A KözBeszéd legújabb adásában több mint 80 percen keresztül beszélgetett Kurucz Dániel Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház nemrég menesztett főigazgatójával. A volt vezető részletesen ismertette, hogyan látja a távozásához vezető folyamatokat, vitatta az átvilágítás megállapításait, reagált a fizetését ért bírálatokra, és arról is beszélt, milyen kapcsolatban állt korábban Magyar Péterrel. A beszélgetés egyik legérdekesebb része az október 23-i ünnepi műsor körüli történet, amelyről elmondása szerint SMS-ben is figyelmeztette a miniszterelnököt.
A fizetéséről és az átvilágításról is beszélt
Ókovács közölte, hogy jogi úton támadja meg a felmentését, mert szerinte az indoklás gyenge, az átvilágítás pedig nem volt kellően alapos. Kifogásolta, hogy a vizsgálat során nem végeztek szúrópróbaszerű, mélységi ellenőrzéseket, és személyes interjúkat sem készítettek az érintettekkel. Elmondása szerint ehelyett mintegy kétezer oldalnyi adatot kértek be digitálisan. A volt főigazgató úgy véli, ha őt is megkérdezik, több kifogásolt körülményre magyarázatot tudott volna adni.
A beszélgetésben külön kitértek a 4,8 millió forintos havi fizetéséről szóló állításokra is. Ókovács azt mondta, soha nem keresett ennyit, a legutolsó éves időszakában 4,4 millió forint volt a havi jövedelme, az azt megelőző években pedig kétmillió forint körül alakult a fizetése. Hangsúlyozta, hogy a főigazgatói munkája mellett számos feladatot – például az Operaház közösségi oldalainak szerkesztését – külön díjazás nélkül végzett. A prémiumokkal kapcsolatos vádakra reagálva azt állította, hogy a vezetői feladatokat hét ember között osztották fel, a munkavégzést pedig havonta igazolták. Szerinte nem keletkezett kár, és az elvégzetlen feladatok vádja sem állja meg a helyét.
Magyar Péter, az október 23-i műsor és a politikai háttér
A politikai szál egyik legérdekesebb része Magyar Péterhez fűződő korábbi kapcsolatáról szólt. Ókovács felidézte, hogy családjaik korábban vendégségben is találkoztak, és Magyar 2021-ben még az ő fizetését is kevesellte. A volt főigazgató szerint azonban a politikus a választás után már úgy tekintett rá, mint akinek a távozása csak idő kérdése. Állítása szerint Magyar már áprilisban, egy Telexnek adott nyilatkozatában üzent neki azzal kapcsolatban, hogy október 23-án ne adja ki az Operaházat „haveroknak”.
Ókovács egy konkrét, eddig kevésbé ismert történetet is elmesélt az október 23-i ünnepi műsorral kapcsolatban. Elmondása szerint Magyar Péter a parlamentben odament a feleségéhez, Máthé Zsuzsához, és azt kérte tőle, szóljon a férjének, hogy nézze át még egyszer a műsort, különös tekintettel a szovjet zeneszerzők szerepeltetésére. Ókovács azt állította, hogy később ő maga is írt egy SMS-t Magyar Péternek, amelyben figyelmeztette: „ebből baja lesz”. Azt mondta, választ nem kapott, a műsorból azonban végül kivették Sosztakovics és Hacsaturján műveit. Szerinte azért is fontosnak tartotta a figyelmeztetést, mert nem akarta, hogy az Operaház zenekarát politikai támadások érjék a szovjet művek előadása miatt.
A menesztés időzítését is politikai összefüggésbe helyezte. Ókovács szerint már a választás éjszakájától úgy érezte, hogy nem maradhat a posztján, noha állítása szerint nem adott okot az eltávolítására. Úgy fogalmazott, Magyar Péter „radírozza a régi életét”, és ebbe ő is belekerült. Azt is felidézte, hogy szerinte az Operaház vezetőjének kinevezése mindig magas politikai szinten dől el, és a mostani döntés sem lehetett kivétel.
A pályázatok, az új vezetés és az Operaház jövője
A beszélgetésben hosszasan visszatértek Ókovács korábbi főigazgatói pályázataira is. Elmondása szerint az egyik pályázatnál az eredetileg meghirdetett öt év helyett mindössze két évre kínáltak volna neki megbízatást, amit jogilag kifogásolt. Ezt követően új pályázatot írtak ki, amelyet nemzetközivé tettek. Ókovács szerint a folyamat hónapokra bizonytalanságot és belső feszültséget okozott az intézményben, a munkatársak egy része pedig már a lehetséges utódok csapatait kereste. Végül a szakmai bizottság alkalmatlannak minősítette, és Kesselyák Gergely kapta a legmagasabb pontszámot, a kinevezésről azonban akkor is a miniszter döntött.
A jelenlegi helyzetről szólva azt mondta, különösen furcsának tartja, hogy a korábban általa elbocsátott gazdasági igazgató, Ivacs Balázs kapta meg a megbízott főigazgatói feladatokat, és egyidejűleg a főzeneigazgatói, valamint a főigazgató-helyettesi hatásköröket is magához vonta. Ókovács azt is kifogásolta, hogy Ivacs mindezt heti két napos jelenléttel vállalja, miközben korábban ő maga szinte napi 24 órában dolgozott az intézmény vezetésén. A beszélgetésben szóba került Főző Virág távozása is: Ókovács szerint helyettesét először még megegyezéses távozásról tájékoztatták, majd végül azonnali hatállyal mentették fel.
Az interjú végén a művészeti kérdések és Ókovács személyes tervei is előkerültek. Beszélt arról, hogy vezetőként igyekezett távol tartani az Operaházat a közvetlen napi politikától, és nem támogatta, ha egy-egy produkció aktuálpolitikai üzeneteket fogalmazott meg. Szóba került Rost Andrea, a korábbi pályázati folyamat, az ügynökakták ügye, valamint az is, hogyan látja az Operaház elmúlt másfél évtizedének eredményeit. Ókovács saját mérlegét is ismertette: állítása szerint az intézmény állami támogatása háromszorosára, a bérek három és félszeresére, a saját bevételek pedig hatszorosára nőttek a vezetése alatt. Azt mondta, továbbra is az operavilágban képzeli el a jövőjét, és nem zárja ki, hogy később ismét intézményvezetőként dolgozzon.