DR. LOTZ KÁROLY, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Szerencsére a bizottsági ülésen ezek, amiket Tállai képviselő úr elmondott, nem hangzottak el (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.), mert ha elhangzottak volna, akkor nagyon súlyos vita kerekedett volna ki, de ez így nem hangzott el. Ezek a politikai megnyilvánulások nem hangzottak el.

A kisebbségi véleményt magától értetődően az Állami Számvevőszék véleményére alapoztuk. Megerősítem - ebben maximálisan egyetértek a képviselő úrral -, hogy az ÁSZ véleményéről rendkívül jó érzésünk volt, jó vélemény alakult ki. Ezúton is szeretnék az elnök úrnak köszönetet mondani a rendkívül korrekt, kritikus, világos megfogalmazásokért.

Néhány pontban szeretném összefoglalni az általunk elfogadhatatlan megjegyzéseket. Mindenekelőtt az előterjesztés az államháztartási törvény több paragrafusát sérti, ezekre nem akarok most részletesen kitérni, részben elnök úr tett ezekre említést, részben pedig az ÁSZ jelentése tartalmazza. Ezekre majd az általános vita során részletesen ki fogunk térni.

A második megjegyzés: a megítélésünk szerint a bevételi oldal túl optimista, a kormányprogramnak megfelelően került ez összeállításra. Valamennyi szakértő, akivel idáig ebben a kérdésben konzultáltunk, egészen világosan megfogalmazza, hogy részben a módosító indítványok következtében sem az áfa, sem a jövedéki és fogyasztási, sem a társasági adó, de a privatizációs bevételek sem alapozzák meg a bevételek mértékét. Ugyanakkor megalapozottnak tűnik a szakértők szerint az az állítás is, hogy a GDP túltervezésétől függetlenül a bevételek körében körülbelül 100-120 milliárd forintra tehető az az összeg, aminek a realizálása több mint kétséges.

Ennél csak a kiadási oldal veszélyesebb, az Állami Számvevőszék itt nagyon világosan és határozottan fogalmaz: "A költségvetési szervek kiadási előirányzatai" - mindenekelőtt a magam részéről kiemelem például a Miniszterelnökséget, ahol közel 100 százalékos a kiadási többlet, 16,3 milliárdról 30,5 milliárd forintra növekszenek a kiadások - "normatívák hiányában az igényeikhez képest minden elemükben, a személyi juttatások, a dologi előirányzatok, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelési előirányzatok feszültséget hordoznak." Megítélésünk szerint ez már több, mint feszültség. Amikor nem jut elég pénz településfejlesztésre, közlekedési infrastruktúrára, kutatásfejlesztésre, nyugdíjakra, akkor ez több, mint feszültség.

Ugyancsak meg kell jegyezni negyedik észrevételként - ezt valóban csak jelzem, többen említették már - a jogbizonytalanság kérdését. Az ÁSZ véleményében is benne van, hogy ez a 39 törvénymódosítás súlyos jogbizonytalanságot teremthet. Különösen veszélyes az Áht. módosítása, hiszen bele-belekap a javaslat az Áht.-ba, ahelyett, hogy egy átfogó, külön törvény készülne, és a nagyon-nagyon régen aktuális Áht.-ra vonatkozó törvény kidolgozása irányába tennének lépéseket.

Bizonyos fokig beruházásokkal összefüggő jogbizonytalanságnak is tekinthető - az Állami Számvevőszék ezt külön kiemeli -, hogy nagy jelentőségű, nagy összegű, többéves megvalósítást igénylő, szerződésekkel alátámasztott és megkezdett beruházások nem lelhetők fel sem a kiemelt, sem a fejezeti előirányzatok között. Az ÁSZ csak néhányat említ: a bizonyos honvédelmi, légvédelmi kiadások, útépítések, az új 2-es út, a 6-os, a 10-es főút korszerűsítése, a Székesfehérvárt elkerülő út vagy az M0-s folytatása, amelyre nagyon nagy szükség lenne. Szeretném idézni azt a szakértőt, akit egyébként a kormánypártok is elismernek - nem akarok most neveket említeni -, és úgy fogalmaz, hogy olyan beruházás-befagyasztási program, amelyre most a kormány készül, utoljára az '50-es években volt Magyarországon, ám akkor a források elégtelensége racionális ok volt. Most van forrás, csak az a zavaró, hogy annak felhasználási útjait az elődök határozták meg.

Szeretném végül megemlíteni az európai uniós problémát. Az ÁSZ szemére hány ebben az esetben a kormánynak, hogy az unióhoz való csatlakozás nemzeti programja a tervezési körirattal ellentétben hiányzik a legfőbb minisztériumok legalább felénél. Nincs nemzeti program a Gazdasági Minisztériumban, nincs nemzeti program a Környezetvédelmi Minisztériumban, sajnos, még az Igazságügyi Minisztériumban sem, pedig ilyen szempontból, a törvénykezés szempontjából elkerülhetetlen lesz. Nem is értjük, hogy ez hogyan maradhatott ki. A kofinanszírozás kérdése is sajnos teljes mértékben kimaradt, amivel kapcsolatban még a bizottsági elnök úr, Kósa Lajos is megjegyezte az ülés során, hogy aggályosnak tartja.

Mindezekre tekintettel a kisebbség természetesen nem tudta támogatni az általános vitára való bocsátást. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu