Ismét üzent a még hivatalban lévő közjogi tisztségviselőknek a miniszterelnök. Magyar Péter szerint az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnökének is távoznia kell. A kormányfő azt is bejelentette, hogy szabályozni fogják a bírák jogosultságát annak érdekében, hogy kezdeményezni tudják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívását.
Meg is kéne indokolni
Magyar Péter miniszterelnök több, még hivatalban lévő közjogi vezető távozását sürgeti,
de eltávolításukra eltérő alkotmányos szabályok vonatkoznak
– hangsúlyozta Stánicz Péter alkotmányjogász az ATV műsorában.
A kormányfő az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének lemondását követelte, valamint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőinek visszahívását lehetővé tevő bírói jogosítványok bővítését helyezte kilátásba. Stánicz szerint a GVH elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél, az ÁSZ elnökének elmozdításához viszont parlamenti eljárás szükséges, amelynek megindítása a jelenleg három kormánypárti és három ellenzéki tagból álló mentelmi bizottságon múlhat.
Az alkotmányjogász úgy vélte,
az érintett vezetők leváltását konkrét szakmai mulasztásokkal kellene indokolni, nem politikai kötődéseikkel.
Elmondta azt is, hogy az Országos Bírói Tanács kétharmados többséggel már kezdeményezheti az OBH elnökének elmozdítását, a Kúria elnökére azonban ez a jogosítvány még nem terjed ki.
A legfőbb ügyészi poszt betöltéséről szólva közölte: az államfőt nem köti egyértelmű jelölési határidő, de a nyár közepe óta fennálló helyzetet mielőbb rendezni kellene. Olyan, lehetőleg az ügyészi szervezetből érkező szakember kinevezését tartaná célszerűnek, aki a szervezeten belül és a társadalomban egyaránt bizalmat élvez. Stánicz bírálta Magyar Péter ügyészségnek címzett nyilvános üzeneteit is, mert szerinte ezek azt a látszatot kelthetik, hogy a kormányfő utasíthatja az igazságszolgáltatás szereplőit.
Alkotmányozás, extrákkal
Az őszre ígért alkotmányozásról Stánicz Péter azt mondta, hogy
az új alkotmány előkészítésébe a lehető legszélesebb társadalmi kört be kell vonni,
különös tekintettel a sérülékeny és érdekeiket nehezebben érvényesítő csoportokra. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány nem pusztán jogászi dokumentum, hanem a társadalmi együttélés és az államhatalom működésének alapvető szabályait rögzíti, ezért nem készülhet kizárólag a mindenkori kormány elképzelései alapján.
Az új alkotmány népszavazással történő megerősítését célszerűnek tartaná, de hangsúlyozta, hogy ez csak a folyamat utolsó lépése lehet: előbb széles körű társadalmi egyeztetéssel kell kialakítani egy olyan tervezetet, amely valóban tükrözi Magyarország sokszínűségét.