Csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartják az Európai Tanács következő csúcstalálkozóját, amelyen az uniós tagállamok állam- és kormányfői elsősorban az európai gazdaság versenyképességéről, az energiaárakról és a 2028–2034-es uniós költségvetésről tárgyalnak.
Fókuszban a drága energia
A csúcstalálkozó középpontjában a magas energiaárak gazdasági hatásainak mérséklése áll: a vezetők iránymutatást adhatnak az Európai Bizottságnak célzott, átmeneti intézkedések kidolgozására, miközben a fosszilis energiahordozóktól való függőség hosszú távú csökkentését is megvitatják.
Országvezetőként Magyar Péter kormányfő is részt vesz a csúcson, ahol vendég lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Magyar és Zelenszkij várhatóan tárgyalnak majd a két ország kapcsolatairól és vitáiról.
Napirenden lesz az „Egy Európa, egy piac” program végrehajtása, a vállalkozásokat terhelő szabályozás egyszerűsítése és az európai ipart érintő globális gazdasági egyensúlytalanságok kezelése.
A másik kiemelt kérdés a következő hétéves uniós költségvetés: az ír soros elnökség október 10-én módosított tárgyalási javaslatot terjesztett elő, ám a tagállamok között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak a költségvetés méretéről és az új uniós bevételi forrásokról. António Costa, az Európai Tanács elnöke az év végéig szeretne politikai megállapodást elérni.
Tovább segítenék Ukrajnát
A külpolitikai és biztonsági kérdések között Ukrajna támogatása, az orosz fenyegetés és a közel-keleti helyzet szerepel.
Az uniós vezetők áttekintik Ukrajna további pénzügyi és politikai támogatását,
különös tekintettel az ország kritikus infrastruktúrájának téli felkészítésére, valamint az ukrán EU-csatlakozási folyamat előrehaladására. Emellett megvitatják az Oroszországhoz köthető európai hibrid támadásokat, az uniós védelmi felkészültség erősítését és a hiányzó katonai képességek fejlesztésének felgyorsítását.
A Közel-Kelet kapcsán a legújabb fejlemények mellett a tengeri közlekedés biztonsága is kiemelt téma, mivel a hajózási útvonalak zavartalan működése az energia-, műtrágya- és élelmiszer-ellátás szempontjából is fontos.
Ceuta utáni tanulságok
A migráció és az uniós bővítés szintén fontos vitapont lesz, különösen a nyári ceutai migrációs válság után. António Costa szerint az illegális határátlépések tartós csökkenése az uniós migrációs politika eredményességét mutatja, ugyanakkor a tagállamoknak
fel kell készülniük az újabb válsághelyzetekre és a migráció politikai nyomásgyakorlásra történő felhasználására.
A vezetők ezért az uniós külső határok védelméről, a válságkezelési eszközök megerősítéséről és a rendkívüli helyzetekben alkalmazható eljárásokról is egyeztetnek. A bővítési tárgyalásokon az Európai Bizottság október 6-án bemutatott, a kibővült unió működésére vonatkozó javaslatai szolgálnak kiindulópontként.
Külön figyelmet kap Montenegró, amellyel az EU még 2026 végéig lezárná a csatlakozási tárgyalásokat. A háttérben azonban az a kérdés is megosztja a tagállamokat, hogy a további bővítéshez szükség van-e az uniós döntéshozatal, a szavazási szabályok és az intézményi működés átalakítására.
A csúcstalálkozót előkészítő, október 13-i Általános Ügyek Tanácsa mindezek mellett a Magyarországgal szembeni, 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás állását is áttekintette, ez azonban nem szerepel a csúcstalálkozó önálló fő napirendi pontjai között.
Nyitóképen: az Európai Tanács épülete Brüsszelben ukrán színekben