KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszer, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan adó bevezetéséhez kérjük most a tisztelt Ház támogatását, amely érvényre juttatja azt az elvet, amely eddig hiányzott a magyar adórendszerből. A legszélesebb vállaknak kell a legnagyobb terhet hordozniuk. A milliárdos vagyonok eddig szinte adómentesek voltak, ez most megváltozik.

A törvényjavaslat összhangban van a TISZA választások előtt tett világos vállalásával, miszerint a kiemelkedő vagyonokra vagyonadót vezet be. A választási programban meghirdetett célt most részletes, a jogbiztonságot és az adózók helyzetét is figyelembe vevő törvényi szabályozássá alakítjuk.

(21.00)

A vagyonadó-javaslathoz kapcsolódó véleményekben gyakran összekeveredik két dolog: egyes NER-közeli szereplők által törvénytelenül megszerzett vagyon visszaszerzése, valamint a tisztességesen szerzett, nagy értékű vagyonok méltányos adóztatása. Fontos tehát már az elején tisztázni: az illegálisan megszerzett vagyonok ügye büntetőjogi kérdés, ahol a jogállam eszközeivel kell fellépni. Egy bűncselekménnyel megszerzett vagyonra tehát nem a vagyonadó, hanem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a megfelelő válasz.

A vagyonadó célja elsődlegesen igazságosabbá tenni a mai aránytalan adórendszert. Bevezetése egyszerre gazdaságpolitikai és igazságossági kérdés. A magyar adórendszer eddig szinte teljes egészében a fogyasztásra és a munkára épült, 27 százalékos áfa és egykulcsos személyi jövedelemadó. A felhalmozódott magánvagyon után pedig néhány helyi adótól eltekintve nem kellett általános adót fizetni. Ennek következménye egyszerű, de igazságtalan: aki keveset keres, a jövedelme szinte egészét elkölti, és minden vásárlásnál megfizeti a 27 százalékos áfát; aki viszont nagyon sokat keres, a jövedelme jelentős részét félreteszi, vagyonná halmozza, és utána alig adózik.

Így alakult ki az a helyzet, hogy Magyarországon az alacsony jövedelműek jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként, mint a leggazdagabbak. A bolti pénztáros, az ápoló vagy egy szakmunkás arányaiban ma többet ad a közösbe, mint egy milliárdos. A kormány ezen kíván változtatni azzal, hogy a kiemelkedő vagyoni helyzetet is a közteherviselés önálló szempontjává teszi. A jelentős magánvagyon ugyanis olyan teherbíró képességet testesít meg, amely méltányosan nagyobb hozzájárulást alapozhat meg a közös kiadásokhoz.

Tisztelt Képviselők! A 2008-as világgazdasági válságot követően a fejlett világban mindenhol szélsőségesebbé vált a vagyonok eloszlása, 2020 óta pedig még gyorsabban nyílt az olló. Az infláció a kevésbé tehetősek készpénzben és nem kamatozó bankbetétben tartott megtakarításait értéktelenítette el, miközben az inkább a vagyonosabbak által tartott részvények és az ingatlanok ára meredeken emelkedett.

Az előző kormány elhibázott gazdaságpolitikája, többek között a már emlegetett adórendszer vagy az Európa-rekorder infláció miatt hazánkban ez a folyamat még erőteljesebben jelentkezett. Magyarországon különösen nagy és az elmúlt években gyorsuló ütemben növekedett a vagyoni koncentráció. A száz leggazdagabb magyar vagyona például tíz év alatt 325 százalékkal nőtt.

A tisztességes gyarapodás természetesen nem kifogásolható. A vállalkozói kezdeményezés, a beruházás, a kockázatvállalás és a sikeres munka értéket teremt. Ezt a kormány tiszteletben tartja. A javaslat ezért nem a sikeres vállalkozásokat kívánja büntetni, és nem a vállalatokra vet ki új nyereségadót. Az adó alanya a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemély, illetve a törvényben meghatározott elkülönített vagyon. A vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedés a magánvagyon részeként számít, de a fizetési kötelezettség nem közvetlenül a vállalkozást terheli. Ez a különbségtétel gazdaságpolitikai szempontból alapvető.

A vagyonadó egyúttal kiegyensúlyozottabbá teheti a tőke felhasználásának ösztönzőit. A jövedelmet nem termelő nagy vagyontárgyak sem maradnak kívül az adóztatáson, miközben a magasabb hozamot elérő vagyonelemek esetében az adó a megtermelt eredményhez viszonyítva kisebb terhet jelent. Tehát a vagyonadó a tőke hatékonyabb, produktívabb felhasználására ösztönöz.

Mindezek mellett a költségvetési szempont sem mellékes. A kormány előzetes becslése szerint a vagyonadó évi mintegy 200 milliárd forint bevételt hoz. Nagyrészt ebből fedezzük közel 2,5 millió ember adócsökkentését; amit a legnagyobb vagyonok tulajdonosai befizetnek, az a dolgozó emberekhez kerül vissza.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezek után ismertessem a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit. A törvényjavaslat alapján vagyonadót az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után kell fizetni. Az adó alapját a nettó vagyon összegének egymilliárd forintot meghaladó része képezi. Az adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 1,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy például egy 1,5 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező magánszemélynek ‑ az adócsökkentő tételek figyelembevétele nélkül ‑ évente 5 millió forint vagyonadót kellene fizetnie. Akinek a nettó vagyona egymilliárd forint alatt van, annak semmilyen teendője nincs, sem adót nem fizet, sem bevallást nem kell beadnia.

Előzetes számításaink szerint a szabályozás mintegy 15 ezer adóalanyt érinthet. Ebből is látható, hogy a javaslat nem a társadalom széles rétegeit, hanem a kiemelkedő vagyoni helyzetben lévő, legnagyobb vagyonokkal rendelkező személyeket célozza.

A vagyonadó sajátossága, hogy a teljes adóköteles nettó vagyoni helyzetet veszi alapul. Az ingatlanok mellett számítanak a társasági részesedések, a pénzeszközök, az értékpapírok, a befektetések, a követelések, a kriptoeszközök és a törvény szerint adóköteles más vagyoni értékek is. Az igazolt tartozásokat a törvényben meghatározott feltételekkel le lehet vonni.

A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége a teljes, Magyarországon és külföldön található vagyonára kiterjed. A külföldi illetőségű személy magyar adókötelezettsége ezzel szemben a törvényben meghatározott magyarországi vagyonelemekre, így különösen az itteni ingatlanokra és a magyar társaságokban fennálló részesedésekre korlátozódik. A Magyarország által kötött, a vagyonadóra is kiterjedő nemzetközi egyezmények rendelkezéseit az adókötelezettség megállapítása során természetesen figyelembe kell venni.

A törvény külön adóalanyként kezeli a bizalmi vagyonkezelésben elkülönített vagyont, a magánalapítványokat és a megfelelő külföldi konstrukciókat is, hiszen a vagyonadó attól függetlenül vonatkozik az egyes vagyonokra, hogy azokat milyen formában tartják. Ilyesféle kiskapukkal nem érdemes tehát megpróbálni elkerülni az adófizetést. A törvény további rendelkezései pedig azt is megakadályozzák, hogy a vagyonadó-fizetési kötelezettséget a vagyon mesterséges megosztásával, átrendezésével vagy más ügyletekkel meg lehessen kerülni.

Arra is felkészültünk, hogy lesznek, akik inkább elhagynák az országot, mintsem hogy hozzájáruljanak a közös terhekhez. Ezért a vagyonadóval együtt bevezetjük az úgynevezett exitadót, vagyis a kilépési adót. Aki megszünteti a magyar adóügyi illetőségét, annak a befektetésein felhalmozott, de még nem realizált nyereségét úgy adóztatjuk meg, mint ha a vagyonát a távozása előtt eladta volna. A piaci érték és a szerzési költség különbözete után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ez nem büntetés, hanem annak a nyereségnek az adója, amely itt, Magyarországon keletkezett. Az exit tax is csak a legnagyobb vagyonokat érinti, azokra vonatkozik, akik a távozásuk előtti tíz évből legalább ötöt magyar adóügyi illetőséggel töltöttek, és akiknek a befektetései együttesen több mint 500 millió forintot érnek, vagy akik legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű cégrészesedéssel rendelkeznek. A készpénzt és a bankbetéteket nem érinti. Hasonló szabályt több uniós tagállam is alkalmaz, és a tőke szabad mozgását sem korlátozzuk. Aki az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen belül költözik, automatikus kamatmentes halasztást kap, és az adót jellemzően csak akkor kell megfizetnie, amikor az eszközt ténylegesen eladja vagy a vagyont kivonja. Az üzenet tehát egyértelmű: Magyarországról bárki elköltözhet, de az itt megtermelt nyereség adója alól nem lehet kibújni.

(21.10)

Tisztelt Képviselők! A vagyonadó működésének egyik legfontosabb kérdése a vagyonelemek értékének meghatározása. Ezen a területen különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a szabályok ellenőrizhetők és a lehetőségekhez képest egyszerűek legyenek, ugyanakkor megfelelően tükrözzék a valós vagyoni helyzetet.

Az ingatlanok értékelésére a törvény egyértelmű sorrendet határoz meg, és mindig a legfrissebb, legmegbízhatóbb adatból indul ki. Ha az ingatlant az elmúlt 12 hónapban szerezték meg, a szerződésben szereplő vételár, öröklés vagy ajándékozás esetén pedig az illeték, vagy a hagyatéki eljárásban megállapított hatósági érték számít. Ha az ügylet régebben, de legfeljebb 10 éve történt, ezt az értéket a mai árszintre kell indexálni, lakásnál és termőföldnél a törvény melléklete szerinti, más ingatlanoknál a KSH árindexével. Ehhez a NAV a honlapján kalkulátort is biztosít.

Ha ilyen adat nincs, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje adja meg az értéket. A modell az illetékeljárások adataiból, az ingatlan-nyilvántartásból, valamint az ingatlanok elhelyezkedéséből, műszaki és környezeti jellemzőiből dolgozik, a működésének elveit és adatforrásait pedig a NAV nyilvánosan közzéteszi. Az adózó természetesen független szakértővel is értékelheti az ingatlanát, de ez nem kiskapu. Ha a szakértői érték több mint 20 százalékkal eltér a vételártól, az indexált értéktől vagy a NAV-modell értékétől, az eltérést részletesen meg kell indokolni.

Az 500 millió forintot elérő, kiemelt értékű ingatlanokat kizárólag igazságügyi szakértő értékelheti, legalább két elismert módszerrel. Azt az értékbecslőt pedig, aki egy éven belül három esetben is a valós forgalmi érték 70 százalékánál kevesebbre értékel egy ingatlant, a NAV törli a nyilvántartásból. A vagyonadó alapja tehát a reális, valós piaci érték lesz.

A tőzsdén jegyzett cégek részvényeinél a nyilvánosan elérhető piaci ár képezi az értékelés alapját. A tőzsdén nem jegyzett cégek értékelésére a svájci vagyonadó esetében alkalmazott módszert vesszük át. A cégrészesedés értékét két tényező együtt adja meg. Egyharmad súllyal a cég saját tőkéje, vagyis a mérlegben kimutatott vagyona, kétharmad súllyal pedig a jövedelemtermelő képessége, amelyet az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, 15 százalékos elvárt megtérüléssel számítunk. Minden adat a cég hivatalos beszámolójából származik, így az érték egyértelműen és ellenőrizhetően megállapítható. A módszer így nemcsak a cég mérlegét, hanem azt is figyelembe veszi, amit a cég valóban megtermel.

Miért jó ez a konstrukció? Mert a cég valódi gazdasági erejét méri, nem csupán a mai könyv szerinti értékét vagy a pillanatnyi piaci hangulatot. Egy vállalkozás értékét végső soron az adja, mennyi nyereséget képes megtermelni. Ezért kap kétharmados súlyt a jövedelemtermelő képesség. A saját tőke egyharmados súlya pedig biztosítja, hogy a felhalmozott vagyon akkor se maradjon adóztatás nélkül, ha a cég éppen kevés nyereséget mutat ki.

