PALÓC ANDRÉ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az állami vagyon védelmére hivatkozik, mégis olyan lehetőséget nyit meg, amelynek következménye, hogy a stratégiai jelentőségű magyar vagyonelemek fölött külföldi befolyású alapkezelő gyakorolhat döntési jogokat. Ez az egyik legsúlyosabb ellentmondása a javaslatnak.

A törvény ugyanis nem zárja ki általánosan, hogy külföldi tulajdonosi hátterű alapkezelő vegye át egy zárt körű befektetési alap kezelését. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a vagyon tulajdonosa megváltozik, de a tulajdonjog nem az egyetlen fontos kérdés. Az is számít, hogy ki hozza meg a vagyon kezeléséről és befektetésekről szóló döntéseket.

Ha egy alap stratégiai jelentőségű magyar vagyonelemeket kezel, akkor az alapkezelő személye nem pusztán technikai ügy. A döntési jogok külföldi befolyás alá kerülhetnek akkor is, ha maga a vagyon továbbra is magyar tulajdonban marad. A javaslat ezt a lehetőséget nem zárja ki.

Különösen nehéz megérteni ezt annak fényében, hogy a szabályozás a közvagyon védelmével indokolja az alapkezelő-váltást. Hogyan szolgálja a közvagyon védelmét egy olyan szabály, amely közben gyengítheti a hazai irányítást a nemzetgazdaság számára fontos vagyon fölött? Erre a kérdésre a törvényjavaslat nem ad megnyugtató választ.

A javaslat szerint a befektetési jegyek legalább 60 százalékával rendelkező befektetők kezdeményezhetik az alapkezelő leváltását. Ha 20 napon belül nem születik megállapodás, a befektetők a felügyelethez fordulhatnak, amelynek döntése bizonyos feltételek mellett pótolhatja a megállapodást. Így az alapkezelő személyéről szóló döntés a kisebbségben maradó befektetők hozzájárulása nélkül is megszülethet. Ez azért fontos, mert az alapkezelő dönt az alap vagyonának kezeléséről. A befektetők tulajdonrésze ugyan megmaradhat, de a vagyon feletti döntés lehetősége más kézbe kerül.

A kisebbségi befektető tovább viselheti a pénzügyi kockázatot úgy, hogy közben kevesebb beleszólása marad abba, hogyan kezelik a befektetést. A törvényjavaslat nem ad világos választ arra, milyen garancia védi a kisebbségi befektetőt, ha nem ért egyet a váltással, nem jelöl meg egyértelmű kilépési lehetőséget vagy kártalanítást sem. Már működő alapok esetében ez azért is aggályos, mert a befektetők a korábbi szabályok ismeretében vállalták a kockázatot.

A stratégiai vagyon védelméhez ezért nem elég a tulajdonjog formális fennmaradása. Azt is biztosítani kell, hogy az ilyen vagyon fölötti döntések ne kerülhessenek megfelelő indok és garanciák nélkül külföldi befolyás alá.

A javaslatnak világosan meg kell határoznia, milyen alapkezelő veheti át az alap kezelését, milyen vagyont érinthet a váltás, és hogyan marad meg a nemzetgazdasági szempontból fontos vagyon feletti hazai ellenőrzés.

Tisztelt Ház! A közvagyon védelmére hivatkozó törvény nem nyithat olyan utat, amely gyengíti a hazai irányítást a stratégiai jelentőségű magyar vagyon fölött. Kérjük a kormányt, hogy zárja ki ezt a veszélyt, ezt a lehetőséget ne biztosítsa, és helyette biztosítson valódi védelmet a kisebbségi befektetőknek is. Amíg ezek a garanciák hiányoznak, a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni.

A gazdasági együttműködés alapja pedig a bizalom. Hogyan bízhatnak a magyar államban mint partnerben a jövőben azok, akik azt látják, hogy a már működő befektetések szabályai ilyen módon megváltozhatnak? Az ilyen, a befektető korábban vállalt feltételeit utólag átíró törvények megingatják a bizalmat, amely nélkül hosszú távú gazdasági együttműködés nem valósulhat meg a jövőben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu