DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Fidesz-Magyar Polgári Párt a kormányzásra készült, a közbiztonság helyzetét vizsgálva abból az alaptételből indult ki, hogy minden polgárnak alkotmányos joga van arra, hogy biztonságban éljen. Választási programunkban kíméletlen harcot hirdettünk a bűnözés ellen. Azt vallottuk, hogy a rend és a polgárok biztonságának fenntartása szempontjából erős államra van szükség. Ha a demokratikus állam nem képes megvédeni a polgárokat, az aláássa a jogállamba vetett bizalmat. Sajnos, azt láttuk, hogy az állam éppen onnan vonult ki, ahonnan nem kellene, és ott erősödött meg, ahol arra semmi szükség nincs. Azt ígértük, hogy olyan államot teremtünk, amely megvédi polgárait, olyan államot, amely egyúttal képes megőrizni a szabadság rendjét.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt határozott célja, hogy visszaszorítsa a bűnözést. Véleményünk szerint a szabadságnak és a demokráciának nem szükségszerű velejárója a bűnözés mértékének rohamos emelkedése. Az államnak olyan politikát kell folytatnia, amely a polgárok tisztes gyarapodásának lehetőségét biztosítja, és ezáltal csökkenti a bűnözés esélyét. Választási negyven pontunkban ígéretet tettünk arra, hogy az életfogytiglani büntetést valóban életfogytiglanivá alakítjuk át. Megígértük, hogy felemeljük a gyermekek és a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit. Vállaltuk, hogy jelentősen megszigorítjuk és jelentősen korlátozzuk a fegyvertartás szabályait és az illegális fegyvertartás büntetési tételeit. Elszántuk magunkat arra, hogy szigorítjuk a kábítószer-kereskedőkkel szemben kiszabható büntetéseket. Bejelentettük, hogy megkezdjük a szervezettbűnözés-, vagyis a maffiaellenes törvénycsomag kidolgozását.

A polgári koalíció kormánya az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramban deklarálta, hogy a kormány célja a polgárok biztonságának megteremtése és szavatolása, a közbizalom helyreállítása, a belső béke megőrzése, a polgároknak a jogállamba, a jogállami intézményekbe vetett bizalmának megerősítése. A kormány már programjában jelezte egyes büntető jogszabályok szigorítását. A kormányprogram erről így rendelkezik:

"A jogállamiság elvének alapvető elemét jelentő jogbiztonság követelményének érvényesítése, a polgárok személyi és vagyoni biztonsága, a Magyarországon tevékenykedő hazai és külföldi vállalkozások működési feltételeinek garantálása végső soron a végrehajtó hatalom kötelezettsége. Ennek érdekében számos feladat hárul a kormányra. Elsőrendű feladat a közrend és a közbiztonság erősítése, ezért a következetes és szigorú ítélkezési gyakorlat kialakulása érdekében mielőbb meg kell vizsgálni a büntető törvénykönyv szigorításának lehetőségeit az alábbi tárgykörökben: a rendőrök által elkövetett korrupciós bűncselekmények, a gyermekek és a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények, kábítószer-kereskedelem, illegális fegyvertartás, gépjárműlopás. Az életfogytiglani büntetést valóban életfogytiglanivá kell tenni. A kormány fokozott jogi védelemben kívánja részesíteni a személyfuvarozókat. Szélesíti a gazdasági és a korrupciós ügyekben a vagyonelkobzás lehetőségét." - eddig az idézet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által T/250. számon beterjesztett törvényjavaslat a büntető jogszabályok módosításáról maradéktalanul megfelel a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjában és a koalíció kormányprogramjában meghatározott büntetőpolitikai követelményeknek. Megfelel mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a polgárok a büntetőjoggal - mint a közbiztonság javításának nélkülözhetetlen, de nem egyedüli eszközével - szemben manapság megfogalmazhatnak. Az előttünk fekvő Btk.-novella mind terjedelmében, mind hatásában az utóbbi idők legjelentősebb büntetőjogszabály-módosítása. Szeretném önökkel megismertetni azokat az újdonságokat, amelyek számunkra a törvényjavaslat legfontosabb elemei.

Mindenekelőtt a törvényjavaslat lépéseket tesz a szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat elérése érdekében. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabjon ki. A törvényjavaslat kiterjeszti a vagyonelkobzás lehetőségét az elkövető által átruházott vagyontárgyakra is annak érdekében, hogy ne lehessen kivonni a törvény szigora alól a bűnösen megszerzett vagyontárgyakat. A törvényjavaslat fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a közúti személyszállítási szolgáltatást végző egyéb személyeket, azaz a taxisokat. A törvényjavaslat fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a 14. életévét be nem töltött gyermekeket. A törvényjavaslat jó néhány bűncselekményfajtánál szigorúbban bünteti a szervezett bűnözés kereteiben elkövetett bűnt. A törvényjavaslat jelentősen megszigorítja a robbantásos vagy fegyveres bűncselekmények elkövetőire kiszabható büntetéseket. A törvényjavaslat csökkenti annak a kábítószeradagnak a mennyiségét, amelyet valaki büntetlenül magánál tarthat, és szigorúan bünteti a kábítószer-használatot és -terjesztést a közintézmények, oktatási intézmények közelében. És végül a törvényjavaslat a közbiztonság mielőbbi javítása érdekében sürgősen, január 1-jén életbe lép.

Az előbbiekben felsorolt, általunk messzemenően támogatott új elemek közül néhányról részletesebben is kívánok szólni. A szigorúbb ítélkezés irányába mutat többek között a javaslat azon intézkedése, hogy a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartamát egy napról két hónapra emeli. Itt természetesen kivételt képez a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés átváltásából keletkező szabadságvesztés.

A javaslat az eddiginél szélesebb körben rendeli alkalmazni a fegyházbüntetést. Harminc napról két kitöltött hónapra emeli a feltételes szabadságra bocsáthatóság minimumát. Ugyanakkor kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből a többszörös visszaesőt, továbbá azt, aki bűnszervezet tagjaként üzletszerűen vagy bűnszövetségben követett el bűncselekményt. A javaslat 15 évről 20 évre emeli a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének minimális időpontját életfogytiglani szabadságvesztés esetében, amennyiben azt a bíróság nem zárta ki.

A pénzbüntetés kiszabási elveihez újdonságként fűzi hozzá, hogy figyelemmel kell lenni a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is. Továbbá a legkisebb mértéket 10 napról 30 napra, a legnagyobbat pedig 360 napról 540 napra emelte, az egynapi tételt pedig legalább 100, de legfeljebb 20 ezer forintban határozza meg, a jelenlegi 50 ezertől 10 ezer forintig terjedő skála helyett. Ugyanakkor a javaslat felemeli a pénzmellékbüntetés felső határát 2 millió forintról 10 millió forintra.

A büntetéskiszabás elvei, az úgynevezett középmérték kapcsán helyesen mutat rá a javaslat indoklása arra, hogy a nagyobb törvényi kötöttségek egységesebb ítélkezési gyakorlat kialakulását, ezért nagyobb jogbiztonságot mutatnak. Az egységes gyakorlat nagyobb jogbiztonságot eredményező hatása abban mutatkozik meg, hogy - egy-egy bűncselekménytípus törvényben meghatározott büntetési tételben tükröződő súlyát alapul véve - jobban meghatározhatóvá válik a várható büntetés.

A törvényalkotónak szabadságában áll meghatározni az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek alsó és felső határait. Miért ne állhatna tehát szabadságában az is, hogy a büntetéskiszabási elvek között a törvény betűjével hívja fel a figyelmet az egységesebb és szigorúbb büntetések meghozatalának szükségességére?! Ennek megfelelően a javaslat által kínált megoldás meghatározza a bírák számára a kiindulási alapot, azaz a büntetéskiszabásnál a büntetési tétel alsó és felső határa közötti tartam felének a büntetési tétel alsó határához történő hozzáadásával számított középmértékből kell kiindulni. E rendelkezés nem sérti a bírói függetlenséget; hiszen a bíró nem köteles a középmértékű büntetést kiszabni, köteles viszont adott esetben megindokolni azt, hogy ítéletében ettől a középmértéktől miért tért el.

A tényleges életfogytiglani büntetés megvalósulása érdekében a javaslat lényegesen korlátozza a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

(9.30)

Ennek érdekében meghatározza azokat az eseteket, amikor a feltételes szabadságra bocsátás eleve kizárt, illetve feljogosítja a bíróságot arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az ítéletében zárja ki. Ezekben az esetekben a büntetés valóban életfogytig tart. A társadalom egyértelmű és méltánylandó igénye az, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények azon elkövetőivel szemben, akiknél a társadalomba történő beilleszkedés kizárt, megfelelő védelmet kapjon. Ezeknek a személyeknek az ismételt szabadlábra helyezése az állampolgárokat indokolatlan veszélynek teszi ki. A javaslat által kínált megoldás a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek egy részét végleg elkülöníti a társadalomtól.

A javaslat részletesebb és kiterjedtebb szabályozását adja a vagyonelkobzásnak, ezzel segítve elő a bűnözéssel összefüggésben létrejött, illetve a bűnözés gazdasági alapját adó vagyonok elvonását.

