Újra Weimar felé tart Németország? Mi történik, amikor kiürül a politikai közép? Meg tudja védeni magát egy demokrácia a szélsőségektől anélkül, hogy közben saját alapjait számolná fel? Ezekről beszélget az ÖT Péter és Gábor műsorának legújabb részében Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor.
A Péter és Gábor új részében az AfD és a Linke erősödése kapcsán kerül fókuszba a Weimari Köztársaság és annak bukása. Szóba kerül a politikai centrum válsága, a gazdasági összeomlás és a társadalmi reményvesztettség szerepe, az utcai politikai erőszak, valamint az is, mennyiben állja meg a helyét a párhuzam az 1930-as évek Németországa és a jelen között.
Konok Péter szerint a „weimarizálódás” olyan visszatérő folyamat, amelyben a képviseleti demokrácia intézményei fokozatosan elveszítik eredeti szerepüket, és akár tekintélyelvű berendezkedés kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Balogh Gábor a politikai közép szellemi, erkölcsi és társadalmi kiüresedését emelte ki;
szerinte a hagyományos kormánypártok egyre kevésbé képesek választ adni a társadalmi problémákra, ezért a választók alternatív politikai erők felé fordulnak. A beszélgetésben a német Die Linke és az Alternatíva Németországért (AfD) erősödését ennek a folyamatnak a jeleként értékelték. Mindketten hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a mai Németország helyzete alapvetően különbözik az 1920-as és 1930-as évekétől: hiányzik a weimari korszakot meghatározó tömeges egzisztenciális összeomlás és a mindennapossá váló, szervezett politikai erőszak.
Balogh Gábor szerint a mai radikális pártok inkább sokféle elégedetlenséget összefogó, rendszerkritikus politikai formációk, mintsem a korabeli náci vagy kommunista pártokhoz hasonló, szigorúan ideologikus mozgalmak.
Konok arra figyelmeztetett, hogy a mai nyugati demokráciákban a politikai elégedetlenség mögött már másfajta félelmek, például a megfigyeléstől, a kiszolgáltatottságtól és a jövő bizonytalanságától való szorongás állhat.