Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Kossuth Rádióban arról beszélt: szerinte az ukrán kisebbségi oktatási törvénytervezet elfogadása jelentős előrelépést hozhat a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállításában.
A politikus hangsúlyozta, hogy a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási szabályozás jelentősen szűkítette a korábban biztosított anyanyelvi jogokat,
az új tervezet viszont ismét lehetővé tenné a magyar tannyelvű iskolák önálló intézményként való működését. A javaslat alapján az iskolai szünetekben és rendezvényeken is szabadon használhatnák a magyar nyelvet, magyarul vezethetnék az iskolai dokumentációt, anyanyelven lehetne érettségizni, és kisebb tanulólétszám mellett is fenn lehetne tartani az intézményeket.
Csökken a magyarság
Brenzovics szerint ezek a változások alapvető fontosságúak a magyar közösség nyelvének és kultúrájának megőrzéséhez. A háború és az elvándorlás következtében jelentősen csökkent a kárpátaljai magyarok száma, a demográfiai visszaesés hatásai pedig a következő években még erősebben jelentkezhetnek az oktatásban.
Pozitívumként emelte ki ugyanakkor, hogy a háború alatt Kárpátalján egyetlen magyar iskola vagy magyar osztály sem szűnt meg.
Az ukrán nyelv oktatásáról azt mondta, hogy az államnyelvet a magyar anyanyelvű gyermekeknek második nyelvként kellene tanítani, mert a korábbi, anyanyelvi tudást feltételező módszer nem bizonyult eredményesnek.
Az EU-ba igyekszik Ukrajna
A KMKSZ elnöke szerint a magyar és az ukrán kormány között létrejött, 11 pontból álló megállapodás a kisebbségi jogok szélesebb körű helyreállítását célozza, amelynek első fontos állomása lehet az oktatási törvény módosítása. Az egyéb nyelvhasználati és képviseleti kérdések rendezését későbbre, várhatóan 2027-re ütemezik.
Brenzovics úgy véli, a vállalások teljesítésének egyik garanciája Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata,
amelyben Magyarországnak és az Európai Uniónak is lehetősége lesz számon kérni a kisebbségi jogok biztosítását. Ugyanakkor azt tartaná kívánatosnak, ha az ukrán állam nem külső nyomásra, hanem saját állampolgárai jogainak tiszteletben tartása érdekében változtatna kisebbségpolitikáján. Hangsúlyozta, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok javításához, valamint Ukrajna hosszú távú belső stabilitásához elengedhetetlen a magyar, román és más nemzetiségek alkotmányos jogainak érvényesítése. Felidézte Magyarország korábbi szerepét Ukrajna függetlenségének támogatásában és a humanitárius segítségnyújtásban.
Brenzovics László szerint az új szabályozás sikerét az mutatná, ha megszűnne a bizonytalanság a magyar iskolákban, a tanárok és diákok szabadon használhatnák anyanyelvüket, és hosszú távon biztosított lenne a magyar tannyelvű oktatási intézmények fennmaradása.