SZALAI PIROSKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor folytatom ott, ahol az előbb abbahagytam, egypár órával ezelőtt. (Derültség.) Akkor katáztam ugyan, de még van három-négy olyan téma, amit szívesen mondanék tovább.

Kezdjük talán azzal, hogy miniszter úr is említette, hogy a kétgyerekes édesanyák nettó keresete mennyivel emelkedik, mennyivel nem. Miniszter úr is, de korábban már egy tévéműsorban a miniszterelnök úr is megfeledkeztek arról, hogy a 80 ezer forintot a család így is, úgy is megkapja.

Most akkor, amikor még mondjuk, 40 év alatti kétgyermekesről van szó, akkor lehet, hogy az édesapa veszi fel, sőt valószínű, és akkor jövőre meg majd eldöntik, hogy kik veszik fel. Tehát a 80 ezer forint megmarad. Ha egy tanár esetében beszélünk, átlagkeresetű tanárról, akkor ahogy itt a képviselőtársam, Szűcs Gábor is említette, a nettója 138 ezer forinttal csökken, neki nincs adójóváírása, és kap családipótlék-növekedést, 26 600 forintot két gyerekre, tehát olyan 110 ezer forintot; ő ‑ ezáltal az egész család ‑ biztos, hogy veszíteni fog az idei nettó keresetből, tehát jövőre ennyivel biztos, hogy kevesebb lesz.

Igaz, a pedagógusoknak ígértek 5,5 százalék béremelést, na, az nem volt benne. Tehát az én számításaim azt mondják, hogy a decemberi meg a januári keresete még ugyanannyi ennek az aktuális pedagógusnak ‑ ez egyszer. Tehát ezt a 80 ezer forintot ne tekintsük plusznak semmiféleképpen! A másik, a családi pótlék témájában: képviselőtársam még talán az első beszédében említette, hogy az állam ugyanazzal az összeggel járul hozzá a családok költségvetéséhez, mint 2008-ban. Azért ezt, remélem, nem gondolta komolyan.

Idézném a másik képviselőtársunkat, aki azt mondta, hogy nézzenek magukba ‑ ezt nem én mondom. Én csak azt gondolom, hogy nem gondolta komolyan ezt a mondatot. Ugyanis 2008 óta tényleg a családi pótlék nem változott összegében, de 2008-ban nem volt adókedvezménye másoknak, csak a nagycsaládosoknak. És a nagycsaládosok is havi nagyjából tízezer forintot kaphattak adókedvezményként. Most egy háromgyermekes nagycsaládos 200 ezer forint adókedvezményt kap valójában. Tehát ha az adókedvezményt és a családi pótlékot összevonjuk, és az összes többiről nem beszélünk, a természetbeni meg egyéb más juttatásokról nem beszélünk, akkor mindegy, hogy minimálbéres családról van szó vagy magasabb keresetű családról van szó, olyan mértékű növekedést éltek meg, amilyen mértékűt korábban nem.

És nem csak a nagycsaládosok! A Gyurcsány-Bajnai-időszakban, amit ön emleget, 2008-ban, csak a nagycsaládosok kaphattak minimális, morzsányi kedvezményt, most az egygyerekes is kap. Természetesen nem most, 2011 óta konkrétan. Mi lett ennek a következménye? Ez a szó itt ma nem került elő, de önök nagyon szeretik használni, és az összes ferencvárosi kampányújságjukban benne volt valójában ‑ Bódis Krisztina kampányújságjában annak idején ‑ a gyermekszegénység. A képviselő asszony szerette akkor azt mondani ‑ még április 12‑e előtt ‑, hogy félmillió mélyszegény gyermek van Magyarországon. Na nem!

A legnagyobb gyermekszegénységi mutató nem mélyszegény, hanem csak úgy natúr, simán szegénységi mutató, az pont a 2010-es időszakban volt (Felzúdulás, közbeszólás a kormánypárti padsorokban: Simán! ‑ Bujdosó Andrea Anna: Natúr!), és mi a második legnagyobb javulást értük el; és erre, hogy tovább javítsuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők és ezáltal a gyermekek arányát, számát, erre vállalásunk van 2030-ra. Tehát én nagyon-nagyon bízom benne, hogy önök továbbra is fenntartják azokat az intézkedéseket, amelyek a gyermekszegénységet csökkenteni fogják, még ha a kampánybeli számok nem is a valós, hivatalos adatok voltak, amiket önök akkor emlegettek.

A harmadik téma a 40 évesek, ezt már többen elmondták. Tehát jelen pillanatban, a mai napon még törvény szabályozza azt az ütemezést, hogy a kétgyermekes anyák adómentessége hogy épül föl. Ezt a törvényt önök módosítják, és ezt az ütemezést elvágják, így kerülnek a 40 év fölötti anyák ki az adómentességből.

Az egymilliós határról meg érdemes azt tudni, hogy a legutóbbi Eurostat-adatok szerint az aktuális évben ‑ azt hiszem, ’23-as a legutolsó Eurostat-adat a születések megoszlásában ‑, a 2023-as évben meg az előtte levő időszakban is a megszületett magyar gyermekek harmadának diplomás az édesanyja.

(20.00)

2023-ban és ’24-ben és ‑ rövidesen meg fogjuk tudni a ’25-ös adatot is ‑ valószínűleg ’25-ben is 1 millió forint fölötti a diplomás-átlagkereset Magyarországon. Tehát a diplomás-átlagkeresetű diplomás anyák biztos, hogy ki fognak esni ebből a kedvezményrendszerből, vagy inkább úgy mondom, hogy legalábbis nem lesznek már mentesek, kell hogy fizessenek szja-t.

A negyedik, utolsó dolog, remélem, ez működni fog, és elnézést, hogy este 8 órakor matekoztatok, de most egy pár számmal többet mondok, mint amit eddig szoktam. Adójóváírás. Először is a magyar gazdaságban van Európában az Európai Unió országai közül arányaiban a legkevesebb minimálbéres, olyan 200-300 ezren vannak minimálalapbéren. Az adójóváírás, most mindegy... ‑ nem mindegy, de számoljunk 340 ezer forinttal minimálbért jövőre, akkor nekik egy picikét több lenne, mint 20 ezer forint. De ez az alapbér. Ha ez a minimálbéres bármilyen pótlékot, szombati műszakot, bármit, karácsonyi pénzt esetleg kapni fog, már nem az alapbére lesz az a kereset, ami az szja alapja abban az aktuális hónapban. Tehát még ez a 200-300 ezer ember sem fog 20 ezer forintos adójóváírást kapni minden hónapban.

Aztán a garantált bérminimum: olyan 390 ezer forint környékét saccolnám most a jövő esztendőre, de tudom, hogy erről még nincs végleges döntés, és ez csak az én becslésem, de számoljunk most ezzel. Ha 390 ezer forint lenne a garantált bérminimum, és csak alapbért kapna az aktuális munkavállaló, akkor már 17 500 forint csupán az adójóváírása. Tehát ne csak tudjuk, hogy majd egyszer el fog fogyni nullában, hanem érezzük is, hogy kinél mennyit fogy igazából. De ez a garantált bérminimumos is valószínűleg kap pótlékokat.

Azt érdemes tudni, hogy évek óta már a magyar keresetstruktúra úgy áll föl, hogy az alapbérnek körülbelül 20 százaléka, az átlagkereset esetén és az éves összeg havi átlagolásával számolva az alapbérnek 20 százalékát kiteszik teljes nemzetgazdasági szinten a rendszeres és nem rendszeres egyéb kereseti elemek alapvetően. Egészségügy, sokat beszélünk róla, ott már 33 százalék ez az arány, mert ott még inkább vannak éjszakai pótlékok meg egyebek.

Ha van egy olyan garantált bérminimumosunk, akinek van az alapbér fölött 20 százalék egyéb ‑ rendszeres, nem rendszeres ‑ kereseti eleme, akkor ő már csak 12 500 forintos adójóváírásra jogosult. Ha ez a garantált bérminimumosunk az egészségügyi ágazatban dolgozik, és neki nem 20, hanem 33 százaléka van még plusz az ilyen-olyan, éjszakai meg minden egyéb pótlékokból, akkor ő már csak 9600 forintra jogosult az aktuális hónapban. Tehát így szépen, nagyon nagy léptékekben a nem magas keresetűek esetében jelentős mértékű csökkenést kell az adójóváírásnál figyelembe venni.

Egyébként adójóváírás volt már a magyar gazdaságtörténetben, Bajnaiék idején. Mit jelentett ez valójában? Először is azt, hogy senki nem tudta normálisan kiszámolni, hogy előzetesen mennyi keresete lesz, és a versenyszféra egyes területein ez is erősítette azt a kockázatot, hogy kicsit szürkegazdaságban, magyarul, okosba’ megoldva fizettek ki bizonyos pluszpénzeket.

Az adójóváírás egyébként Bajnaiék idején, ha az aktuális munkavállaló bármilyen évközi nem rendszeres juttatást kapott, akkor nemcsak csökkent abban a hónapban az adójóváírása, hanem ezzel az történt, hogy az éves, év végi, májusi bevallásban ő adóhátralékossá vált. Így adóhátralékossá vált az adójóváírásra jogosultaknak több mint 75 százaléka, több mint háromnegyede májusban be kellett hogy fizessen. Ez a NAV-nak mindenféleképpen pluszfeladat, hogy ezeket behajtsa, hogy ezekre odafigyeljen. Könnyen lehet, hogy gördül egy csomó olyan adóhátralék, amely utána problémát okoz pár éven keresztül görgetve a munkavállalónál mindenféleképpen. Tehát épp ezért is az adójóváírás rendszere nagyon jelentősen rontotta az adóbehajtási hatékonyságát Magyarországnak. Az OECD-országok közül a legrosszabbak egyike voltunk, és már a legjobbak egyikévé váltunk többféle adónem kapcsán is meg sok minden intézkedés kapcsán, de a NAV-nak most elég nagy puttonyt teszünk így a hátára.

Még egy dolog: önök azt emlegetik, hogy két és fél millió magyar munkavállalót fog érinteni az adójóváírás rendszere. Szerintem önök duplán látnak mindenkit. Én azt hiszem, hogy pont a felét maximum. Miért is? Azért, mert a NAV legutolsó évkönyve a 2024-ben a minimálbér duplájánál kisebb összevonás alá eső jövedelmet, tehát éves összevonás alá eső jövedelmet bevallók esetében azt mondja, hogy az összes összevonás alá eső bevalló 30 százaléka az, aki a minimálbér duplájánál kisebb jövedelmet vallott be az aktuális évben. Összes bevallónk volt ’24-ben 4 824 751 ember. Ha ennek a 30 százalékát nézzük, 1 millió 400 ezerről beszélünk. De az 1 millió 400 ezerben bent vannak azok, akik év közben nyugdíjba mentek, tehát nem 12 hónapot dolgoztak. Bent vannak azok, akik év közben kezdtek dolgozni, és nem 12 hónapot dolgoztak. Tehát ebből az 1 millió 400 ezerből egy csomó mindenkit, akár a pályakezdőket, tehát a nem teljes évet dolgozókat ki kell vennünk, mert azok sem biztos, hogy az adójóváírásra jogosultak lesznek igazából. Na, ez mutatja azt, hogy szerintem itt egy nagyon jelentős túlbecslés van.

A holnapi napon is fogok majd mondani másik adónem esetében ilyen túlbecslést, de most szerintem így este 8-kor talán ennyi számot, ha mondhattam, akkor még nem kergetnek a pokolba. Több számot nem mondok, de mondatom még lenne. (Bujdosó Andrea Anna: Mondja még! Mondja még! Kíváncsiak vagyunk!)

Forrás: parlament.hu