DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés megállapítása minden évben, bár az ide vonatkozó előterjesztések kötetei számok halmazából állnak, mégis kristálytisztán politikai döntés, mivel ilyenkor dől el, hogy a következő évben az ország mire mennyi pénzt ad.

(17.30)

És e megállapításával, tehát a költségvetéssel területeket lendíthet fel az országban vagy vethet vissza évekre.

A Független Kisgazdapárt szónoka az 1999. évi költségvetés-tervezet egészéről, annak arányairól, prioritásairól elmondta véleményét, ami röviden azzal foglalható össze, hogy az egyes támogatások 1999-ben rendkívüliek az előző éviekhez képest, és ez azért van így, mert e területeket a kormányprogram is az ország felemelkedésének stratégiai területeiként kezeli. Ilyenek: a kultúra, a humán tőke, a vidékfejlesztés, az európai csatlakozás elősegítése és az ezek gyakorlását elősegítő közbiztonság. E területek az elmúlt évekhez viszonyítva kimagasló támogatást kapnak.

Nem vonható e területek közé az önkormányzatok állami támogatása, mivel az önkormányzatok a költségvetésből az 1998. évi várhatóhoz képest az infláció tervezett összegével megegyező forrástöbbletet kapnak, ami nagy várakozásra nem jogosít.

A költségvetési törvényjavaslat rendkívül szerteágazó és áttételes rendszere miatt leegyszerűsítem vizsgálódásomat a normatív támogatás, a személyi jövedelemadó-megosztás, a címzett és céltámogatások néhány kérdésére.

Az önkormányzatok finanszírozási rendszerében alapvető változás nem történt, legnagyobb bevételük a normatív támogatásból képződik, melyet, mint ismert, rendkívül sokrétű ismérv alapján, a lakosság létszámára vetítetten állapítanak meg, mely megoldás több okból is kifogásolható. Egyrészt az alapfeladatok intézményi ellátásának költsége nagy szórást mutat, mivel az intézmény vonzáskörzete túlmutat a normatív támogatás alapjául szolgáló lakóterületen, másrészt kistelepüléseken eleve kisebb a létszám, de marad az ellátandó feladat. Ezért felfogásom szerint a normatív támogatást feladatorientáltabban, az egyes települési típusok sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A költségvetési javaslatban vannak erre irányuló kiindulási pontok. Ilyen például a társulásokat is ösztönző körjegyzőségek alap- és kiegészítő támogatása. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a város és a megyei jogú város kategóriába sorolt nagyközség nem jogi kategória, sem az alkotmány, sem az önkormányzati törvény ezt a fogalmat nem ismeri.

Kimozdulás, profiltisztítás valósul meg a közoktatás területén is, ahol a normatív támogatás összegébe épül be a pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó keresetkiegészítés fedezete, majd szeptember 1-jétől az azt felváltó kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezete, amely az intézményvezető részére jelent nagyobb mozgásteret, szabadságot a munkateljesítmények anyagi értékelésére. Lényegében ilyennek tekinthető az az 1000 millió forint központi előirányzat is, amely az 1100 főnél kisebb lakosságú területeken az óvodai és az 1-4 évfolyamokon az általános iskolai helyi ellátás kiemelt támogatására szolgál.

Ugyancsak profiltisztításra kerül sor a helyi önkormányzatok szociális ellátásánál. A gyermekvédelmi szakellátási intézményben elhelyezett, bölcsődei, óvodai, kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek után az intézményfenntartói önkormányzat közvetlenül jogosult a normatív állami támogatás igénybevételére. E normatíva új tartalommal is bővül, ez fedezi az ellátottak kötelező zsebpénzjuttatását és az alkalmazottak munkaruha-ellátását.

Kimozdulás tehát észlelhető, vannak olyan elmozdulási pontok az önkormányzatok finanszírozási rendszerében, melyek biztató jelei lehetnek egy későbbi reformnak, az egész finanszírozási rendszer reformjának, melyre az elmúlt fél év során nyilván nem volt elég idő.

A normatív támogatás mellett az önkormányzatok másik nagy forrása az átengedett személyi jövedelemadó. Ennek százalékos mértéke 40 százalék, összesen 198 840 millió forint, 19 750 millióval több, mint 1998-ban volt. E juttatás egy része, 15 százaléka - 70 565 millió forint - annál az önkormányzatnál marad, amelynek területén kimutatták ezt az adót. A fennmaradó összeg egy része a törvénytervezet mellékletében meghatározott jogcímek szerint illeti meg az önkormányzatokat, másik része, 38 000 millió forint a bevételek meglévő aránytalanságának mérséklésére szolgál, és ezek elosztása az iparűzési adóból beszedhető összegeknek megfelelően, az úgynevezett adóképesség figyelembevételével, rendkívül bonyolult számítási módszer szerint történik, úgy, hogy az iparűzési adó kivetésére és beszedésére az önkormányzati érdek azért megmaradjon.

Nem vitás, hogy az iparűzési adó kivetése több ellentmondást is hordoz magában. Már korábban is felvetődött annak lehetősége, hogy az egyes önkormányzatoknál beszedett iparűzési adó megosztva illesse meg a kivető önkormányzatot bizonyos hányadban, míg egy kisebb hányada más, ilyen lehetőségekkel nem rendelkező önkormányzatok fejlesztési céljait szolgálná. Ezen elképzelés kiindulópontja, hogy az iparűzési adó alapját képező bevételt más, az adott önkormányzat vonzáskörzetéhez tartozó településekről átjáró munkaerő termeli meg részben, mely település nem részesül a saját lakossága által megtermelt bevétel adóhozadékából.

Ezt az elképzelést támasztja alá az Állami Számvevőszék által is megállapított tény, hogy az iparűzési adó teljes körének 84 százaléka a fővárosban és a nagyvárosokban koncentrálódik. Vagyis az önkormányzatok nagy része nincs abban a helyzetben, hogy odavonzza, megtelepítse azokat a vállalkozásokat, amelyek az iparűzési adó alanyául szolgálnak. Az iparűzési adó tehát kétségtelenül jövedelemdifferenciákat keletkeztet az önkormányzatok között, s ezek valamiféle mérséklése össztársadalmi érdek, anélkül, hogy az abszolút nivellálást, kiegyenlítést szorgalmaznánk, mely már visszahúzó erővel hathat az önkormányzatok önálló kezdeményezési készségére.

Az önkormányzati törvényben, de az alkotmányban is biztosított önkormányzatiság elvének csorbulása, az anyagi önállóság hiánya miatt főképpen a kis létszámú önkormányzatok vannak veszélyben. Ezek működőképességének biztosítását szolgálja a működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatása, melynek előirányzata 2,2 milliárd forint, mely két jogcímen vehető igénybe: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok, illetve a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok jogcímén. Ezen önkormányzatok finanszírozásában kisebb módosítást jelent, hogy az előző évben felvett forráshiány 60 százaléka erejéig, vagy ha ilyen nem volt, saját számított forráshiányának 60 százaléka erejéig előleg vehető fel a támogatás terhére.

Véleményem szerint az önhikit évek hosszú során át igénybe vevő önkormányzatok tényleges helyzetén perspektívában ez nem segít. Fontosabb lenne annak elérése, hogy az önkormányzatok kikerüljenek ebből a kategóriából. Egyrészt ösztönzéssel, másrészt a normatív támogatás felülvizsgálatának esetleg egyedi meghatározásával lehetne ezt elérni, mint ahogy arra már a feladatorientáltság fontosságának hangoztatásával utaltam.

A címzett és céltámogatásokról röviden:

Magával a rendszerrel szemben vannak fenntartásaink, bár mint kiegyenlítő mechanizmusnak a szükségességét a regionális fejlettségi színvonal mielőbbi felzárkóztatása érdekében elismerjük. Csak azt vonjuk kétségbe, hogy a jelenlegi rendszer erre maradéktalanul alkalmas lenne. Mivel a legrászorultabbak, tehát azok, akiknek a felzárkóztatás leginkább fontos lenne, nem tudják előteremteni még a kiegészítő források igénybevételével sem azt az önrészt, amely szükségeltetik beruházási pályázatuk benyújtásához, ezzel tehát a fejlesztéstől, a beruházásoktól teljességgel el vannak zárva. Márpedig az egyes területek, a régiók felzárkóztatása az Európai Unióhoz való csatlakozási terveink miatt elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor ez az önkormányzatokra is újabb feladatokat hárít, s nemhogy létszámcsökkenést, de létszámnövekedést, ráadásul jobban megfizetett, minőségi munkát kell hogy eredményezzen, ezért a betervezett 3,7 százalékos létszámleépítés hordoz magában igen sok ellentmondást.

(17.40)

Az Európai Unióról szólván hallottuk, olvastuk, tudjuk, hogy Európa a régiók Európája.

Ebben részt venni a Trianon örökségeként magunkkal hurcolt csonka megyékből összetákolt megyerendszerrel, nem lehet. A közigazgatás reformjának előbb-utóbb vállalni kell a frontsebész feladatát, aki az üszkös sebet eltávolítja az egész test épsége, egészséges működése érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu