KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Áttanulmányoztuk minden idők legjobb költségvetését. Elöljáróban rögtön rögzítenem kell, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója a költségvetés elfogadását nem támogatja, ellene fog szavazni. Engedjék meg, hogy először felsoroljam érveimet, talán azért, mert most még úgy látom, hogy kétségek támadtak kormánypárti képviselőink között a mondandóm igazát illetően.

Először is nem támogatja frakciónk a költségvetést azért, mert nem értünk egyet azzal, hogy milyen vesztesei vannak, és különösen nem értünk egyet azzal, hogy milyen mértékben vannak vesztesei ennek a költségvetésnek. Vesztesei először is a nyugdíjasok, hiszen a kormány nem szándékozik a korábban elfogadott törvényt végrehajtani, a költségvetéssel együtt benyújtotta a nyugdíjtörvény módosítását. 20 százalék helyett 13 százalékot valamivel meghaladó nyugdíjemelést tervez, de ezt soha nem képes őszintén elismerni, nem képes őszintén szembenézni a nyugdíjasokkal és azt mondani nekik, hogy nekem, kérem, más céljaim vannak, azokat fontosabbnak tartom, ezért a nyugdíjasoktól elveszek pénzt, mert másokat akarok ezzel preferálni. Ehelyett hallunk mindenféle kijelentéseket arról, hogy milyen jól fognak élni jövőre a nyugdíjasok, hallunk arról, hogy mennyire fog nőni a nyugdíjuk reálértéke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez félrevezetés; a nyugdíjak reálértéke nem olyan mértékben fog nőni, ahogy azt a törvények előírják, és nem olyan mértékben fog nőni, ahogy egyébként most már a gazdaság állapota azt egyébként lehetővé tenné.

Vesztesei lesznek ennek a költségvetésnek és a költségvetés hátterében elfogadott adótörvényeknek az alacsony jövedelműek, a szegények, közülük különösen azok, akiknek gyermekeik vannak, és vesztesei lesznek - erről ma már volt szó a Házban - az egyedülállók és általában a középkorúak, akik alacsony jövedelemmel, kevesebb lehetőséggel rendelkezvén leginkább kiszolgáltatottak a tervezett és az eddig már eldöntött intézkedéseknek. Vesztesei lesznek, mert nő az adóterhelésük; érdemes megnézni a személyi jövedelemadóhoz benyújtott táblákat, abból ez egyértelműen kiderül. Vesztesek lesznek az alacsony jövedelműek, mert azon cégek esetében, amelyek őket foglalkoztatják, nő a társadalombiztosítási terhelés; ez majd kedvezőtlenül fog visszahatni a foglalkoztatásukra. Vesztesek lesznek az alacsony jövedelműek azért, mert a személyi jövedelemadó törvényben az adójóváírás mértékét az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkentettük. Valójában ez az intézkedés szüntette meg az alacsony jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó nullakulcsos terhelését.

(11.20)

Vesztesek lesznek az alacsony jövedelmű és többgyermekes családok azért, mert az adó visszaigénylésének lehetőségével éppen az alacsony jövedelmük és ennek következményeként annak alacsony adótartalma miatt nem vagy nem kellő mértékben fognak tudni élni.

Ugyanakkor viszont a családi pótlék, amit megkaphatnának, az inflációtól elmaradó mértékben fog növekedni, vagyis veszíteni fog vásárlóértékéből. Összefoglalóan tehát ők, a rossz helyzetben lévők még rosszabb helyzetbe fognak kerülni a költségvetés végrehajtása következményeként. Ezért aztán nem igaz a Fidesz vezérszónokának az az állítása, hogy megállítja az elszegényedést - ezzel szemben a szegényeket még rosszabb helyzetbe fogja taszítani.

Vesztesei a költségvetésnek, tisztelt képviselőtársaim, a közszférában dolgozók; a közalkalmazotti bértábla befagyasztása, a köztisztviselői illetmény befagyasztása ezt egyaránt igazolja. Ennek a következménye - erről is volt már szó -, hogy bizonyos nagy létszámú közalkalmazotti, köztisztviselői csoportok esetében a reálbérek, a reáljövedelmek feltehetően csökkenni fognak. Erről is kellett volna hallanunk, ki kellett volna mutatni, hogy mely csoportoknál van növekedés, mely csoportoknál van csökkenés, és magyarázatot kellett volna kapnunk, tisztelt képviselőtársaim, ezeknek az elképzeléseknek a mozgatórugóira, az intézkedések okára.

A költségvetés azt mondja, hogy a pedagógusokat kiemelten kezeli, csakhogy ennek a forrásait az önkormányzatok költségvetésében nem találjuk meg. Az egészségügyben dolgozókról meg valójában a korábbi hangzatos ígéretekkel ellentétben már szó sem esik.

Vesztesek a hivatásos állományúak, hiszen az ő esetükben a többször emlegetett kiemelt bér pusztán csak annyit jelent, hogy '99. január 1-jétől végrehajtásra kerül a szolgálati törvény előírása, ami egyébként törvény szerint végrehajtandó lett volna különben is. Bár hozzáteszem, hogy a törvények végrehajtása és a kormány tevékenysége nem feltétlenül szokta lefedni egymást az eddigi gyakorlat szerint, de itt arról van szó, hogy az a növekedés, amit ők kapnak, semmi más, mint a törvények végrehajtása. Ezen túlmenően semmilyen kiemelés az ő esetükben nincs.

Vesztesek az önkormányzatok, hiszen az ő támogatásuk 9 százalékkal növekszik, ezáltal szűkül az önállóságuk, csökken a helyben maradó személyi jövedelemadó 15 százalékra, a kormány többet tart meg magánál, hogy a saját céljainak megfelelően ossza szét. Konfliktust telepít ugyanakkor az önkormányzatok szintjére, amikor a pedagógusbérekkel kapcsolatos ígéreteit hangoztatja, miközben fedezetet hozzá az önkormányzatok esetében nem rendel. S hadd tegyem hozzá, időnként nyilatkozatokat olvasok és hallok arról, hogy majd a közalkalmazotti törvény módosításával gondoskodni fogunk arról, hogy ez a pénz valóban eljusson az önkormányzatokhoz.

Tisztelt képviselőtársaim és tisztelt kormány - illetve a kormány romjai persze, mert kettő darab államtitkár kíséri figyelemmel a költségvetés vitáját... (Derültség, taps az SZDSZ padsoraiban.) Tisztelt Kormány! Szerencsésebb lenne megmondani, mire tetszik gondolni akkor, amikor az hangzik el, hogy gondoskodunk arról, hogy a pedagógusokhoz eljussanak ezek a támogatások! Esetleg kötelezni fogjuk az önkormányzatokat bizonyos pontokon bizonyos kifizetések teljesítésére, ezzel egy minőségileg új elemet bevíve az önkormányzati rendszerünkbe, s azzal aztán lényegesen csökkentve általában is az önkormányzatiságot?

Azt már említettem, hogy a szociális problémák erősödni fognak a szegények, a legrászorulóbbak esetében és a nyugdíjasoknál. Ők viszont az önkormányzatoknál fognak szociális segélyekért kopogtatni, azoknál az önkormányzatoknál, amelyek támogatása egyébként nem éri el még a tervezett infláció mértékét sem. Ennek a következményeit aztán majd megsínyli a településfejlesztés, a települések üzemeltetése, vagyis mindenki, aki azokon a településeken él.

Vesztese a költségvetésnek az infrastruktúraberuházás, elsősorban a közlekedési infrastruktúraberuházás, ami - erre majd később ki fogok térni - a növekedéssel kapcsolatban is problémákat vethet fel. De vesztes az európai integráció folyamata, vesztes a tudomány, az igazságszolgáltatás, vesztes az ombudsmani hivatal például, ami egyébként mutatja a kormány gondolkodását erről a tételről.

Nemcsak a vesztesek miatt nem támogatjuk azonban a költségvetést, hanem nem támogatjuk azért sem, mert nem folyt kellő érdekegyeztetés a költségvetés kialakítása kapcsán. Ha az ember visszamenőleg elolvassa a Fidesz vezérszónokainak korábbi évek költségvetéséhez benyújtott felszólalásait - megjegyzem, tanulságos olvasmány, ajánlom önöknek is, tisztelt képviselőtársaim -, nincs olyan tétele annak, amit most csinál a Fidesz, amit korábban erősen ne bírált volna felszólalásaiban. E tárgykörben, az érdekegyeztetés tárgykörében a támadás az szokott lenni, hogy úgy nyújtotta be a kormány a költségvetést, hogy közben folytatja az érdekegyeztetést, tehát ez nem is az a költségvetés, amit majd el kell fogadni, mert majd módosító indítványok kerülnek benyújtásra. Azt azért nem gondoltam volna, hogy ezt a problémát a Fidesz-kormány úgy fogja megoldani, hogy egyáltalán nem folytat érdekegyeztetést, ebből adódóan aztán innen módosító indítványokra ezek szerint számítanunk már nem kell.

De nem támogatjuk a költségvetést azért sem, mert koncepciótlanság jellemzi számos ponton. Nincs gazdasági stratégia - valamikor jövő tavaszra ígérik. Nincs egészségügyi reform - valamikor jövő év második felére ígérik. Nem ismerjük a gyógyszertámogatások alapelveit; a költségvetés január 1-jétől számol ugyan ezek belépésével, másutt meg azt írja, hogy majd a második félévre fogja kialakítani, addig is azonban pénzt a gyógyszertámogatásokra nem ad. Nincs agrárkoncepció, nincs agrárprogram - ezzel szemben viszont van számos hangzatos ígéret a mezőgazdaságot illetően, és vannak persze nagy mennyiségben elköltendő pénzek, amelyek valódi célzottjait és az emögött meghúzódó koncepciót nem ismerjük. Nincs területfejlesztési koncepció; valójában nem tudjuk néhány odavetett mondaton túlmenően, mit szándékozik e téren tenni a kormányzat, hogyan akarja a leszakadt régiókat támogatni, általában mit kíván tenni a területi kiegyenlítés érdekében.

Hallhattuk többször, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Fidesz kormányra kerülését kétéves felkészülés előzte meg. Azt gondolom, hogy két év alatt az előbb említett kérdésekben valami talán mégiscsak eszükbe juthatott volna.

De nem támogatjuk a költségvetést, tisztelt képviselőtársaim, azért sem, mert a választásokon, a választási kampányban a Fidesz szinte minden társadalmi csoportnak ígért valamit. Volt itt egyszeri nagyarányú adó- és járulékcsökkentés, volt az egészségügyben 400 százalékos béremelés, volt a pedagógusoknak nagyarányú béremelés ígérete, volt jelentős kisvállalkozói támogatásnövelés. Mindezek egy dologra voltak csak jók: hogy megalapozatlan várakozásokat ébresszenek, amelyeknek nem tud - mert nem is lehet - megfelelni ez a költségvetés. Erre a figyelmet felhívtuk. A felelőtlenség itt éppen a megalapozatlan várakozásokban van, tisztelt képviselőtársaim, mert a meg nem felelés viszont jelentős elégedetlenséget szülhet. Ennek a felelősségét, ennek a következményeit a kormánynak kell viselnie.

Itt elhangzott már Szájer József szájából, hadd reflektáljak rá, hogy milyen jól áll a Fidesz a negyven pont teljesítésével. Pusztán a költségvetés átnézése kapcsán is én úgy látom, hogy a negyven pont teljesítése jövőre újabb nyolcvan pontot okozott, amit majd szintén valamilyen módon kezelnünk kell az elkövetkezendő időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor arról beszélünk, hogy mi legyen 1999-ben a követendő gazdaságpolitika és ez hogyan tükröződjön a költségvetésben, akkor érdemes először egy pillantás erejéig megállnunk és beszélnünk arról, hogy milyen ma a gazdaság helyzete.

1997-ben egyértelműen megindult a gazdaság növekedése, ez folytatódott 1998-ban is, várhatóan mintegy 5 százalékos mértékben. Ugyanakkor ez a növekedés nem járt az egyensúlyi pozíciók romlásával, sőt az egyensúly a terveknek megfelelően, bizonyos pontokon annál jobban is alakul.

(11.30)

Ez a növekedés tehát fenntartható növekedés, amelyre az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következményeként a magyar gazdaság ráállt. A költségvetés hiánya eddig 1998-ban jobb a tervezettnél, az infláció az előre kalkuláltnál jobban alakul, az adósság kezelhető szinten van, külső fizetésimérleg-problémáink nincsenek - kialakultak tehát a konszolidált fejlődés lehetőségei, 1999-re vonatkozóan egyértelműen növekedéssel számolhatunk.

A kérdés az ezek után, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon ennek a növekedésnek milyen lesz a mértéke, mekkora lehet ez a növekedés. És itt nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmúlt hat hónapban egyrészt a világgazdaságban, másrészt persze a magyar gazdaságban is megfigyelhető új tendenciákat, illetve részben a trendek megváltozását; elég utalnom a kelet-ázsiai válság, a dél-amerikai gazdaság, illetve az orosz gazdaság problémáira. Mindezeknek a következményeként a fejlett országok - azok a fejlett országok, amelyek egyébként a legfontosabb gazdasági partnereinknek számítanak - visszafogják és módosítják fejlődési, növekedési prognózisaikat, mert kalkulálnak a negatív tendenciák várhatóan negatív hatásaival. Ha viszont a mi partnereink visszafogják növekedési prognózisaikat, akkor mi nem hunyhatjuk be a szemünket ez ügyben, ez minket is óvatosságra kell hogy intsen. Óvatosságra kell hogy intsen, hiszen mindezen körülmények következményeként a külföldi tőkebevonás lehetőségei, feltételei ma nehezebbek, mint például hat hónappal ezelőtt voltak, bizonyos területeken megfigyelhető a tőkekiáramlás erősödése, megfigyelhető, hogy csökkent az export dinamikája, ugyanakkor az import dinamikája viszont növekedett - ez ronthatja a folyó fizetési mérleg pozícióit. Mindezekkel együtt megváltoznak, mert nehezednek, a deficit finanszírozásának feltételei. A helyzet mostanra tehát - például egy hat hónappal ezelőtti időszakhoz képest - ellentmondásossá vált, mert egyrészt a növekedés feltételei továbbra is adottak, valóban számolhatunk a növekedéssel, ugyanakkor viszont a megfigyelhető bizonytalanságok mind a gazdaságpolitikát, mind a költségvetést illetően óvatosságra kell hogy intsenek bennünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit lehet vagy mit kell tenni a Szabad Demokraták Szövetsége véleménye szerint ebben a helyzetben?

Először is a gazdaságpolitikának továbbra is a növekedés erősítését kell szolgálnia minden lehetséges és egyébként rendelkezésre álló eszközzel. Ez azt jelenti, hogy érdekeltek vagyunk a beruházási tevékenység további fokozásában - és itt elsősorban az infrastrukturális beruházásokra gondolok. Többet kell foglalkoznunk a kis- és középvállalkozások támogatásával, erre a kérdésre majd még vissza fogok térni; foglalkozni kell a hazai vállalkozások beszállító pozícióinak erősítésével, annak érdekében, hogy kihasználva most már a növekedés adta lehetőségeket, többletlehetőségekhez jussanak. Tovább kell csökkenteni az állam szerepvállalását a gazdaságban, mert az állam a gazdaság számos területén elnyomja a vállalkozói-vállalati szektort, és így gátolja a gazdaság egészséges fejlődését. Folytatni kell - kellene - az államháztartás reformját az intézményrendszer átalakításával, meg kellene kezdeni végre az egészségügy reformját. Folytatni kellene, tisztelt képviselőtársaim, a privatizációt.

A keletkezett többletek ugyanakkor megteremtették a feltételeit az adó-, elsősorban a személyi jövedelemadó-, és a tb-járulékterhek kismértékű, fokozatos csökkentésének. Véleményünk szerint betartható a nyugdíjemelésre vonatkozó törvényi előírás. Mi nem támogatjuk az alanyi jogú gyermektámogatás bevezetését, ugyanakkor véleményünk szerint az inflációt meghaladó mértékben kell növelni a családi pótlékok összegét, mert valójában többek között ez az, ami a szegények támogatásának a növelését is jelentheti. A központi államigazgatásban továbbra is érvényesülnie kell a költségvetés szigorának, de a közszférával kötött bérmegállapodások betartandóak. A közbiztonság javításának kitűzött céljával egyetértünk, mi azonban a megelőzésre fordított, fordítandó többletráfordításokkal értenénk egyet, valamint azzal, hogy a rendőrség hatékonyságának a fokozására adjunk támogatásokat. A többletek felhasználhatóak az állami szerepvállalás struktúrájának átalakítására, ezzel az újraelosztás mértékének a további csökkentésére.

Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, mit tartalmaz a kormány által elénk tett költségvetés?

Először is: példátlan módon az adó- az adó jellegű törvények elfogadása megtörténte után kaptuk kézbe a költségvetést, és kezdjük meg a költségvetés tárgyalását, aminek a következményeként egész egyszerűen nincs mód már a korrekciókra, kormánypárti képviselőtársaimnak sincs módja korrekcióra sem az adótörvényekben, sem az adójóváírás, sem az adóba beépített szociális támogatások esetében, sem a társadalombiztosítási járulékok mértékének a meghatározásában, sem a jövedéki adóknál, sem az illetékeknél, sem a helyi adók esetében, és lehetne tovább sorolni azokat a törvényeket, amelyek elfogadásával a bevételi oldal pozícióit már bebetonoztuk. A bevételi oldallal kapcsolatban persze hadd jegyezzem meg - és az itteni bizonytalanságokra majd még vissza fogok térni -, hogy e tekintetben sem konzisztens a kormányzat magatartása.

Mindezek következményeként már most, a költségvetés tárgyalásának megkezdésekor is determinált egy jelentős jövedelemátrendezés, elsősorban a nyugdíjasok és a rászorulók rovására történő jövedelemátrendezés, amivel már egész egyszerűen nem tudunk, tisztelt képviselőtársaim, mit kezdeni. Ez azt jelenti, hogy ezen törvények elfogadásával már több mint 100 milliárd forintot elköltött a kormánypárti oldal, ezért aztán egyéb, a költségvetésben egyébként megjelenített céljait már nem vagy csak korlátozottan képes elérni. És ekkor ahhoz az eszközhöz fordul, hogy a bevételeket túltervezi.

Ha valaki összehasonlítja az adótörvényekhez és a költségvetéshez benyújtott bevételi terveket, akkor azt látja, hogy miközben a benyújtott törvények lényegesen nem változtak meg, az adóbevételek fokozatosan emelkedtek, mint amikor a rossz gyerek masszírozza a lázmérőt, hogy minél följebb menjen a higany, esetleg ne kelljen másnap dolgozatot írni. Így van ezzel a kormány is: addig dörzsölte a lázmérőt, amíg nem tudott kimutatni annyi bevételt, amit aztán majd valamilyen módon szétosztogatva mégiscsak tudott produkálni valamifajta egyensúlyt.

A kiadási oldal feszültségeiről előttem már többen szóltak, egyetértek velük.

A költségvetés nem veszi teljes mértékben figyelembe a világgazdasági folyamatok hatásait. A kettő - magas a bevétel, alacsony a kiadás tervezett része - együttes következményeként nőhet a költségvetés hiánya, a másik oldalon pedig a külső körülmények megváltozása következményeként növekedésnek indulhat az eladósodás, ez pedig a későbbiek során jelenthet nagy veszélyeket, esetleg nem '99-ben, hanem például már a 2000. évben. Az állításokkal ellentétben nem növeli a beruházásokra fordítható összegeket, ezzel szemben lényegesen többet költ saját magára, mint a korábbi években. A központi intézmények, minisztériumok költségvetési kiadásai 30 százalékot meghaladó mértékben nőnek.

(11.40)

A kisvállalkozásoknak semmit nem ad a költségvetés, a társadalombiztosítási rendszer átalakításával a kisvállalkozásokat rosszabb helyzetbe hozza, egyébként pedig növeli az APEH általi fenyegetettségüket. Ez nem az, tisztelt képviselőtársaim, mint amiről olyan sok szépet hallhattunk az önök választási kampányában!

Az önkormányzatok támogatását, ahogy említettem, 9 százalékkal növeli a költségvetés, a központi intézmények támogatását több mint 30 százalékkal, miközben az önkormányzatok esetében odadelegálja a közalkalmazottakkal kapcsolatos problémákat, és a szociális problémák megoldását tőlük fogja várni támogatások nélkül. A központi intézményekre, minisztériumokra - ahogy említettem - 30 százalék többletkiadás jut, az önkormányzatok támogatása 9 százalékkal nő. Mindez együtt mutatja a kormányzat központosító törekvéseit, vagyis azt is, hogyan gondolkodik az önkormányzatokról, az önkormányzatok önállóságáról.

Természetesen érzékeli a gazdasági környezet változását, az ebben levő bizonytalanságokat, de miután bebetonozta mozgásterét a korábban elfogadott törvényekkel, a probléma kezelésére rossz módszert választ. Úgy képez tartalékot, hogy először odaadja a támogatásokat, majd rögtön vissza is veszi. Gondoljuk ezt végig - és mindennek a következményeit - az egyébként rossz pozícióba hozott önkormányzatok esetében. Ráadásul megtartja magának a jogot arra, hogy az így képzett tartalékokat később szabadon bármire elkölthesse, ezzel aztán jelentős összegeket von ki a parlament ellenőrzése, fennhatósága alól.

Ez egyébként általában is jellemző a kormányzatra, hiszen a kormányzat egyes tagjai biankó felhatalmazást kapnak nagyon jelentős pénzösszegek elköltésére anélkül egyébként, hogy a parlament megismerhetné, milyen koncepciók szerint, pontosan mire kívánják ezeket az összegeket elkölteni. És itt hadd hívjam fel én is a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentésére, a jelentés ugyanis több ponton említi meg, hogy hol nem tart be vonatkozó törvényeket a benyújtott költségvetés.

Összefoglalva: a kormányzat szakít az 1996 óta folytatott gyakorlattal, az óvatos tervezés politikájával. 1996-ban, '97-ben és '98-ban a költségvetés teljesült, sőt, bizonyos esetekben túlteljesült, ezzel elősegítette a gazdaság fejlődését. Most a költségvetés meg nem termelt jövedelmeket oszt szét, ez jelentős kockázat egyrészt az eladósodás veszélye miatt, másrészt, tekintve, hogy ez hosszú távon a gazdaság egyensúlyát veszélyezteti, európai uniós csatlakozásunk folyamata is veszélybe kerülhet.

Az állam szerepének csökkentése gyakorlatilag megállt, reformok híján az állam a költségvetésben együtt nő a gazdasággal. A markáns vonás, tisztelt képviselőtársaim, nem az, hogy az állam szerepe csökken, hanem az, hogy a központi költségvetés szerepe markánsan nő a többi alrendszer, különösen az önkormányzatok rovására. Jelentős jövedelemátrendezés történik, miközben a források szűkülnek, hatásvizsgálatok nélkül valójában nem látja a kormányzat sem, hogy az intézkedései milyen károkat fognak okozni. Ezért aztán a korábbi évekkel összehasonlítva, tisztelt képviselőtársaim, ez nem a legjobb költségvetés; lehet persze, hogy a "legjobb költségvetés" szóhasználat a jövőre vonatkozott, ez azonban akkor elég szomorú a jövőre nézve!

Amit támogatni fogunk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, az a költségvetés bizonyos elemeinek egy-egy pontja. Egyetértünk a kitűzött keretekkel, de nem látjuk, hogy ezt megvalósítaná a javaslat. Egyetértenénk a kis- és középvállalkozások támogatásával, de valójában semmit nem tesz ennek érdekében a költségvetés. A családok támogatásával a rászorulók esetében értünk egyet. A közbiztonság javításával ugyan egyetértünk, de nem látjuk a koncepciót, amelynek mentén ez megvalósulhat. A humántőke-ráfordítások növelésével - oktatás, felsőoktatás, kutatás -, többlettámogatásával egyetértenénk, de ezt megint csak nem látjuk biztosítottnak a költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig elfogadott döntések közül a Szabad Demokraták Szövetsége nem ért egyet a családi támogatási rendszer átalakításával, azzal, hogy a támogatásokat a gazdagok kapják. Nem értünk egyet az adójóváírás felére csökkentésével, megalapozatlannak tartjuk a tb-járulék ilyen mértékű csökkentését anélkül, hogy az egészségügyben a reform irányába bármilyen elmozdulás történt volna. Nem értünk egyet az szja átrendezésével, a tandíj eltörlésével. Nem támogatjuk a kormányzati kiadások jelentős növelését például a Miniszterelnöki Hivatal, a titkosszolgálatok esetében, a nyugdíjtörvény módosítását, az agrártámogatások koncepció nélküli növelését, biankó felhatalmazásokat a kormány tagjainak.

Ez összesen több mint százmilliárd forintot tesz ki, a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a több mint százmilliárd forintot a nyugdíjtörvény végrehajtására, a szegény, rászoruló családok támogatására, a települések fejlesztésére, a településüzemeltetés fejlesztésére, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, az európai csatlakozásra való felkészülésre, a tudomány támogatására, a közszféra megbecsülésére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az igazságszolgáltatás reformjára fordítaná.

Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint a kormány eddigi politikájával eljátszotta annak a lehetőségeit, hogy a fejlődést az elkövetkezendő évben a gazdaság számára biztosítsa. Módosító indítványainkkal (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) megpróbáljuk menteni a menthetőt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu