Egysza
Mindenki örvendezik, hogy a Telex és a Partizán milyen sok egyszázalékos felajánlást kapott, együtt több mint 1,1 milliárd forintot. Hát én annyira nem örvendek. Nem azért, mert csak ennyit kaptak.
Megnéztem a száz legnagyobb összegű felajánlást gyűjtő szervezetet. Az első száz összesen több mint hétmilliárd forintot kapott, a teljes összeg egyharmadát - mindösszesen 31 ezer szervezet, egyesület, alapítvány kapott valamekkora támogatást, tízmillió forint fölött 230 szervezet volt, ötmillió felett 441, egymillió forintnál többet pedig kábé 2600 civil kapott, tehát erősen koncentrált ez a sztori, a szervezetek szó szerint aprópénzeket kapnak.
Az első száz szervezet három nagy csoportra osztható: a sajtóra, a betegekre, valamint az állatokra. A legtöbb pénzt a beteg emberek kapták, 3,7 milliárd forintot, javarészt gyerekek, de van itt hospice és mentős alapítvány is. Aztán fej-fej mellett jöttek az állatok és a sajtó, egyenként több mint 1,5 milliárd forinttal.
Ebből a 1,5 milliárdból vitt le több mint egymilliárdot a Partizán és a Telex, további látható összeget a 444, az Átlátszó, a Klubrádió, a Válasz Online, a Magyar Hang, a Tilos és a Független Újságíró Alapítvány kapott. Oh, vagyis nem pont ezek, hanem a mögéjük rakott egyesületek, hiszen egyszázalékot csak civil szervezet kaphat, cég nem.
De azért értjük, ugye? A Partizán, a Telex nem civilek, hanem médiacégek a médiapiacon, milliárdos bevétellel. Ha az összeomlóban lévő Mediaworksöt ide nem vesszük, a legnagyobb szereplők között vannak a HVG és a Central mellett. Nem közhasznú tevékenységet folytatnak, hanem profitot termelnek. És emellett vannak egyesületeik, mert hát csak a hülye nem csinál egyesületet, ha ingyenpénzt lehet gyűjteni vele. A hatályos szabályok megengedik ezt, nem törvénytelen, nem is tisztességtelen, de hát, na. Amennyit most egyenként ajándékba kaptak, annak töredékéből működnek szerkesztőségek. Azért az egyszázalékos cucc nem erre lett kitalálva annak idején, ahogy a tao rendszer sem arra, hogy a Fradi meg a Felcsút csilliárdokat költhessen a műfű locsolására, hanem hogy a kis egyesületek, csapatok kaphassanak egy kis pluszt.
(...)
Aztán van még három szervezet, amely 212 milliót szerzett összesen. Ebből 147 milliót az Oltalom kapott, ami leginkább szimátiaadomány Iványi Gábornak, de mindegy. Sorban a Nyúlmentő Alapítvány után 38 milliót kapott az Utcáról Lakásba Egyesület és valahol a lap alján 27 milliót a Budapest Bike Maffia is gyűjtött. Ezek a szervezetek részben vagy egészben hajléktalan, szegény, sorsukra hagyott embereken segítenek, hogy az is tudjon méltósággal élni, akinek nincs semmije. A második legtöbb adományt gyűjtő ULE majdnem olyan jól járt, mint a nyúlmentők.
A Menhely Alapítvány nem fért be a top százba, mindössze 11 millió forintot kapott. Én évek óta nekik adom az egy százalék adómat, mert azt gondolom, amíg emberek élnek méltatlan körülmények között az utcán, addig ez a minimum, amit tehetek. Nem baj, ha más nem így gondolja. De a nyúlmentők, az azért nem esett jól, megvallom.
És nem, nem gondolom, hogy az jó rendszer, ahol a Telex és a Partizán ugyanazért a forintért versenyez, mint az ULE vagy a Menhely vagy akár a Déméter vagy a hülye nyulak. Ez nem fair. Így az egy százalékos felajánlás sima biznisszé vált, ahol a nagy hangú visz mindent, a morzsa meg marad annak, akinek amúgy sincs más.