A módszer ugyanakkor méltányos azokkal, akiknek a cége még nem, vagy csak kevés nyereséget termel. Az induló vállalkozások, a startupok az első években jellemzően még veszteségesek, hiszen fejlesztenek, építkeznek, piacot szereznek. Rájuk nem egy remélt jövőbeli érték után vetjük ki az adót. Az alapítás évében és az azt követő két évben a jövedelemtermelő képességüket nullának tekintjük, így a részesedés csak a saját tőke harmadával számít. A mezőgazdasági cégek és általában a nagy föld-, gép- és épületvagyonnal, de alacsony haszonkulccsal működő vállalkozások esetében a módszer nem csupán az eszközök értékét nézi, hanem azt is, mennyi jövedelmet termelnek ezek az eszközök. Egy szerény nyereséggel gazdálkodó agrárcég tulajdonosát tehát nem úgy adóztatjuk, mintha holnap eladhatná a földjeit és a gépeit. Ha pedig egy cég az elmúlt három évben átlagosan veszteséges volt, a jövedelemtermelő képessége nullának számít. A nehéz éveket átélő vállalkozókat nem terheljük olyan érték után, amelyet a cége nem termel meg.

Ugyanígy méltányos, hogy az 50 százalék alatti kisebbségi részesedések értéke a tulajdoni hányadtól függően 25, illetve 30 százalékkal csökkenthető, hiszen egy kisebbségi részesedés nem jelent meghatározó befolyást a cég irányításában, és nehezebben is adható el. A legtöbb esetben pedig külön cégértékelésre sincs szükség. Az érték a cég beszámolójának adataiból kiszámolható, és az adóhatóság is ugyanezekből az adatokból ellenőrizheti azt.

A szokásos személyes használati tárgyak és a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések főszabály szerint kívül maradnak az adóalapon. A jelentős értékű műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek és járművek esetében ugyanakkor a törvény külön értékhatárokat állapít meg.

A házastársi közös vagyon, valamint a kiskorú gyermek tulajdonában álló vagyon adóalanyok közötti megosztására szintén külön rendelkezések vonatkoznak. Az adó megállapítása évente egyszer, a tárgyév utolsó napján fennálló vagyonállapot alapján, önbevallással történik. Bevallást csak annak kell benyújtania, akinek ténylegesen adófizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetendő adó csökkenthető az érintett vagyonelem után megfizetett egyes más adókkal, a kötelező független szakértői értékelés igazolt díjának fele pedig legfeljebb évi 2 millió forintig számítható be.

Tisztelt Ház! Külön szeretném hangsúlyozni a jogbiztonság és az arányosság követelményét. A javaslat kidolgozásakor figyelembe vettük a vagyoni típusú adókkal összefüggő alkotmányossági szempontokat, ezért részletes értékelési szabályokat, az adóhatósági és szakértői értékmegállapítást segítő megoldásokat, valamint a jóhiszemű adózókat védő eljárási garanciákat alakítottunk ki. Ha az adózó szabályszerű, független ingatlanértékelésre támaszkodik, az értékelő számára a szükséges adatokat valósághűen rendelkezésre bocsátja, az adóhatóság azonban utóbb mégis magasabb értéket állapít meg, a különbözet után fizetendő adót ugyan meg kell fizetnie, de adóbírság és késedelmi pótlék nélkül. Az adóhatósági döntéssel szembeni jogorvoslat lehetősége természetesen fennmarad.

Azt is tudjuk, hogy a jelentős vagyon nem minden esetben jelent azonnal rendelkezésre álló pénzt, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a NAV indokolt esetben fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezzen, főszabály szerint legfeljebb 12, kivételesen 24 hónapra.

A javaslat szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első adókötelezettség alapja a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot lenne, az első bevallás és adófizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. Ezzel az adóalanyoknak érdemi idő állna rendelkezésükre a vagyonelemek számbavételére, a szükséges dokumentumok beszerzésére és a bevallás előkészítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyonadó bevezetésével a kormány fontos lépést tesz egy igazságosabb közteherviselés felé. A vagyonadó nem büntetés és nem a sikert adóztatja. Azt az egyszerű elvet juttatja érvényre, hogy a közös terhekből mindenki a teherbíró képessége szerint vegye ki a részét, a milliárdos is, ne csak a bolti pénztáros és az ápoló. A tisztességesen gyarapodó vállalkozókat partnernek tekintjük. Tőlük nem sarcot kérünk, hanem méltányos hozzájárulást ahhoz, hogy közel két és fél millió dolgozó ember adója csökkenhessen. A TISZA ezt vállalta a választók felé, a kormány pedig most ennek a vállalásnak a teljesítéséhez kéri az Országgyűlés támogatását.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot vitassák meg, és támogassák annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu