JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A részletes vita utolsó szakaszához érünk, amely utolsó a sorban, de én úgy gondolom, hogy a költségvetésnek korántsem az utolsó része. Már csak azért sem, mert az önkormányzati feladatok között olyan feladatok szerepelnek, mint az alap- és középfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás, a szociális ellátások kérdése, és e nagyon fontos kérdéseket tartalmazó fejezetnek az eddigi vitája során, illetve az elmúlt héten a parlament döntése során azt kellett megállapítanunk, hogy a fejezet összes pénzelőirányzata nem változott. Ez egy nagyon szomorú és nagyon sajnálatos tény, amely úgy gondolom, döntően rányomja a bélyegét arra, hogy a következő évben azok helyzete milyen lesz.

A pénzügyi helyzetéből adódóan lehet következtetni arra, hogy az önkormányzatok azokat a kötelező feladataikat milyen színvonalon tudják elvégezni, amelyeket az önkormányzati törvény rájuk szórt. A módosító indítványok közül éppen ezért, mivel a fejezet egészében új pénz nem jelent meg, én úgy gondolom, hogy talán néhány képviselőtársam azt is meri mondani, hogy nem különösebben érdekes a fejezeten belüli kérdések módosításával foglalkozni.

(21.00)

Összességében 10 százalék növekmény van. Ha megnézzük, nagyon érdekes kérdés, hogy mi ez a 10 százalék, s ebből a 10 százalékból mennyi a feladattal terhelt pénz. Ennek a kérdésnek a tisztázására képviselőtársaimmal a holnapi napon tervezünk módosító indítványt beadni, konkrétan: a pedagógusbérre fordítandó pénz ne a normatívában legyen benne, hanem tételesen a központosított előirányzatok között szerepeljen. Ettől nem lesz több pénze az önkormányzatoknak, viszont egyértelműen és világosan láthatóvá válik, hogy mi az az önkormányzati forrás, amely fölött az önkormányzatok szabadon rendelkeznek, s mi az a pénz, amelyre vonatkozóan az oktatási minisztériumi fejezet vitája során elhangzott az államtitkár úr szájából, hogy "de ott van a normatívában 30 milliárd forint".

Nagyon fontosnak tartanám, hogy egyértelműen legyen kiszámolva, mi az, amit elvisz a kötelező feladat - ez alatt a pedagógusok béremelését értem, a 16 plusz 3 százalékos béremelést -, mert az önkormányzatoknál ez úgy csapódik le, mint egy kötelező feladat, amelyet végre kell hajtani.

Ha ezeket a számításokat elvégezzük, akkor látni kell, hogy nagyon sok olyan önkormányzat lesz a 3200-egynéhány önkormányzat között, amelynél az 1999. évi növekmény nominális értékben sem éri el a '98. évi előirányzatot. Tehát nemcsak reálértékben van csökkenés, hanem nominálértékben is, és az önkormányzatok ezekben a napokban, amikor a költségvetési koncepcióikat készítik, ezzel a problémával már szembetalálkoznak, ezeket a problémákat nap mint nap jelzik, s nem értik az egész rendszert, hogyan kerülhet az önkormányzati szféra ilyen helyzetbe.

Szabad legyen még két normatíváról szólni! Az egyik a bölcsődei normatíva, amelyről korábbi hozzászólásomban már szóltam: 161 000 forint/fő az ez évi normatíva, a következő évi normatívajavaslat pedig 122 800 forint. Úgy gondolom, semmi sem indokolja ezt a jelentős normatívacsökkenést. El kell mondani, hogy ne látszódjam nagyon naivnak: az ezen a címen megjelenő önkormányzati támogatás növekszik, 2,3 milliárd forint van tervezve ezen a címen, tehát az inflációval megegyező a növekedés mértéke. Mégis miért javaslom azt, hogy ezen a normatíván emelni kell?

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, mert ez a normatíva nem régóta él, ez a második év, amikor működik. Az önkormányzatok megindultak abba az irányba, hogy amennyiben igény van a bölcsődei ellátásra, akkor ezt a lakossági igényt kielégítik. A polgári kormány programjában szereplő családtámogatás megvalósításában kiemelt szerepe lehet a bölcsődék normatív támogatásának.

Úgy gondolom, itt különösképpen nincs indok arra, hogy miért csökken ilyen mértékben az egy főre jutó normatíva. Itt fordított a helyzet, mint az általános iskolai normatívák esetében, mert az általános iskolákban tanulók létszáma minden évben csökken, ezért a kormány által beterjesztett javaslatban szereplő egy főre jutó iskolai normatíva ezen a héten, illetve a jövő héten néhány forinttal emelkedni fog. Itt arról van szó, hogy a bölcsődei normatívát azért kellene emelni, mert a bölcsődét igénybe vevő gyerekek száma növekszik. Úgy gondolom, ez pozitív irányú változás, s ezt támogatni kellene.

Meg is mondom, milyen fedezetet látok ennek a támogatására: van olyan normatíva a normatívák között, amely az első sorban szerepel, az üdülőhelyi feladatok normatívája, amely hosszú évek óta változatlan, 2 forint/1 forint. Ez viszont nagyon érdekes normatíva, mert változatlan, viszont az emögött lévő összeg négy év alatt megnégyszereződött. Tudniillik egyre több önkormányzat veti ki az idegenforgalmi adót, s minden beszedett 1 forint idegenforgalmi adó után 2 forint normatív támogatás jár. Éppen ezért ez az egyetlen olyan normatíva, amely egyrészt inflációkövető, sőt nemcsak az inflációt követi, hanem azáltal is növekszik, ahogy az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben vetik ki az idegenforgalmi adót.

Úgy gondolom, elérkezett az az idő, amikor a 2 forintos normatívát le kellene csökkenteni, mondjuk, 1 forintra. Az ezen a jogcímen kiosztott önkormányzati támogatás nem csökkenne, a költségvetésben viszont felszabadulna az az 1 milliárd forintos összeg, amely körülbelül a bölcsődei normatíva megemeléséhez szükséges, hogy legalább szinten legyen tartva ez a 160 000 forintos ez évi normatíva.

Még egyetlenegy normatíváról hadd szóljak, mert jó néhány normatívával kapcsolatban lenne mit elmondani - főleg azt, hogy növekedniük kellene -: a szociális és gyermekjóléti szolgáltatás normatívájáról. Ennek a normatívának a kapcsán történik néhány olyan változás, amely ebben az évben nem működött, s ezek a változások nem jó változások: az egyik, hogy van egy alap- és egy kiegészítő normatíva. A kiegészítő normatívát azok az önkormányzatok kapják, amelyeknél van gyermekjóléti szakszolgálat és családsegítő szolgálat. Ha valamelyik önkormányzatnál csak az egyik működik, akkor csak a felét kapja meg.

A kistelepüléseknél ez úgy történik - és az önkormányzatok nagy részéhez számos kistelepülés tartozik -, hogy csak az egyiket tudják működtetni. Mondjuk, egy 1000 lakosú, vagy 1000 lakos alatti kistelepülésnél rendkívül nehéz elérni, hogy mind a két szolgálatot működtesse, s mind a két szolgálatnál 3-3 fő alkalmazottat foglalkoztasson.

Az előző évben nem volt olyan kitétel, hogy ahol csak az egyik működik, ott 50 százalékos támogatás jár, ezért ez a normatíva egyik évről a másikra jelentősen csökkenni fog. Úgy gondolom, ez nagyon drasztikus beavatkozás lenne, s éppen ezért ezt nem szabad támogatni.

Szintén nem szabad támogatni azt a kiegészítést, hogy legalább 3 főt főállásban kell foglalkoztatni ezen szolgálatoknál, tudniillik ha a kistelepülések összefognak, akkor se biztos, hogy kell a 3 fő főállású személy. Néhány száz fős településen nem indokolt a 3 fő foglalkoztatása. Ha ezt beletesszük, akkor kizárjuk a rendszerből azokat a kistelepüléseket, amelyeken nagyon sok időskorú él, és az időskorúak ellátásához a családsegítő szolgálatok működésére igény van. Igény van, mert a gyakorlat bizonyítja, hogy a létrehozásba nagy energiákat, nagy pénzeket fektetnek be, és most egyik évről a másikra indokolatlanul, értelmetlenül elveszik tőlük azt a támogatási szintet is, amely eddig volt.

Éppen ezért ilyen irányú módosító indítvány támogatására is kérem tisztelt képviselőtársaimat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu