Szeptember 27-én lépnek hatályba azok a büntetőeljárási jogosultságok, amelyek lehetővé teszik, hogy a hivatal nyomozóhatóságként is működjön. Egy nappal később, szeptember 28-án jelentik be, mely négy ügy átvételét kezdeményezik – mondta el Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke a HVG Címlapsztori rendezvényén. Unger szerint ezek már folyamatban lévő, vagy valamilyen eljárási szakaszban lévő ügyek lesznek, de azt egyelőre nem árulta el, melyekről van szó.
A hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy a kiválasztott ügyeket nem ő személyesen határozza meg: a nyomozati elnökhelyettes dönt arról, mely ügyeket veszik át, Unger pedig a kommunikációért és a hivatal stratégiájáért felel. Mint mondta, saját nyomozások megindításához további vezetők kinevezésére is szükség van.
„Tehát mi most egy olyan nyomozóhatóság vagyunk, aki még nem nyomozhat.”
Unger szerint a hivatalnak nem az a feladata, hogy a sajtóban már megjelent információkat egyszerűen összegyűjtse. „Minden tiszteletem azok nyomozóké, akik összerakják, de avval én nem megyek a bíróságra. Nekem bizonyítékokat kell szereznem jogszerű módon, törvényes módon, és azt kell vinnem a bíróságra.” Azt mondta, a cél az, hogy a korábban feltárt vagy sejteni vélt összefüggéseket bizonyítható ügyekké alakítsák. „Van amit sejtek, van amit tudok, de végső soron az a kérdés, hogy mit tudok bizonyítani?” - fogalmazott.
Az interjúban Unger a NER korrupciós működésének szerinte kirajzolódó mintázatairól is beszélt. A NER első szakaszát elsősorban jogszabályokkal végrehajtott piactorzítással jellemezte, példaként az utalványpiac átalakítását, a bankadót, a plázatörvényt, majd a trafik- és földbérleti rendszert említette. A második szakaszban szerinte a közbeszerzések és az uniós források kerültek középpontba, míg később a koncessziók, sportberuházások és a közalapítványok, illetve az egyetemi alapítványok is olyan területekké váltak, amelyeket szerinte érdemes vizsgálni.
Unger szerint a hivatal többek között azt vizsgálhatja majd, hogy egyes állami juttatások, koncessziók vagy más vagyonátadások esetében felmerülhetett-e tiltott állami támogatás. Szerinte ez a vagyonvisszaszerzés egyik lehetséges jogi eszköze lehet akkor is, ha büntetőjogi értelemben nehéz lenne bizonyítani a szándékos jogsértést. „Azt tudjuk mondani, hogy hoppá, az állam ezt jogosulatlanul adta, mert ez tiltott, és akkor azt vissza lehet vonni.”
Külön kitért a magántőkealapokra is, amelyek végső tulajdonosainak azonosítása szerinte korábban rendkívül nehéz volt. Az NVVH azonban olyan jogkörökkel rendelkezik, amelyek segítségével szélesebb körben gyűjthet információkat, és titkos információgyűjtésre is jogosult lehet.
„Minden nyomot hagy, és ahol nyom van, ott már csak jó nyomkeresők kellenek.”
Unger szerint a hivatal célkeresztjében nemcsak magánszemélyek, hanem cégek és más jogi személyek is lehetnek. A hivatal egy olyan büntetőjogi eszközzel is rendelkezik, amely bizonyos esetekben lehetővé teheti egy jogi személy megszüntetését, illetve olyan bírság kiszabását, amely az igazolhatóan jogsértően szerzett vagyontöbbletet az államkasszába juttathatja vissza. „Tehát a mi célkeresztünkben nem csak természetes személyek lesznek, hanem jogi személyek, gazdálkodó szervezetek, cégek is lesznek.”
A hivatal elnöke arról is beszélt, hogy szerinte a vagyonvisszaszerzés legalább olyan fontos, mint a büntetőjogi felelősségre vonás. Mint mondta, egy politikai rendszer bukása után önmagában a jogsértések feltárása nem feltétlenül elegendő, ha a korábban megszerzett vagyon megmarad. „A korrupció útján szerzett vagyon elérhetetlen legyen még a jogerős ítéletig is a vélelmezett elkövető számára” – fogalmazott a céljaikról.
A Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott pályázati anyagokról Unger azt mondta, nem az zavarja, hogy Hadházy milyen sorrendet állított fel a jelöltek között, hanem az, hogy szerinte jogosulatlanul kerültek ki a pályázatok. Úgy vélte, Hadházy nem volt jogosult azok megismerésére, rendszerezésére vagy közzétételére. „Ha most jogállamot építünk, és én például arra szerződtem, hogy itt kezdjünk el jogállamot építeni, akkor annak az is része kell, hogy legyen, hogy tudomásul vesszük, hogy hogyan nyúlunk adatokhoz, mihez van jogunk és mihez nincs jogunk.”
Unger azt is hangsúlyozta, hogy az NVVH nem lesz olyan intézmény, amely minden folyamatban lévő ügyéről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.
„Ez a hivatal minden várakozással és reménnyel és elvárással ellentétben nem lesz abszolút filmszínház.”
Szerinte ugyanakkor amikor már közölhető, bizonyított tények állnak rendelkezésre, a hivatal meg fog szólalni. „A nyilvánosság akkor is fegyver.”
Az MVVH vezetője a hivatal munkatársainak védelméről is beszélt. Szerinte a munkatársak névsorának nem kell nyilvánosnak lennie, mivel a hivatal szigorú biztonsági szabályok szerint működik. Az Orbán Viktor által megfogalmazott fenyegetésre utaló kérdésre azt mondta: „amíg én ezt a hivatalt vezetem, semmi ilyen külső fenyegetettség nem lehet hatással a hivatal munkájára.”
A hivatal működésének egyik alapelve Unger szerint az, hogy a vagyonvédelem nemcsak a korábbi vagyonvesztések feltárását jelenti. „A vagyonvédelem szó a hivatal nevében az egy jelenidőt jelent az én számomra.”
Vagyis az NVVH-nak nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogyan lehet visszaszerezni a korábban elvesztett közvagyont, hanem azt is, hogyan lehet a jövőben megakadályozni az újabb vagyonvesztést.
Unger szerint a hivatalnak a jelenlegi állami vagyongazdálkodásra is lehet véleménye, és a politikafinanszírozás szabályainak kialakításában is lesz álláspontjuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az NVVH nem versenyhatóság és nem jogalkotó. A hivatalnak szerinte a társadalmi elvárásnak kell megfelelnie, de kizárólag törvényes eszközökkel. Azt is hozzátette:
nem a „bilincs, bilincs, rács, rács” lehet a mérce, mert a hivatalnak minden esetben bizonyítékokra és jogszerű eljárásra van szüksége.
Az interjú végén Unger arról beszélt, hogy kinevezése körüli kritikák ellenére egy pillanatig sem gondolt arra, hogy visszalép. Hat évre vállalta a feladatot, és azt mondta, szereti végigjárni a dolgokat, amelyek felkeltik a kíváncsiságát.