Andy Burnham brit miniszterelnök érdemben újranyitotta a Brexit utáni brit–uniós viszony kérdését: a Munkáspárt konferenciáján, majd szerdai interjúiban azt mondta, hogy
a Brexit szerinte „több kárt okozott, mint hasznot”,
ezért Nagy-Britanniának meg kell vizsgálnia, milyen hosszú távú kapcsolatot akar az Európai Unióval, írja a Politico.
Burnham hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tett javaslatot az EU-tagság visszaállítására, hanem több lehetőséget kíván mérlegelni. Ezek között említette a jelenlegi rendszer fenntartását, az EU-val létrehozandó vámuniót, az egységes piacra való visszatérést, illetve azt is, hogy az ország akár „végig is mehet” az úton – vagyis ismét teljes jogú uniós taggá válhat.
A kormány szerinte azt fogja megvizsgálni, mi megvalósítható, és milyen előnyei, illetve hátrányai vannak az egyes modelleknek.
Burnham ezzel lényegében felülvizsgálatra nyitotta Keir Starmer korábbi politikai vörös vonalait. A Munkáspárt 2024-es választási programja még kifejezetten kizárta az EU-ba, az egységes piacra és a vámunióba történő visszatérést, valamint a személyek szabad mozgásának helyreállítását. Burnham viszont azt mondta, Nagy-Britanniának nincs világos jövőképe addig, amíg nem dönti el, milyen tartós kapcsolatot akar legnagyobb kereskedelmi partnerével.
A novemberre tervezett brit–EU-csúcstalálkozó környékén ezért ismertetni akarja az ország előtt álló különböző lehetőségeket,
és megpróbálna konszenzust kialakítani valamelyik mellett. Korábban azt is mondta, hogy szeretné még életében ismét az EU tagjaként látni Nagy-Britanniát, most azonban külön hangsúlyozta: jelenleg a lehetőségek megvizsgálásáról, nem pedig a visszalépés eldöntéséről van szó.
Emmanuel Macron kifejezetten üdvözölte Burnham fordulatát. A francia elnök Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tartott madridi sajtótájékoztatóján angolul úgy reagált: „Welcome back”, majd azt mondta, ha a britek vissza akarnak térni, és Burnham ebbe az irányba indul, az „nagyon jó hír” lenne mind az Egyesült Királyság, mind az európaiak számára. Macron szerint a britek korábbi EU-tagságuk idején „igényes partnerek” voltak, akik abban is hasznosnak bizonyultak, hogy egyszerűbbé tegyék az uniós működést. A francia elnök úgy fogalmazott, Burnhamnek igaza van abban, hogy van bátorsága ismét megnyitni ezt a vitát, és Franciaország kész segíteni abban, hogy a közeledés működjön.
Macron ugyanakkor egy fontos feltételt is világossá tett: szerinte
az EU-hoz való közeledés nem történhet úgy, hogy London az uniós együttműködésből csak a számára kedvező elemeket választja ki.
Úgy fogalmazott, nem lehet az unió szabadságai között válogatni, vagyis „azt elvenni, ami megfelel nekünk, a többit pedig nem”. Ez azért lényeges, mert például az egységes piachoz való szorosabb hozzáférés az uniós szabályokhoz való igazodással, illetve a személyek szabad mozgásának kérdésével is összefügg.
Pedro Sánchez Macronhoz hasonlóan egyértelműen pozitívan reagált. A spanyol kormányfő a Brexitet „hatalmas veszteségnek” nevezte mind a brit lakosság, mind az egész európai projekt számára. Azt mondta, ha az Egyesült Királyság valóban olyan döntést hozna, amely az EU-ba való visszatérés irányába mutat,
Spanyolország ezt megtapsolná, és ismét „tárt karokkal” fogadná a brit népet,
amelyet Sánchez testvéri népként jellemzett. A spanyol és a francia álláspont ugyanakkor abban is egybeesik, hogy egy esetleges újbóli tagság nem lehetne „à la carte”: az EU-tagsághoz tartozó közös szabályokat és politikákat együtt kellene elfogadni.