A Blikk birtokába került egy 56 oldalas pénzügyminisztériumi előterjesztés, amely részletesen szabályozná a Tisza által korábban bejelentett vagyonadót. A lap hangsúlyozza: a dokumentum még nem a kormány végleges álláspontja, maga a tervezet is rögzíti, hogy azt a kormány nem tárgyalta meg.
A jelenlegi változat szerint az adót az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre vetnék ki, évi 1 százalékos kulccsal. Vagyis például 1,5 milliárd forintos, a szabályok szerint számított nettó vagyon esetén az 500 millió forintos, értékhatár feletti rész lenne az adó alapja.
A magyarországi magánszemélyeknél a belföldi és külföldi vagyon egyaránt számítana,
míg a külföldi magánszemélyeknél alapvetően a magyarországi ingatlanok kerülnének a rendszerbe.
Az adóalapba az ingatlanokon kívül gépjárművek, készpénz és bankszámlapénz, értékpapírok és más befektetések, nyugdíj-előtakarékossági megtakarítások, céges részesedések, követelések, kriptoeszközök, egyes biztosítások, vagyoni értékű jogok és opciók is bekerülnének. Kivételt jelentenének többek között a személyes használatú, darabonként legfeljebb egymillió forintos ingóságok, a lakás szokásos berendezése – a műtárgyakat és gyűjteményeket leszámítva –, valamint a legfeljebb tízmillió forint értékű személygépkocsi.
Közös tulajdonnál a tulajdoni hányad alapján osztanák meg az értéket, a kiskorú gyermek vagyonát pedig a szülő adóalapjában vennék figyelembe.
Az ingatlanok értékének meghatározására többlépcsős rendszert ír elő a dokumentum. Elsősorban a közelmúltbeli ügyleti értékből indulnának ki,
ennek hiányában pedig a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje alapján számolnának,
amely többek között az ingatlan helyét, műszaki és környezeti jellemzőit venné figyelembe. Az adózó független értékbecslést is használhatna. Az 500 millió forintot elérő ingatlanoknál a szakértőnek legalább két értékelési módszert kellene alkalmaznia.
A tőzsdei részvényeket alapvetően árfolyamon, a nem tőzsdei vállalkozásokban lévő részesedéseket pedig többek között a cég saját tőkéje és jövedelemtermelő képessége alapján értékelnék. A vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyonra is külön szabályok vonatkoznának.
A rendszer önadózáson alapulna:
az érintetteknek minden év december 31-i állapot szerint kellene meghatározniuk vagyonukat,
a bevallást és az adófizetést pedig a következő év augusztus 31-éig teljesítenék.
A tervezet jelenlegi szövege szerint a törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba, így az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyon alapján kellene kiszámítani, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne. A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata évente 150–200 milliárd forint bruttó költségvetési többletbevétellel számol, ugyanakkor jelentős adminisztratív teherrel és a beruházások visszafogásának, illetve a tőke külföldre helyezésének kockázatával is kalkulál.