Az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalának hibáiról és az ügy politikai felelősségéről vitáztak a Hír TV Komment című műsorában, amelynek vendége Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom alapítója, Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke, Kurucz Dániel, a Köztér főszerkesztője és Huth Gergely, a Revans szerkesztője volt.
A Futó Boglárka vezette beszélgetés középpontjában az a nyilvánosságra hozott, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó adatbázis állt, amelyben a műsorban elhangzottak szerint legalább 160–170 személyt tévesen tüntethettek fel állambiztonsági hálózati szereplőként. A résztvevők Lezsák Sándor esetét emelték ki, akinek neve annak ellenére jelent meg a vitatott adatok között, hogy a diktatúra idején megfigyelt személy volt. A levéltár főigazgatója egy bejátszásban arról beszélt, hogy október 3-án rendkívül rendezetlen adatállományt kaptak, amelyből rövid idő alatt kellett közzétehető adatbázist készíteniük.
A vendégek többsége Magyar Pétert és a kormányzati döntéshozókat tette politikailag felelőssé a történtekért, ugyanakkor eltérően ítélték meg a levéltári vezetés szerepét. Szanyi és Mesterházy különösen azt kifogásolta, hogy az iratok helyett elsősorban neveket hoztak nyilvánosságra, így az érintettek tényleges szerepe sok esetben nem tisztázható.
A vitában szóba került az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának határozatképtelenné vált ülése is, amelyen a Tisza képviselői nem jelentek meg. A megszólalók ezt a parlamenti ellenőrzés akadályozásaként bírálták, és az adatbázis felülvizsgálatát, valamint a tévesen érintettek jó hírnevének helyreállítását sürgették.
A műsor második felében Orbán Áron, Orbán Viktor testvérének őrizetbe vételéről és annak politikai következményeiről beszéltek. A vita kiindulópontját Bóka János parlamenti felszólalása adta, amelyben a Fidesz frakcióvezetője azt állította, hogy a Tisza-kormány politikai botrányai idején rendre látványos hatósági intézkedések történnek. Kurucz Dániel és Huth Gergely felvetette, hogy az Orbán Áron elleni intézkedés időzítése az ügynökakták körüli botrányról terelhette el a figyelmet, és kétségbe vonták az ügyben eljáró hatóság szerepének indokoltságát.
Szanyi Tibor szintén politikai szempontokat vélt felfedezni a hatósági fellépések körül, de óvatosabban fogalmazott az események közvetlen összekapcsolásáról. Mesterházy Attila ennél szélesebb problémára hívta fel a figyelmet: szerinte az ügyészség működésének politikai befolyásoltságával kapcsolatos kérdések nem a jelenlegi kormánnyal kezdődtek, hiszen korábban szocialista politikusokkal szemben is történtek vitatott időzítésű eljárások. Úgy vélte, a jogállamiság szempontjából az lenne a döntő, hogy az igazságszolgáltatás a mindenkori kormánytól függetlenül, következetesen alkalmazza a törvényeket.
A vendégek között éles szóváltás alakult ki a korábbi és a jelenlegi hatósági eljárások összehasonlításáról, valamint arról, hogy a sajtó miként jut hozzá a nyomozások részleteihez. Mesterházy a miniszterelnöktől nagyobb önmérsékletet sürgetett, és arra figyelmeztetett, hogy az elszámoltatás politikai kommunikációs eszközzé alakítása a kormányzás rovására mehet.