A javaslat szigorúbbá teszi a gyermekek és kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények büntetőjogi üldözését. Ennek keretében például új, minősítő tényállási elemként kerül az emberölés tényállásába a 14 év alatti személy sérelmére elkövetett emberölés. Itt említhetjük meg az újszülött sérelmére elkövetett emberölés új tényállásként való bevezetését - mint az emberölés egyik régebben is ismert privilegizált esetét. A javaslatról általánosságban elmondható, hogy erősíti a szervezett bűnözéssel szembeni állami reakcióképességet, e téren új vagy részben új különös részi tényállásokat és súlyosabb büntetési tételkereteket kínál.

A javaslat által kínált, fegyverek tartására vonatkozó szabályozás, illetve az ehhez a területhez kapcsolódó szabályozások jóval részletesebbek és szigorúbbak a jelenleginél. Súlyosabb büntetési tételeket határoz meg a fegyvertartás szabályainak megszegésénél, súlyosabb a robbanóanyaggal vagy a robbantószerrel való visszaélés büntetési tétele. A javaslat a Btk. egyik legsúlyosabban büntetendő cselekményévé emeli a fegyvercsempészetet, amelynek előkészületét is büntetni rendeli. Új tényállásként vezeti be a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélést, és annak előkészületét.

Figyelemre méltó megoldása a javaslatnak, hogy a különös visszaesést e bűncselekményeknél minősítő körülményként szerepelteti, a különös visszaesés szempontjából pedig a hasonló jellegű bűncselekmények körét jelentősen kiszélesíti. Ide sorolja a visszaélést lőfegyverrel, lőszerrel, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel tényállásait, de hasonlónak ítéli a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni erőszakot, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett eseteit, a közveszélyokozást, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegését, a radioaktív anyaggal való visszaélést, visszaélést kábítószerrel, a rablást, a jármű önkényes elvételét, a szökést, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett eseteit, a robbantószer vagy robbanóanyag felhasználásával elkövetett rongálást is.

Ez a törvényi megoldás az egyes hasonlónak minősített alaptényállások által védett jogi tárgyak eltérősége következtében szélesebb büntetőjogi védelmet nyújt. Ki kell emelni a javaslatnak a kábítószer-előállítással, kábítószer-kereskedelemmel és kábítószer-fogyasztással kapcsolatos rendelkezéseit. A javaslat által e területek kiterjedtebb, részletesebb, differenciáltabb szabályokat és súlyosabb büntetési tételeket kapnak. A kábítószer-termelést és -kereskedelmet a fogyasztás élteti. A kábítószerek elterjedése elleni küzdelem alapelveként fogadtuk el, hogy a kábítószer termelése, forgalmazása és fogyasztása nem tartozhatnak a legalizálható magatartások körébe.

A törvényhozó az állampolgárok kábítószer-fogyasztást visszaszorító hatású magatartása hiányában szinte kilátástalan harcot folytat a bűnözés e formája ellen. Csupán az előállítás és a forgalmazás büntetni rendelése, a kábítószer-ellenes küzdelmet egyoldalúvá teszi, mert a folyamat motorja, a fogyasztás kicsúszik a büntetőjogi szankciók hatásköréből. Indokolt tehát a teljes folyamat, a folyamat minden elemének szigorú büntetőjogi szabályozása. A fogyasztókat is érintő szigorú szabályozás a kábítószer-fogyasztást tiltó felhívás az állampolgárok részére; felhívás, mégpedig a büntetőjog eszközeivel alátámasztott, ezért számon kérhető felhívás - a legtöbb, amit a törvényhozó ezen a területen megtehet, és amit felelős jogalkotás mellett meg is kell tennie.

A javaslat nem feledkezik meg azokról a nemzetközi egyezményekről sem, amelyekhez hazánk az elmúlt időszakban csatlakozott. Több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely hazánknak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, azaz a NATO-hoz történő csatlakozásával függ össze. Kiterjed és pontosabb fogalmazást nyer a fokozott védelmet élvező személyek köre, amely egyúttal az emberölés, a testi sértés és rablás minősített esetei között való szerepeltetés révén e személyi körnek fokozottabb büntetőjogi védelmet nyújt. A javaslat mindezek mellett módosítja, illetve kiegészíti a Btk. gazdálkodással összefüggő bűncselekményekre vonatkozó szabályozását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kérdéses, hogy a közvetlen környezetünkben tapasztalható bűnözés mértéke sürgős és hatékony megoldást kíván. E megoldás egyik eszköze a szigorú büntetőjogi szabályozás. A tisztelt Ház döntésére váró javaslat összességében a szankciórendszer, a büntetéskiszabási elvek reformja, az új vagy részben új különös részi tényállások bevezetése és a büntetési tételek helyenkénti emelése révén alkalmas eszköze lehet a büntetőeljárások szigorúbbá válásának, a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésnek. Számunkra nem kérdéses, hogy ez és csakis ez lehet az állam helyes büntetőpolitikája.

Mindezeknek megfelelően a törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu