DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, bár nem az én nevem jelent meg. (Derültség. - Az eredményjelző táblán megjelenik dr. Balsai István neve.) Köszönöm a szót, elnök úr. Bauer képviselő úr indítványa arra lett volna jó, és azt hiszem, arra jó is lesz, hogy ne tudjon Solt Pál televíziós időben szót kapni. Ezt valószínűleg elintézte neki - a kampánynak már vége van egyébként. (Felzúdulás az ellenzéki sorokban. - Dr. Lamperth Mónika: Szégyen!)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány költségvetése természetesen (Kovács Kálmán: ...kért szót, csak nem adott szót az elnök úr.) a legfontosabb üzenetet jelenti a polgárok, a hazai vállalkozói szféra, a külföldi befektetők, az üzleti partnerek, az unió felé arról, hogy a kormány mit akar, és mit tud tenni a társadalom- és a gazdaságpolitika terén az elkövetkezendő esztendőben, és milyen stratégiai jelentőségű döntésekkel alapozza meg a közelebbi és a távolabbi jövőt.

Egy költségvetést több szempontból lehet minősíteni, így lehetne a törvényesség, a számszaki, a szerkesztési, és lehet természetesen - mint legfontosabb minősítő körülmény - a társadalom gazdaságpolitikai szempontjai szerint. Ezzel a felszólalással ez utóbbiról kívánok beszélni, szólni kívánok arról, hogy a javaslat, illetve az abban foglaltak mennyiben egyeznek meg a Magyar Demokrata Fórum célkitűzéseivel és értékrendjével, melyek annak a legfontosabb üzenetei összességében és egyes kiemelt területek vonatkozásában, és milyen korlátai vannak a gazdaságpolitikának azért, mert az előző MSZP-SZDSZ-koalíció tevékenységéből olyan sok determináció adódott és ered, hogy jelenleg ez a kormány még csak átmeneti költségvetést tudott csinálni a jövő évre vonatkozóan. Természetesen érinteni kívánjuk az árnyékban maradt területeket is, amelyek tekintetében már ezen költségvetési vita keretében és a közeljövőben is rövid időn belül feltétlenül további forrásokat és változtatásokat szeretnénk látni.

Az előttünk lévő költségvetés egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány szilárdan eltökélt a növekedésbarát gazdaságpolitikában és emellett a gazdasági egyensúly megvédésében. Vállalkozásbarát politikát folytat, hiszen a tartós növekedés csak szilárd, tömegesen sikeres vállalkozások esetében képzelhető el, így jövőre tovább fog javulni a vállalkozások jövedelem- és forráshelyzete, amitől a beruházások bővülését, a gazdaság további modernizációját várjuk.

Ugyanakkor 2-3 százalékkal nőnek a reáljövedelmek, és ennél valamivel jobban fognak növekedni a reálnyugdíjak. Hozzáteszem, hogy a reáljövedelmek növekedését az ellenzék kevésnek tartja, szakszervezeti vezetői magasabb követelésekkel állnak elő, holott az MSZP-SZDSZ utolsó, 1998-as, tehát jelenlegi költségvetésének prognózisa a jövő évre vonatkozóan pontosan ugyanezeket a számokat, lakossági, fogyasztási és jövedelmi adatokat tartalmazta. Akkor nem tiltakoztak. (Bauer Tamás: Közben változott a világ!)

Ne feledjük el, hogy ugyanezen tényezők reálértéke a Horn-kormány négy esztendeje alatt közel 15 százalékkal csökkent. (Dr. Géczi József Alajos közbeszól.) A reáljövedelmek tervezett szintjét nem szabad jobban elengedni, ez természetes, komoly szakember ezt nem is javasolhatja, mert ez könnyen egyensúlyi zavarokhoz vezethetne a nemzetgazdaságban. (Több ellenzéki képviselő elhagyja az üléstermet.)Mindenesetre az egyensúlyt szem előtt tartó gazdasági növekedés most a lakosság széles rétegei részére valóban érzékelhetővé válik, és nem csak hazai és nemzetközi szaktekintélyek és makroközgazdászok fogják dicsérni az ország költségvetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy egy költségvetés mindig sok szempontból kifogásolható. A bevételi oldalon az adók, a járulékok és az illetékek területén többnyire a terhek csökkentése és az ezzel kapcsolatos javaslatok nagy népszerűséget jelentenek, a kiadási oldalon pedig sok esetben nem lehet kielégíteni a jogos igényeket sem, ez tehát mindig vitatható gazdálkodási problémákat vet fel. A kiadási oldalon természetszerűleg mindig többletigényekkel találkozunk, és találkozunk majd a további évek során is. Így van ez a jövő évi költségvetés esetében is. Nyilvánvaló az is, ahogyan ezt a bevételi oldal esetében is tapasztaltuk, hogy a vita eredményeként a javaslatot bizonyos mértékben módosítani fogja az Országgyűlés többsége.

A polgári koalíció jövő évi költségvetése ugyanakkor világosan kifejez egy értékrendet és jövőképet, ami eltér az előző kormány, az MSZP-SZDSZ-koalíció rögtönzött gazdaságpolitikájától és a múltat idéző zavaros jövőképétől. A költségvetés távlati társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzésekre koncentrál, nem feledkezik meg a jelen égető problémáiról sem, legfőbb feladatának a gyermekeket nevelő családok helyzetének javítását tekinti, mert minden statisztikai kimutatás szerint ma ez a legszegényebb réteg az országban, és ez egyben fontos lépést jelent a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a népességcsökkenés fékezése területén is. Másik, ugyancsak fontos célkitűzése az erőteljes beruházásnövelés az emberi tőkébe, a köz- és felsőoktatás, a kultúra támogatásának jelentős növelése, ami az ország jövőbeni jólétének, nemzetközi felzárkózásának alapkérdése.

Ebben a költségvetésben már nemcsak jelszavakat találunk az euro-atlanti csatlakozásról, hanem igen, minden fejezetben jelentős - ha nem is mindig elegendő - előirányzatok szerepelnek a csatlakozás előkészítése érdekében. Megjegyzem, jó lenne ezeket a ráfordításokat valahol összevontan kimutatni, hogy lássák már végre tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy valóban mik a szándékok helyett a cselekvés mutatói.

Emlékezzünk vissza, hogy a Horn-kormány 1998-as költségvetésében az euro-atlanti csatlakozásra a GDP-nek csak 2 ezrelékét, 19,5 milliárdot szántak, amelynek egyébként 75 százalékát a HM kiadásai tették ki. A költségvetésben végre kellő hangsúlyt kapott az agrárágazat korszerűsítése, felzárkóztatási feltételeinek javítása, a vidékfejlesztés alapját képező agrárvállalkozások és családi gazdaságok támogatása. Mindezek a nemzet jövőjét szolgáló stratégiai gondolkodást tükröznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Halljuk a kritikákat, hogy a kormány és ezen belül a Magyar Demokrata Fórum sok fontos ígéretére még nem fordít kellő figyelmet a jövő évi költségvetésben. Igen, ezt tudjuk, de azt is tudni kell, hogy ez a költségvetés, mint említettem, átmeneti költségvetés, ami sok meghatározottságot hurcol magával az előző kormány időszakából, amelyek felülvizsgálata megkezdődött, lefaragása nem egyszerű feladat. A Magyar Demokrata Fórum az elmúlt esztendőkben többször elmondta, és ez év januárjában kiadott országmérlegében részletesen elemezte, hogy a szociálliberális időszakban az állam elhagyta őrhelyét, vagyis a költségvetések lefaragása, a rossz szervezés és a szakértelem hiánya miatt a közfeladatok teljesítése terén az állam csődközeli helyzetbe került. A közbiztonságot közbizonytalanság váltotta föl, a köz- és felsőoktatás forrásait 30 százalékkal csökkentették, az egészségügy kritikus helyzetbe került, a honvédség filléres gondokkal küszködött és tartalékait élte föl, a települési önkormányzatok támogatása szintén 30 százalék körüli reálérték-csökkenést mutatott, a szociális támogatások jelentősen csökkentek, a kutatás-fejlesztés támogatása a GDP 0,6 - ismétlem: 0,6 - százalékára esett vissza, és még lehetne sorolni ezeket a szomorú számokat. Ezen közfeladatok szintre hozása rengeteg pénzt és mindenekelőtt többéves munkát igényel, ez egyetlen esztendő költségvetésétől nem várható.

A helyzetet nehezíti az is, hogy több száz milliárdos veszteségek, kötelezettségek jelentkeztek a Horn-kormány időszakában a Postabank ügyének sajátos kezelése, a Nemzeti Bank bécsi bankjának tranzakciói, a gázszolgáltató társaságok szakszerűtlen privatizációja, az átgondolatlan nyugdíjreform, a szerencsétlen konstrukciójú autópálya-építkezések és mások következtében. Átmeneti ez a költségvetés azért is, mert az adórendszer érdemi átalakításához a rendelkezésre álló néhány hónapnál több idő kell, ezt csak a következő esztendőben tudja előkészíteni a kormány, így az összes adó- és járulékteher érdemben nem túl nagy mértékben csökkenhetett.

(12.00)

Átmenetet jelent továbbá az is, hogy az államháztartás szerkezete megváltozik, megszűnik négy alap, a társadalombiztosítás állami felügyelet alá került, megváltozott a kormányzat szerkezete - igen, megváltozott a Miniszterelnöki Hivatal feladat- és hatásköre -, nyilván ehhez több pénz igényeltetik, új minisztériumokat hoztunk létre, jelentős feladat-átcsoportosítások mentek végbe a tárcák között. Mindezek hatásának kibontakozása a következő esztendőre tehető.

További jelentős eltérést jelent az elmúlt négy esztendő költségvetésétől az a tény, hogy a Horn-kormány egész időszakában rendelkezésre állott több száz milliárdos privatizációs bevétellel - mondhatnám: mint rendkívüli forrással - érdemben ez a kormány nem számolhat az elkövetkezendő évek során.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés néhány gazdasági vonatkozásáról is szeretnék szólni. A jövő évi költségvetés kialakítását és elbírálását a politikai ciklusváltás szokásos nehézségei, az előzetes meghatározottságok mellett rendkívül megnehezíti a világgazdaság konjunkturális helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változás. Azok a kialakuló regionális válságok és pénzügyi válságveszélyek, amelyek időről időre felbukkannak, majd időlegesen eltűnnek, tőzsdei árfolyamesésekkel, árfolyamváltozásokkal járnak, ennek szenvedő tanúi vagyunk nap mint nap. Ma még fel nem mérhető mértékben lassíthatják a világgazdasági fejlődés ütemét, kiélezhetik az értékesítési versenyt, különösen a többi régiónál kevésbé érintett európai uniós térségben.

Az adott helyzetben tehát a költségvetési tartalom kialakításában bizonytalansági forrást jelenthet a külkereskedelmi dinamika és az egyensúlyviszonyok, a cserearányok alakulása, a magyarországi külföldi tőkebefektetések jövőbeni alakulása. A külső feltételromlás vitathatatlan irányzata, a helyzetmegítéléseknek az elmúlt hetekben is megfigyelhetően gyors változása, a helyzetjavításra irányuló nemzetközi törekvések felgyorsulása mindenekelőtt óvatosságot, rugalmasságot, manőverképességet kíván, és ezt teszi a gazdaságpolitika, illetőleg a költségvetésben tükröződő gazdaságpolitika fő követelményének.

Meggyőződésem, hogy a költségvetés számai a magyar gazdaság és államháztartás egészséges fejlődéséről tanúskodnak. Örvendetes az, hogy folytatódik a gazdaságban a nagyobb mozgástér kialakulásának folyamata, az államháztartási jövedelemcentralizáció mértéke a '95-98-as időszak 45,3 százalékához képest jövő évre 41,9 százalékra csökken, az újraelosztás aránya szintén a megelőző négy év 50,5 százalékos arányáról nagyon sokkal, majdnem 5 százalékponttal, 45,8 százalékra csökken.

Az államháztartási deficit aránya a GDP százalékában 1997-ben 4,8, ez évben 4,3, a jövő évre irányzott mérték pedig csak 4 százalékot mutat. A korábbi évek adósság-visszafizetése, illetőleg az államháztartási egyensúlyhiány csökkenése nyomán a központi költségvetés adóssága, szintén a GDP százalékában - a mostanihoz képest, 59 százalékos értékhez képest - jövő évre már csak 56 százalékot fog kitenni.

Az államháztartási számok alakulása azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika jövőre továbblép a pénzügyi egyensúly javításában, úgy, hogy a fiskális politika erőteljes lépésekkel közelít a nemzetközi uniós kritériumok felé. A költségvetés-tervezet jól jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitikában kiemelt hangsúlyt kap a felkészülés a maastrichti szerződés kritériumainak teljesítésére, ugyanakkor fölvethető a kérdés, hogy mennyiben sürgető ez a gyorsított menet, hiszen a magyar tagság az unióban legkorábban négy-öt év múlva várható, a monetáris unióban pedig legkorábban nyolc-tíz év múlva.

Az ország nemzetközi megítélése, tőkevonzási ereje természetesen nagymértékben függ a makropénzügyi feltételek és teljesítménymutatók alakulásától, és folyamatos, bár korántsem nagy ugrásokban végbemenő javulást igényel. Ugyanakkor a nemzetközi konjunkturális helyzet inkább kedvezőtlen alakulása, a már említett válságveszélyek felbukkanása, a jövedelmezőség romlása óvatosságra int a fiskális szigor mértékét illetően. Ezért üdvözöljük, nagymértékben üdvözöljük a tartalékok nagyságrendjének azt a meghatározását, amely ez irányban tett igen helyes lépés.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés megalapozottsága minden évben központi kérdés. Különösen nehéz a megalapozás konjunktúrafordulók időszakában. A jövő évi költségvetés az 1998-as előirányzathoz képest több mint 30 százalékkal nagyobb főösszegre számít a privatizációs bevételeknél. Konjunktúraromlás, növekedésiütem-csökkenés időszakában a bevételnövelés előirányzatainak kialakítása nemcsak körültekintést, hanem, valljuk meg őszintén, szerencsét is igényel.

Az elkövetkező kedvezőtlenebb külső feltételeket tartogató jövő évben az előirányzat meglehetősen ambiciózus, különösen ha a 1998-as teljesítéshez képest ehhez 42 százalékkal nagyobb gazdálkodói befizetést vár el. Hasonlóan egy kicsit feszítettnek tűnik a 3 százalékos reálfogyasztás-bővülés és 11 százalékos infláció mellett a fogyasztáshoz fűződő adóbevételek 27 százalékos előirányzata.

Ettől függetlenül azonban elmondhatjuk, hogy a főbb nemzetgazdasági összefüggések szempontjából ezek a számok megnyugtatóak. A csak mindössze 3,94 százalékra rugó deficit-előirányzat előreláthatólag nem fogja meghaladni a gazdasági növekedés várható ütemét, hasonlóképpen a fizetési mérleg folyó tételein várható deficitnagyság alulról közelíti meg a 4 százalékot.

A költségvetés-tervezet előirányzatai tehát nem utalnak sem túlelosztásra, sem pedig az eladósodási spirál újbóli beindulására. Ugyanakkor a bizonyosan egészséges fejlődés fenntarthatósága megköveteli a legalább 4 százalékos vagy ennél valamivel dinamikusabb növekedés feltételeinek a kialakítását és karbantartását. Bízzunk abban, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében bízhatunk abban, kijelenthetem, hogy a 4 százalékos vagy annál valamivel magasabb arány tartható.

A kiadási oldal, tisztelt képviselőtársaim, megalapozottsága végül is azon múlik, hogy a bevételi előirányzatok teljesülnek-e. A kiadási főösszeg szerkezete több szempontból jelent változást, mondhatom, előrelépést a megelőző évek gyakorlatával szemben. A piaci verseny éleződésének időszakában világszerte megszaporodnak a konfliktusok a versenyképesség javításának igénye és a társadalmi szolidaritás között.

Az elmúlt években a politikai stabilitást nagymértékben gyengítették azok a gazdaságpolitikai törekvések, amelyek nem vették figyelembe a társadalom alkalmazkodóképességét és igazságérzetét, átfogó értelemben vett egészségi állapotát, ezzel szemben a jövő év költségvetésében a reálfogyasztás és reáljövedelmek növekedése, a komplex családtámogatási rendszer bevezetése és más, korábban felsorolt okok miatt ez az ellentmondás nagymértékben tompul.

Az aktív családpolitika nyomon követhető a költségvetési politika bevételi és kiadási oldalán egyaránt, és ennek következtében a gyermekeket nevelő családok helyzete már jövőre érdemben javulni fog. A Magyar Demokrata Fórum által már több éve szorgalmazott, gyermekek után járó adó-visszatérítés, illetve az adó-visszatérítési lehetőség kiterjesztése mindkét szülő együttes jövedelmére minden foglalkoztatott számára jövedelemjavulást jelent. Szeretném felhívni erre az ellenzéki vezérszónokok figyelmét, ez egyszerű logikai következtetéssel is kiszámítható.

Az illeték- és az áfa-törvény segíti a lakáshoz jutást, a jövő évi lakástámogatási rendszer közel 100 milliárd forint, ebből 60 százalék a jövőben felépülő lakások programjának célját szolgálja, szemben például a néhány évvel ezelőtti 20 százalékkal - szintén családbarát intézkedésnek tekinthető.

A családi pótlék, a gyes és a gyet alanyi jogon jár. Én nem tudom évek óta megérteni azt az érvelést, amit az imént is hallhattunk mind a két ellenzéki párt szónokaitól, hogy ennek az intézkedésnek a jogszerűségét, társadalmi indokoltságát vitatják. Nem tudom, miért nem lehet azt tudomásul venni, hogy a társadalom érdekében gyermeket nevelő, áldozatot vállaló családnak a nemzet adófizető polgárai részéről ez az elismerése alanyi jogon jár, függetlenül a jövedelmi viszonyoktól. Nagyon egyszerű ezt belátni, úgy látszik, hogy éveken keresztül nem sikerül ezt a szocialista és liberális párt politikusainak megérteni.

(12.10)

Nagyon fontosnak és pozitívnak tartjuk, hogy tanköteles korban a családi pótlék iskolalátogatási feltételhez kötött, olyan iskoláztatási támogatássá alakul, ami talán biztosítani tudja, hogy a megfelelő tudás és képzettségi szint hiányában a leszakadó rétegek, az érintett kisebbségek gyermekeinek felemelkedése és társadalmi beilleszkedése előtt ne záruljon le az út.

Fontos többlete a családtámogatási rendszernek az is, hogy a családi pótlék folyósításánál figyelembe veszi a felsőoktatásban részt vevő gyermekeket is, bár ezekre nem fizet pótlékot. A költségvetésben a szociális támogatások reálértéke szintén emelkedik. A felkészülés a jövőre - mint azt már említettem és mások is hivatkoztak rá - kedvezően alakul a humán infrastruktúra fejlesztésében. A tőkeképzés egyébként ma világszerte eltolódik az állótőke-felhalmozástól a szellemi tőkefelhalmozás felé. Az 1998. évi költségvetés rendes és rendkívüli előirányzata oktatási és kulturális célra 190 milliárd forintot nevesített, ezzel szemben jövőre a két tárcánál összesen 268 milliárdra emelkedik, több mint 78 milliárd forinttal jut tehát erre a területre több pénz. Igen jelentős reálbéremelésre kerül sor mind a közoktatásban, mint a felsőoktatásban, ami reményeink szerint vissza fog hatni az oktatás minőségi javulására is.

A költségvetés alapkérdésként kezeli a közbiztonságot és a rendvédelmet. Ezeken a területeken az előző kormány időszakában katasztrofális, a szó szoros értelmében hátborzongató helyzet alakult ki az országban, és máig is érthetetlen a Magyar Demokrata Fórum számára, hogyan lehetett a közbiztonság, tűz- és katasztrófa-elhárítás költségvetési fejezetének reálértékét négy év alatt 38 százalékkal csökkenteni. A jövő évi költségvetés itt 36,5 százalékos növekedést tervez az állomány reálbérének 7-8 százalékos növekedése mellett. Természetesen a közrend helyreállítása, a bűnözés visszaszorítása, a feketegazdaság fokozatos felszámolása szempontjából ez csak az egyik, de fontos tényező, hiszen az igazságszolgáltatás területein is jelentős fejlesztések, béremelések szerepelnek a költségvetés különböző fejezeteiben: bírák, ügyészek jelentős béremelése, börtönviszonyok és más feltételek javítása. És éppen most tárgyaljuk, tisztelt képviselőtársaim, a Btk. módosítására vonatkozóan a szervezett bűnözés elleni fellépésre jogot adó törvényjavaslatot, vagy éppen a drogfogyasztás visszaszorítására előterjesztett javaslatot is. Ebbe az irányba mutat egyébként az adózás rendjéről szóló törvény most elfogadott változata és egyéb törvények.

A jövő évi költségvetés leglátványosabb, legdinamikusabb rovatát az agrárgazdaság ráfordításainak növekedése jelenti. Ez az elmúlt négy évben szintén elhanyagolt terület volt, az agrártámogatások mértéke reálértéken a Horn-kormány '95-97 közötti működése alkalmával 31 százalékkal csökkent. Az agrárgazdaság támogatását szolgáló kiadások összege a költségvetésben több mint egyharmaddal nő, ezen belül számunkra különösen fontos és megnyugtató, hogy 56 százalékkal nőnek a termelési típusú támogatások, a fejezeten belül érezhetően javulnak a csatlakozást elősegítő támogatások, így az állategészségügy, növényegészségügy, EU-konform minősítési rendszerek, ellenőrzési rendszerek és így tovább.

Mindez, reméljük, elősegíti a magyar mezőgazdaság gyorsított korszerűsítését, alkalmazkodását a nemzetközi követelményekhez, felzárkózását a gazdaság többi ágazataihoz, és az elmúlt évtizedben bizony drasztikusan leromlott jövedelmi helyzetének javítását eredményezheti. Mindez egyben a vidékfejlesztésre is kihat, amit más fejezetekben, államháztartási alrendszerekben az erre rendelkezésre álló forrásoknál megtalálhatunk.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az agrártámogatások dinamikus emelése mellett is a magyar agrárgazdaság támogatására fordított összeg nem éri el a jövő évi magyar bruttó belföldi termék 1 százalékát, és ez még mindig messze elmarad mind a nemzetközi, mind pedig az évtized elején kialakult magyar átlagtól. Ezek az adottságok, amelyek miatt ez a költségvetés csak átmenetinek számíthat a kormány szempontjából.

A költségvetésben ugyan 30 százalékkal emelkedik a határon túli magyarok összegszerű támogatása, azonban ez még így is nagyon szerény. A Magyar Demokrata Fórum az elkövetkezendő években itt további forrásnövekedéssel számol, de már a jelenlegi vitában is javasolni fogja például a Magyarok Világszövetsége javasolt támogatásának jelentős emelését. Örülünk annak, hogy a jövő évi költségvetésben rendeződni látszik a történelmi egyházak támogatásának kérdése, ami számunkra nagyon fontos kérdés.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés sok területen 1999-ben még nem tud látványos előrelépést mutatni. Több területen úgy véljük, hogy korrigálni kell az előterjesztett javaslatot. Elismerjük azt, hogy a reáljövedelem az országban átlagosan 2-3 százalékkal emelkedik, ezen belül azonban a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövedelme a kiemelt területeken kívül az inflációnál sokkal kisebb mértékben emelkedik. A jelenlegi formájában azt is hiányoljuk a költségvetési javaslatból, hogy az átlagosan 3 százalékos leépítési kötelezettség végkielégítési forrásai nem találhatók meg benne. Ezzel valószínűleg még módosítás formájában foglalkozni kell.

Ami a gazdálkodó szervezetek támogatására fordított összeget illeti, a determinációk talán itt működnek a leghatékonyabban, hiszen a nominálértéken 2 százalékkal növelt 60,5 milliárd forintos összeg ugyan nem kevés összeg, és a gazdaság támogatására fordított összegek nominálisan, látványosan emelkednek, de be kell látni őszintén, hogy reálértékben ezek valójában csökkenést is jelentenek, hiszen az a 9,5 milliárdról 16 milliárdra való növekedés a gazdaságfejlesztési előirányzatnál, amely egészében a mikrovállalkozások, a kisvállalkozások és a középvállalkozások támogatására szolgál, nagyon szerény. Nagyon szerény ez különösen abból a nézőpontból, hogy az agrárvállalkozásokon túlmenően még nem tud a költségvetés kellő figyelmet fordítani a hazai kis- és középvállalkozások valódi fejlesztésének kérdésére, holott nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak a GDP-hez való hozzájárulás mértéke miatt, hanem általában foglalkoztatási szempontból is egy nagyon fontos rétegről van szó.

Ugyancsak az átgondolandó problémák közé kell sorolnunk az egészségügy összességében 15 százalékos, tehát az inflációt figyelembe véve mintegy 4 százalékos reálértékű támogatásának növekedését. Ez így pozitív üzenet, de ez a szerény emelkedés sajnos nem ad lehetőséget az elmúlt években felhalmozódott és mára már mind az ország egészségi állapota, mind a betegek ellátása szempontjából, mind az egészségügyi dolgozók számára elviselhetetlen körülmények felszámolására.

Végül néhány szóban a települési önkormányzatokról kívánok beszélni, annál is inkább, mert képviselőcsoportunk ezen a területen kíván a további vita lehetőségével élve több irányban is módosító javaslatokat beterjeszteni. Igaz, hogy az önkormányzatok támogatása körülbelül reálértéken marad, ha figyelembe vesszük a járulékos kiadások mérséklő hatását is; az is pozitívum, hogy a költségvetés figyelmet fordít az elmaradott térségek felzárkóztatására. Jó gondolat az adóerő figyelembevétele a támogatások odaítélésénél, ennek ellenére az alacsony támogatás érezhető feszültségeket okoz.

Itt óhatatlanul fölmerül egy más kérdés is: az önkormányzati központi források egyre növekvő hányada pántlikázott pénz, vagyis tény, hogy a képviselő-testületeknek szűkül a mozgástere a települést érintő döntések meghozatalában, holott az általunk képviselt elvek alapján éppen ezeknek a szélesítése lenne indokolt. Ezeket a módosításainkat, még egyszer mondom, elő kívánjuk terjeszteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat, a jövő évi költségvetési javaslat nehéz helyzetben készült, mégis világos üzeneteket tartalmaz a társadalom és a világ számára, mert hozzálátott alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai céljaink teljesülésének elősegítéséhez. Mint az elmondottakból is látszik, részleteiben találunk javítanivalót. Ettől függetlenül a politika mint értékválasztás ebben a költségvetési javaslatban teljes mértékben tükrözi a Magyar Demokrata Fórum által is választott értékeket, ezért képviselőcsoportunk támogatni fogja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu