DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság elnöke felvetéseinek csak arra a részére tudok reagálni, amit az első felszólalásában elmondott. Azt mondta, hogy majd még kitér egyéb részletekre, de ez már csak az én felszólalásom után következik.

Az ügyrendi bizottság ülése úgy kezdődött, hogy az elnök úr az ügyrendi bizottság ülése elé két határozati javaslatot hozott. Elővezette a határozati javaslatokat, és azt mondta - amit az Országgyűlés vitatott -, hogy az interpelláció és kérdés elmondására az Országgyűlés rendes, rendkívüli ülésszaka alatt minden naptári héten vagy csak azokon a heteken kell lehetőséget biztosítani, amikor az Országgyűlés egyébként ülést tart. Ez az elnöki megkeresés tárgya.

Tekintettel arra, hogy erre az elnöki kérdésre logikailag kétféle válasz fogalmazható meg - az egyik az, hogy a hetente valóban hetentét jelent, a másik az, ami végül is az ügyrendi bizottság álláspontjában megjelent, hosszasabban nem vitatkozott az ügyrendi bizottság magáról az értelmezésről -, szeretném megkérdezni Répássy Róbertet, hogy szerinte az ügyrendi bizottságnak valójában mi a feladata akkor, ha nem jogi értelmezést végez.

A politikai értelmezést akkor végezzük el, amikor a Házszabályt meghozzuk, módosítjuk, az pedig kétharmados szabállyal lehetséges, következésképpen az ügyrendi bizottság csak jogi értelmezést végezhet. A jogi értelmezésnek pedig a jogi egyetemen már az első évfolyamon megtanított szabályai vannak, hogy az értelmezésnél mit kell figyelembe venni. El kell mondanom, és önöknek - valamennyiüknek, akik az előző parlamenti ciklusban is jelen voltak - tudniuk kell, hogy soha olyan döntés nem született az Országgyűlésben az ülésrendről, ami ne konszenzussal született volna.

1998 májusában nem az volt a kérdés - és az ellenzék sem azt a kérdést vetette fel -, hogy a rendes ülésszakban végig ülésezzen-e a parlament, hanem hogy mikor legyen vége: március 15-én, március 18-án vagy 20-án. Gyakorlatilag megállapodás, konszenzus volt az ellenzékkel abban, hogy a májusi választások előtt a parlament szüneteltetni fogja az ülését. Abban volt csak vita, emlékezzenek vissza - de a házbizottság jegyzőkönyvei tanúsíthatják -, hogy mi legyen ez az időpont. És amikor a március 15-i időpont eldőlt, akkor az ellenzék ezt nem kifogásolta.

Az elmúlt nyolc évben minden ilyen ügyben csak konszenzussal tértünk el attól a folyamatos ülésezési rendtől, ami fakad az alkotmányból, az alkotmányos rendelkezésekből, abból, amit Hack Péter elmondott. Ha az alkotmány szerint, szigorú feltételek között, egy ülésszak alatt egyetlenegyszer - harminc napra - csak a köztársasági elnök napolhatja el az Országgyűlés ülését, akkor ez azt jelenti, hogy a folyamatos ülésnek legalábbis megvan az a rendje, amit a Házszabály is kíván. (Folyamatos zaj.) A Házszabály pedig a házbizottság vonatkozásában, a bizottsági elnöki értekezlet vonatkozásában heti munkarendekről beszél, és - amit Hack Péter szintén elmondott - az önálló indítványok sürgősségi javaslatának indoklására is nyolc napon belül van lehetősége a képviselőnek a következő héten. Nagyon sok ilyen szabály van, és csak ezeket egybevetve lehet értelmezni, hogy mit jelent a folyamatos ülésezés. Ugyanis az ügyrendi bizottság értelmezése magát a folyamatos ülésezést értelmezte, és nem akarta jelezni, hogy ezt észrevette, pontosan azért, hogy a folyamatos ülésezést, azaz a folyamatos ellenzéki ellenőrzés lehetőségét minél egyszerűbben, mondhatnám olcsóbban - de csak látszólag olcsóbban, mert demokráciánk szempontjából sokkal drágábban - oldják meg akkor, ha kiürítik a parlament működését.

'90-ben mindezért még együtt harcoltunk! Az volt a célunk, hogy folyamatos, átlátható, nyilvánosság előtt megjelenő kontrollja legyen a kormányzati működésnek. És most itt önök, akiket azért választottak meg velünk együtt - csak önök egy másik pozícióba kerültek -, hogy ezt a kontrollt biztosítsuk, és hogy ezt a kontrollt hetenként felmutassuk az országnak, önök annak tapsolnak, ha erre nem lesz lehetőségük. Önöknek ugyanúgy nem lesz, mint nekünk! És higgyék el, önöknek sokkal nehezebb lesz erről a választóiknak elszámolniuk, mint az ellenzéki képviselőknek, akik e demokratikus gyakorlat meggátolása ellen a szavukat felemelték.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

(19.00)

Forrás: parlament.hu