A Telex stábja, Németh-Halász Nikolett és Siteri Nóra egy teljes péntek éjszakai műszakot töltött a siófoki kórház sürgősségi osztályán, ahol a riportjuk szerint nyáron a téli betegforgalom kétszeresével kell megbirkózni.

Az éjszaka legsúlyosabb esete egy infarktusos beteg volt, akit két órán belül meg kellett katéterezni. Mivel Siófokon nincs invazív kardiológia, Kaposvárra kellett szállítani. Eközben elláttak fejsérült, erősen ittas és agresszív betegeket, valamint egy férfit, akinek úgy rászorult a gyűrű az ujjára, hogy végül a tűzoltósághoz irányították.

A sürgősségi dolgozók szerint munkájuk jelentős részét olyan esetek teszik ki, amelyek nem igényelnének azonnali kórházi ellátást.

„Körülbelül 20–40 százaléka a betegeknek egyáltalán nem sürgősségi ellátást igénylő betegséggel érkezik.”

A betegeket ezért nem érkezési sorrendben, hanem állapotuk súlyossága alapján látják el. A mellkasi fájdalom, az infarktus, a tüdőembólia, a stroke vagy a ritmuszavar gyanúja elsőbbséget élvez, miközben a hetek óta fennálló panaszok növelik a várakozási időt.

Sok a beteg, de kevés az orvos

Egy törött végtaggal érkező beteg hat és fél órás várakozás után is türelmesen nyilatkozott. Elmondása szerint az alkalmazottak kedvesek és professzionálisak voltak, de a tényleges vizsgálatok mindössze néhány percet tettek ki. Úgy látta, több dolgozóval és jobb infrastruktúrával lényegesen gyorsabb lehetne az ellátás.

A személyzethiány az osztály egyik legsúlyosabb gondja. Kevés a műszakvezető szakorvos, ezért a kórháznak külsős cégektől is kell orvosokat foglalkoztatnia. Ez jelentős kiadás, miközben az intézmény finanszírozása így is bizonytalan.

„Én nem nagyon tudok olyan helyet mondani, ahol a megfelelő létszám meglenne.”

A dolgozók szerint az alapellátás problémái is a sürgősségin csapódnak le. A háziorvosok és szakrendelések túlterheltsége miatt sok beteg itt próbál gyorsan vizsgálathoz jutni. Közben az alacsony bérek, az éjszakázás, az agresszív páciensek és a társadalmi megbecsülés hiánya egyre nehezebbé teszi az utánpótlást.

„Meg lehet szokni ezt az éjszakázást? Szerintem nem. Nekem nem sikerült.”

A nehézségek ellenére is összetartó csapat egészségügyi stáb tagjai azt remélik, hogy a kórházak megnyitása a sajtó előtt segít megmutatni: mi történik valójában a hosszú várakozás mögött.

+ −