DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többen érintették a javaslat több pontját, én Horváth Balázs képviselő úr azon mondatához szeretnék kapcsolódni, amely arról szól, hogy milyen módon kíván kormányozni ez a kormány - ezt mutatja meg ez a javaslat. Konkrétan a javaslatnak azzal a paragrafusával szeretnék foglalkozni, amely meglehetősen sajátságos módon, de lényegében a területfejlesztési törvényt módosítja. Mégpedig abban az összefüggésben módosítja a területfejlesztési törvényt, hogy ettől kezdve meghatározza azt, hogy a megyei fejlesztési tanácsokban mely minisztériumok képviselőinek kell hogy helye legyen.

Az eddig kialakult gyakorlat szerint a megyei területfejlesztési tanácsok szabadon dönthettek arról, hogy a területfejlesztéssel foglalkozó minisztérium képviselőin kívül mely minisztériumok kapnak képviseleti lehetőséget a fejlesztési tanácsokban szavazati joggal. Miután ezt gyökeresen megváltoztatja ez a javaslat, azt hiszem, talán nem oktalanság azt a megjegyzést megengedni magamnak, hogy nyilvánvalóan egy sokkal határozottabb és számszerűségében is megnyilvánuló olyan súlyra törekszik a kormány ezen módosítás meghozatalával, amelyet az eddigiek során - hogy úgy mondjam - önmaguktól a megyei fejlesztési tanácsok nem hoztak meg.

Én Szabolcs megyében vagyok a megyei fejlesztési tanács tagja. A mi megyénkben az országos áltaghoz képest jelentős számú minisztérium képviselője vesz részt a megyei fejlesztési tanácsban szavazati joggal. Ennek megvolt a maga előzménye, tekintettel arra, hogy mi akkor úgy gondoltuk a területfejlesztési tanácsban, hogy sok minisztériumhoz kötődik a megye fejlesztésének fontos kérdése, de ezt mi, megyeiek gondoltuk így, és mi, megyeiek döntöttük így el. Nagyon sajnálom, hogy ezt a lehetőséget a továbbiakban nem akarják megadni az egyes megyék fejlesztési tanácsainak, hiszen megítélésem szerint ki-ki a saját maga érdekeit felismerve vagy ilyen, vagy olyan következtetésre tud jutni, ha ez a döntési szabadság számukra meg van adva.

Az elhangzott mondatból kiindulva csak azt a következtetést tudom leszűrni, hogy ebben az intézményrendszerben a kormány a maga gyakorlatát úgy kívánja érvényesíteni, hogy mindenképpen szavazati súlyra, úgy is megfogalmazhatnám, hogy túlsúlyra igyekszik, hiszen azokban a megyékben, ahol kevés statisztikai körzet van - ez a gyakoribb az országban -, a most meghatározott minisztériumi kötelező részvétel és kötelező szavazati arány egyben kormánytöbbséget is biztosít ezekben a testületekben.

Azt gondolom, hogy helyesebb volt az a gyakorlat, és helyesebb az a mai gyakorlat, amikor ezt a lehetőséget, hogy egy ilyen szituációt elő akar-e állítani a megyei fejlesztési tanács, az ott élők képviselőire, a statisztikai körzetek képviselőire, a munka világának képviselőire bízza a tanács. Ez a javaslat most mást tartalmaz. Én ezt olvasom ki belőle, lehet, hogy önök mást olvasnak ki belőle, az én olvasatomban ez van leírva, nevesítve a javaslatban.

Azt szeretném kérni, hogy az imént elmondott vélemények figyelembevételével - ha lehetséges -, gondoljuk újra, hogy vajon a területfejlesztési törvény ilyen értelmű módosítása célszerű-e ebben a javaslatban, vagy pedig, mint ahogyan a költségvetési törvény egyik mellékletének nem tudom, hányadik oldalán elbújtatva, egy mondatban lehet azt megtalálni, hogy az 1999. év első félévében ilyenfajta javaslat készül, és szándékában áll a kormánynak ilyen javaslatot az Országgyűlés elé hozni. Ezt azért tartom fontosnak, mert annak idején a területfejlesztési törvényt elég nagy konszenzussal fogadta el a Ház. Még ha nem is volt benne teljes egyetértés a Házon belül, de ebben több párttal egyetértésre jutott a viták során képviselőtársainkkal. Azt hiszem, hogy ez a fajta módosítás nem abba az irányba megy, amely irányba annak idején ez a területfejlesztés mutatott, amely irányba a gyakorlat kialakult az országban, és amely irány megítélésem szerint az európai uniós csatlakozás jó irányát is mutatta a területfejlesztési politikában Magyarországon.

Pusztán ezt az egyetlenegy momentumot szerettem volna kiemelni, és azt hiszem - mivel képviselő urat többszörösen úgy lehetett érteni gesztusaiból, mintha nem erről szólna a történet, vagy nem ez lenne a szándék -, érdemes erről beszélni. A javaslatból ennyi idő alatt és ennyi indoklással ez volt kiolvasható számunkra. Ha más a szándék, akkor lehetséges, hogy félreértés van mögötte, de azt gondolom, hogy ezt meg lehet beszélnünk egymás között. Fontosnak tartottam, hogy most a miniszter úr jelenlétében is felhívjam erre a dologra a figyelmet, mert az én tapasztalatom alapján az eddig kialakult gyakorlat lehetőségként magában hordozta ezt is, ami most szerepel benne, de nem kellene kötelezővé tenni a későbbiekben sem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu