egyeztetés.

Fontosnak tartottam erre emlékeztetni a tisztelt Házat, ugyanis amikor a kormány úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy adóügyi intézkedést javasolt. A törvényjavaslattal, amennyire lehetséges, kompenzálni kívánjuk azt az igazságtalanságot, amit az előző kormány követett el a vállalkozókkal szemben. Az állam feladata ugyanis, tisztelt képviselők, hogy olyan szabályozási környezetet biztosítson, amely ösztönzi a vállalkozói kezdeményezést, támogatja az önfoglalkoztatást és elősegíti, hogy az egyéni vállalkozók erőforrásaikat elsősorban gazdasági tevékenységükre fordíthassák.

Ezért tettünk ígéretet már a kampány során, és köteleztük el magunkat ismételten a kormány hivatalba lépésekor egy egyszerűbb és versenyképesebb adózási környezet megteremtésére, ami a kisvállalkozók széles köre számára teszi elérhetővé az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs teherrel járó adózási módokat. E törekvés jegyében felülvizsgáltuk a kisadózó egyéni vállalkozók adózására vonatkozó hatályos szabályokat és új, a régi előnyeit megtartó, de a választási lehetőségeket kibővítő, valamint az azt választóknak szociális biztonságot nyújtó szabályozás kialakítása mellett döntöttünk. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezeket a szabályokat tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a hatályos szabályokra alapozva, azokat az új céloknak megfelelően kibővítve és átalakítva vezeti be a megreformált adózási módot, amelynek hivatalos neve: a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója, de a legtöbbünknek csak új kata. Négy változást emelnék ki, és azt is, hogyan zárjuk ki a visszaéléseket.

Az első. A katát újra sokkal többen választhatják, és újra lehet cégeknek is számlázni. A jelenlegi szabályozás alapján az adózási mód kizárólag a tevékenységüket főfoglalkozásban folytató, bevételt ‑ a taxis személyszállítás kivételével ‑ csak magánszemélyektől szerző egyéni vállalkozók számára választható. Ez jelentősen leszűkíti azt a személyi kört, akik választhatják ma ezt az adózási módot, hiszen kizárja például a munkaviszony mellett vállalkozókat, a nyugdíjasokat vagy a diákokat. Mint ahogy nem életszerű az sem, hogy cégnek egyáltalán nem lehet számlázni, hiszen egyáltalán nem ritka, hogy például egy iskola kifestését egyéni vállalkozó vállalja, vagy egy kisebb vállalkozás egy egyéni vállalkozót bíz meg, mondjuk, villanyszerelési munkákkal az üzlethelyiségében.

Bár papíron a korlátozások célja a bújtatott munkaviszonyok megelőzése volt, számtalan további példát találhatunk arra, amikor a rossz szabályozás a valós vállalkozási szolgáltatásnyújtást lehetetleníti el. Az új szabályozás jelentősen bővíti tehát azon adózók körét, akik csatlakozhatnak a katához. A tételes adózást a jövőben a főfoglalkozású egyéni vállalkozók mellett a mellékállásban vagy nyugdíj mellett vállalkozók, a külföldön biztosított személyek, a diákok, valamint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők is választhatják.

A javaslat emellett megnyitja a lehetőséget arra, hogy az adózási módot választók szolgáltatásokat nyújthassanak, illetve termékeket értékesíthessenek cégek, vállalkozások részére is. Az innen származó bevételek esetében azonban indokolt, hogy a közteherviselés ne kizárólag a havi tételes adón alapuljon, hanem a megszerzett bevétel nagyságához is igazodjon. A törvényjavaslat ezért az ilyen bevételek után 15 százalékos kiegészítő adót ír elő. A kiegészítő adó megállapításakor ugyanakkor figyelembe kell venni a fizetendő tételes adót is, így 2027-ben a főfoglalkozású kisadózóknak évi 8 millió forint, a nem főfoglalkozású kisadózóknak pedig évi 4 millió forint kifizetőktől származó bevételig nem keletkezik a tételes adón felül további adófizetési kötelezettségük.

A második változás, hogy megnő a bevételi értékhatár. Fontos és az érintettek számára kedvező változás, hogy 18 millió forintról 22 millió forintra nő az a bevételi értékhatár, amelynek eléréséig az adófizetési kötelezettség jellemzően a tételes adó megfizetésével teljesíthető, és csak a 22 milliós keretösszeget meghaladó bevételek után fizetendő az eddigi szabályozáshoz hasonlóan 40 százalékos különadó.

A harmadik. Nő az ellátási alap. A katát választók által fizetendő tételes adó mértéke is felülvizsgálatra szorul, méghozzá azért, mert a hozzá kapcsolódó ellátási alap mára elértéktelenedett. A tételes adó megfizetésével megszerezhető társadalombiztosítási ellátások, például a táppénz, a nyugdíj, a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj alapja egyre nagyobb mértékben elmaradt az elmúlt években a minimálbértől, s jelenleg már csak a minimálbér harmada, 108 ezer forint. Egy katás vállalkozó ezért ma, ha megbetegszik, havi 64 800 forint táppénzre, ha gyermeke születik, havi 108 ezer forint csecsemőgondozási díjra számíthat, és a nyugdíja is ehhez a 108 ezer forinthoz igazodik. Tehát a kata jelenlegi rendszere nem gondoskodik kellőképpen az adózóról akkor, ha megbetegszik, anyasági ellátásra jogosult, vagy a munkában töltött évei után nyugdíjba vonul.

A magasabb ellátási alaphoz azonban magasabb befizetés tartozik, ezért kell a tételes adó mértékét is emelni. A javaslat ezért változtat a havonta fizetendő tételes adó összegén is. 2027-re a főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében 100 ezer forintban, a kiegészítő tevékenységet folytatók esetében pedig 50 ezer forintban határozza meg a havonta fizetendő összeget. Ezzel olyan szociális hálót fon a kataadózók számára, amilyenre az eddigi rendszer nem volt képes, hiszen a tételes adó mértékének változásával egy időben a főfoglalkozású kisadózó biztosítotti jogállást is szerez, és jogosulttá válik társadalombiztosítási, valamint álláskeresési ellátásokra.

A megemelt tételes adófizetési kötelezettség természetesen maga után vonja ezen ellátások alapjának a megnövekedését is. A javaslat a jelenlegi 108 ezer forintos ellátási alapot 2027-ben közel háromszorosára, 317 ezer forintra emeli. Ugyanez a vállalkozó betegség esetén így havi mintegy 190 ezer forint táppénzre, gyermeke születésekor havi 317 ezer forint csecsemőgondozási díjra számíthat.

(16.40)

2028-tól pedig a tételes adó mértéke már a minimálbér változásához igazodik, míg az ellátási alap a tárgyévi minimálbér összegével egyezik meg. Az ellátási alap mértékének minimálbérhez kötése biztosítja, hogy az a jövőben automatikusan kövesse a minimálbér emelkedését, annak mértéke ne szakadjon el ismét a kereseti viszonyok változásától. Az új katát ugyanakkor senki nem köteles választani. Aki 2027-ben belép, azért teszi, mert neki ez kedvezőbb, mint a mostani adózása. A ma katázóknak pedig, ahogy erről mindjárt szólok, átmeneti időszakot biztosítunk.

A negyedik változás. A mostani katásoknak átmeneti időszakot biztosítunk. Az új szabályozásra való áttérés megkönnyítése érdekében a 2027. január és 2028. december 31. közötti időszakban a jelenlegi és az új kata párhuzamosan fog működni. A mostani szabályokat azonban csak azok az egyéni vállalkozók alkalmazhatják majd, akik már idén december 31-én is annak hatálya alá tartoztak. 2028. december 31-ét követően a régi kata szerinti adózás kedvezőbb lehetősége megszűnik, az adóalanyok automatikusan a most elfogadásra váró törvény hatálya alá kerülnek, de természetesen annak nincs akadálya, hogy a mostani katát alkalmazó kisadózó már 2029. január 1-je előtt átjelentkezzen az új szabályozás hatálya alá.

Azok, akik 2026. december 31-én már a kata szerint adóznak, és nem jelentkeznek át rögtön az új katába, az átmeneti időszakban továbbra is 18 millió forintos bevételig választhatják ezt az adózási módot. Számukra a tételes adó összege 2027. január 1-jétől csak havi 75 ezer forintra, 2028. január 1-jétől pedig havi 100 ezer forintra módosul. Ezzel összefüggésben pedig jelentősen megnő a kisadózót megillető társadalombiztosítási ellátások alapja is: 2027-re 161 ezer forintra, 2028-ra pedig 215 ezer forintra. Az átmeneti szabályok szerint adózó kisvállalkozók azonban ‑ a taxisok ma meglévő kivételével ‑ továbbra sem számlázhatnak céges kifizetők felé.

A változás tehát fokozatos és kiszámítható, és a tételes adóval együtt mindenkinél nő az ellátási alap is.

Végül beszéljünk a bújtatott foglalkoztatás problémájáról! Ahhoz, hogy egyre jobb és jobb szabályozásokat hozzunk létre, kritikusan kell tekintenünk a korábbi példákra, és tanulnunk kell belőlük. A 2022. szeptember 1-jét megelőzően hatályos kataszabályozás korántsem volt tökéletes. Komoly hibája volt, hogy lehetőséget teremtett a bújtatott foglalkoztatásra. Ez a gyakorlatban jelentős költségvetésibevétel-kiesést okozhatott, és indokolttá tette a visszaélésekkel szembeni határozott beavatkozást. Csakhogy a Fidesz, rossz szokásához híven, nem szikével, hanem bárddal esett neki a műtétnek, az pedig csak rontott a beteg állapotán. A 2022-ben bevezetett szigorítás a visszaélésszerű foglalkoztatás mellett a tényleges, jogszerű vállalkozási tevékenységet is korlátozta, a szabályozás nem tett megfelelő különbséget a bújtatott foglalkoztatás és a valós gazdasági igényeket kielégítő vállalkozói szolgáltatásnyújtás között. A törvényjavaslat ezzel a kérdéssel külön foglalkozik. Egyrészt az, aki a jelenlegi vagy két éven belüli volt munkáltatójától bevételt szerez, nem választhatja a tételes adózást. Másrészt abban az esetben, ha a kisadózó éves bevételének legalább fele ugyanazon kifizetőtől és a vele vagy a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől származik, az adóév utolsó napján kikerül a katakörből.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés nem tiltja az ilyen vállalkozói együttműködéseket, és nem is minősíti át azokat munkaviszonnyá. A kata egy választható, egyszerűsített és kedvezményes adózási forma, amely mellett más adózási lehetőségek, így például az átalányadózás is rendelkezésre állnak. Az 50 százalékos korlát elérése ráadásul nem eredményezi az adóalanyiság év közbeni megszűnését, arra csak az adóév utolsó napján kerül sor. Ki-be ugrálni ugyanakkor nem lehet; aki kikerül a katából, abban az évben és az azt követő 12 hónapban nem térhet vissza.

Az önök előtt fekvő javaslat úgy kezeli a fenti problémákat, hogy közben egyensúlyt teremt az egyes adózási módok között. Az új szabályozás az átalányadózáshoz és az egyéni vállalkozók számára rendelkezésre álló más adózási módokhoz képest versenyképes és egyszerű alternatívát biztosít, de nem eredményez olyan mértékű közteherelőnyt, amely önmagában a munkaviszonyok vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltására ösztönözne.

Tisztelt Ház! A kata újbóli kiterjesztésével és korszerűsítésével a TISZA Párt egy fontos vállalását is teljesíti, de ez önmagában még nem lenne elegendő ok a szabályozás megváltoztatására. Egy felelős kormány egy adóügyi törvényjavaslat elkészültekor a következő kérdéseket teszi fel magának. Igazságosabbá teszi a javasolt szabályozás az adórendszert? Megkönnyíti az adózást az adófizetők számára? Hozzájárul az ország hatékonyabb működéséhez? Meggyőződésünk, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat esetében mindegyik kérdésre határozott „igen” a válasz. A törvényjavaslat több százezer kisvállalkozó számára teszi elérhetővé a kiszámítható és kevés adminisztrációval járó kataadózást, méghozzá úgy, hogy azzal a saját szociális biztonságát is megteremtse, és honfitársaival is szolidaritást vállaljon.

Ez, tisztelt képviselők, a működő és emberséges Magyarország koncepciója az adó nyelvére lefordítva. Őszintén remélem, hogy ebben egyetértés lesz közöttünk, és mindannyian támogatni fogják a kisvállalkozókat, támogatni fogják az önök előtt fekvő törvényjavaslatot.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kata előzőekben bemutatott átalakításával teljesítjük a kampányban tett egyik ígéretünket, de természetesen nem feledkezhetünk meg azon vállalásunkról sem, hogy 15 százalékról 9 százalékra csökkentjük a minimálbért terhelő személyi jövedelemadót. Ezt az ígéretünket 2027. január 1-jétől az adójóváírás bevezetésével valósítjuk meg. Nem azért, mert egyszerűen ki kell pipálnunk az ígéreteink listáján ‑ bár kétségtelenül hasznos, ha egy kormány betartja a vállalásait ‑, hanem azért csökkentjük az alacsonyabb keresetűek adóját, mert a mai adórendszer igazságtalan. A 27 százalékos áfát a boltban mindenki megfizeti. Az egykulcsos személyi jövedelemadó ugyanakkor nem tesz különbséget kis és nagy jövedelem között, így Magyarországon az alacsony jövedelműek a jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként, mint a leggazdagabbak. Ezt az aránytalanságot két oldalról orvosoljuk: a ma szintén megtárgyalásra kerülő vagyonadóval a legnagyobb vagyonok is hozzájárulnak a közös terhekhez, az adójóváírással pedig csökken a dolgozók széles körének terhe.

Az új adójóváírás a minimálbért meg nem haladó munkabér esetén a bér 6 százaléka, így az érintett munkavállalók tényleges személyijövedelemadó-terhelése 9 százalékra csökken. Ez a jövő évi minimálbér összegétől függően egy minimálbért kereső munkavállalónak havonta mintegy 20 ezer forinttal, éves szinten akár 240 ezer forinttal több nettó jövedelmet jelenthet. A kedvezményből ugyanakkor nem csak a minimálbért keresők részesülhetnek. A minimálbérnél magasabb keresetű munkavállalók is jogosultak lesznek adójóváírásra, amelynek összege a bér növekedésével fokozatosan csökken, és a minimálbér kétszeresénél, havi 680 ezer forintos bruttó keresetnél szűnik meg.

(16.50)

Az adójóváírást a munkáltató már a havi bér kifizetésekor figyelembe veheti. Ehhez adóelőleg-nyilatkozatra van szükség, mert a munkavállaló több munkáltatótól is szerezhet jövedelmet, ami befolyásolhatja a kedvezményre való jogosultságát.

Az adójóváírás bevezetésével együtt átalakítjuk a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények rendszerét is. A jelenlegi adóalap-kedvezmények a jövőben közvetlenül a fizetendő adót csökkentik, az adójóváírás érvényesítését követően. Ez az átalakítás biztosítja, hogy az új adójóváírás és a már meglévő adókedvezmények egymással összehangoltan, egységes szabályok szerint legyenek érvényesíthetőek.

Tisztelt Ház! Ahogy a kampányban is vállaltuk: ami jó, azt megtartjuk. A családi adókedvezmény, amely 2011 óta az adórendszer része és amelyet 2025-ben megemeltek, változatlan feltételekkel és változatlan összegben megmarad. Az egygyermekes családok havonta 20 ezer forint, a kétgyermekes családok gyermekenként 40 ezer, összesen 80 ezer forint, míg a három- vagy többgyermekes családok gyermekenként havi 66 ezer forint kedvezményre jogosultak. Változatlanul megmarad a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó havi 20 ezer forintos többletkedvezmény is. Továbbra is biztosítjuk, hogy a személyi jövedelemadóból nem érvényesíthető családi kedvezményt az érintettek a fizetendő társadalombiztosítási járulékból, illetve nyugdíjjárulékból is levonhassák.

Változatlan feltételekkel és mértékben marad fenn a 25 év alatti fiatalok kedvezménye és az első házasok kedvezménye is. A 25 év alatti fiataloknak továbbra sem kell személyi jövedelemadót fizetniük az átlagkeresethez igazodó értékhatárig, amely 2026-ban havi 715 765 forintot jelent. Az első házasok kedvezménye pedig továbbra is havi 5 ezer forinttal növeli azoknak a házaspároknak a jövedelmét, akik közül legalább az egyik fél az első házasságát köti. A kedvezmény főszabály szerint a házasságkötést követő két éven át vehető igénybe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat ugyanakkor átalakítja és igazságosabbá teszi a gyermekeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességeinek rendszerét annak érdekében, hogy a mentességek célzottabban ösztönözzék a gyermekvállalást, és mérséklődjenek a különböző jövedelmű családok támogatása közötti aránytalanságok. Jelenleg az anyákat megillető kedvezményeknek nincs jövedelemkorlátjuk, így a magasabb keresetű anyák lényegesen nagyobb összegű adókedvezményben részesülhetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Nem indokolt ugyanakkor, hogy a kiemelkedően magas jövedelmek teljes összege adómentességet élvezzen. A TISZA-kormány a legmesszebbmenőkig elkötelezett a magyar családok fenntartható és méltányos támogatása mellett, azonban az is kulcsfeladatunk, hogy biztosítsuk: a magyar adófizetők pénze oda kerül, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A törvényjavaslat ezért 2027-től valamennyi, édesanyáknak járó adómentesség esetében havi egymillió forintos, éves szinten 12 millió forintos jövedelemkorlátot vezet be. Ez azt jelenti, hogy az érintett édesanyák havonta akár 150 ezer forint, évente 1,8 millió forint személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülhetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a mentesség a magasabb keresetű anyák számára is megmarad; a havi egymillió forintig terjedő jövedelem után valamennyi jogosult édesanya változatlanul igénybe veheti az adómentességet, függetlenül attól, hogy a teljes keresete meghaladja ezt az összeget. Ezenfelül pedig a családi adókedvezményt továbbra is igénybe veheti akár az édesanya, akár az édesapa.

A módosítás a gyermekvállalást ösztönző mentességeket az anyák életkorához és gyermekeik számához igazítja. Az egy gyermeket nevelő anyák a 30. életévük betöltésének évéig vehetik igénybe az adómentességet, a kétgyermekes anyák részére a kedvezmény az anya 40. életéve betöltésének végéig jár. A három vagy több gyermeket nevelő anyák ugyanakkor továbbra is élethosszig jogosultak maradnak az adómentességre.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Végül, de nem utolsósorban az összes, gyermeket nevelő anyát, illetve családot érintő legfontosabb változásról is szót kell ejteni. Teljesítjük a TISZA egyik legfontosabb vállalását: a 2008 óta változatlan és jelentősen elinflálódott családi pótlék mértékét egy lépésben a kétszeresére megemeljük. Figyelemmel arra, hogy ez a pénzbeli ellátás teszi ki a magyar családtámogatási rendszer gerincét, ebben részesül a legtöbb gyermek, ez jár a leghosszabb ideig, ez a legfontosabb alanyi jogon járó családtámogatási ellátás. Ennek ellenére a Gyurcsány-Orbán-koalíció 2008 óta befagyasztotta a családi pótlék névleges összegét. Kiemelt jelentőségű tehát, hogy ennek összegét végre megemeljük, és egy jelentős segítséget nyújtsunk a magyar családoknak. A fentiekre tekintettel az előterjesztés a családi pótlék összegének a megduplázására tesz javaslatot. Az emelést 2027-től már minden család érzékelni fogja, hiszen már a 2026 decemberére járó ellátás emelt összegben fog 2027. januárban megérkezni az arra jogosultakhoz.

Mit jelent ez a magyar családoknak? A dupla családi pótlék jövedelemtől függetlenül minden gyermekes családnak jár, mintegy 1,7 millió gyereknek, több mint egymillió családnak. Az egygyermekes családok havi 24 400 forintot kapnak, ez évente 146 400 forinttal több, mint eddig. A kétgyermekes családokban gyermekenként 26 600 forint jár, a család így havonta 26 600, évente 319 200 forinttal kap majd többet, mint eddig. A három- vagy többgyermekes családokban gyermekenként 32 ezer forint jár, ezáltal egy háromgyermekes család havonta 48 ezerrel, évente 576 ezer forinttal fog többet kapni. Az egyedülálló szülők gyermekenként havi 27 400-34 000 forintot kapnak, ez gyermekenként évente 164 400-400 000 forint többletet fog jelenteni.

A duplázás minden családi pótlékra kiterjed, a különleges helyzetű gyermekek után járó emelt összegekre is. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok gyermekenként havi 46 600 forintot kapnak, ami számukra évente 279 600 forint többletet jelent majd; egyedülálló szülő esetén pedig 51 800 forintot, ami évente 310 800 forinttal többet jelent. A nevelőszülőnél vagy intézetben nevelt gyermekek után havi 29 600 forint jár majd, a saját jogon jogosult 18 év feletti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos fiatalok pedig havi 40 600 forintot fognak kapni. A családi pótlék megduplázása 2027-ben mintegy 300 milliárd forint többletet jelent, ennyivel több pénz jut közvetlenül a magyar családokhoz.

Tisztelt Ház! Az előzőekben bemutatott módosítások ‑ a kata átalakítása, az adójóváírás újbóli bevezetése, az anyák által igénybe vehető kedvezményrendszer átalakítása, a családi pótlék megduplázása ‑ fontos lépések egy igazságosabb adórendszer megvalósítása felé. Az adórendszer olyan különös ablak, amelyen át bárki tisztán láthatja a kormány valódi szándékait, prioritásait. Üzenjen is bármit a politika a kommunikáció szintjén, az adótörvények megmutatják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mi az igazság, mit tart a kormány fontos társadalmi célnak.

A most önök előtt fekvő törvényjavaslat annak bizonyítéka, hogy a kormány nem a levegőbe beszél, nemcsak szavakkal, de tettekkel is segítjük a vállalkozásokat, támogatjuk a bérből és fizetésből élőket és a magyar családokat, és igazságosabbá, méltányosabbá tesszük a közteherviselést. Ezért kérem, hogy szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(17.00)

Forrás: parlament.hu