DEUTSCH TAMÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amint arról önök bizonyára értesültek a sajtó tudósításaiból, a tegnapi estén a Budapesti Kongresszusi Központban köszöntötték 1998 legkiválóbb magyar sportolóit; a tegnapi estén adták át immár 41. alkalommal a sportújságírók szavazatai alapján a legkiválóbb férfi-női sportolóknak "Az év sportolója" kitüntetést. Az idei esztendőben a legjobb magyar női sportoló Kovács Ágnes úszó világbajnoknő lett; a férfi sportoló Gécsek Tibor kalapácsvető Európa-bajnok; a legkiválóbb magyar csapat az Európa- és világbajnok párbajtőrcsapat; a legkiválóbb szövetségi kapitány Angyal Zoltán, a kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, a legkiválóbb edző pedig Németh Pál, Gécsek Tibor és több más kiváló dobóatléta edzője lett. (Taps.)

Azonban minden esztendőben, amikor a jelen legkiválóbb magyar sportolóira emlékezünk, akkor sem felejthetjük el, mint ahogy nem is felejtjük el, hogy az elmúlt időszak, a közelmúlt és a régebbi múlt kiváló magyar sportolóira emlékezzünk. Hiszen nyugodtan lehet úgy fogalmazni, hogy szinte kimeríthetetlen a magyar sport élő és sajnos már köztünk nem lévő legendáinak tárháza: 141 olimpiai aranyérem, amelyet az elmúlt 102 esztendőben a magyar sportolók a nyári olimpiai játékokon gyűjtöttek - sajnos téli olimpián a legkiválóbb eredményünk csupán ezüstérem -; több száz ezüst- és bronzérem, amelyet a magyar sportolók az elmúlt több mint egy évszázad nyári és téli olimpiai játékain összegyűjtöttek.

Ahogy azt mondtam, hogy a magyar társadalom nem mulasztja el, hogy megbecsülésben részesítse legkiválóbb sportolóit, akkor ezt az állítást mivel mással tudnám alátámasztani, mintsem azzal, hogy 1997-ben a Magyar Köztársaság Országgyűlése Kónya Imre képviselő úr javaslatára törvényt fogadott el az olimpiai bajnoki járadékról. Az idei esztendő elejétől, tehát 1998 januárjától valamennyi Magyarországon élő, 35. életévét betöltő olimpiai bajnokunk az előző esztendő átlagkeresetének megfelelő olimpiai bajnoki járadékban részesül.

Az a törvényjavaslat, amelyet néhány héttel ezelőtt benyújtottam, és amelynek a megtárgyalására kerül sor az elkövetkezendő percekben, azt célozza, hogy ez a megbecsülés a következő esztendőtől, tehát 1998. január 1-jétől bővüljön, méghozzá jelentős mértékben. Törvénymódosító javaslatom nem mást céloz, mint hogy az olimpiai győzelmet szerzett sportolók mellett valamennyi, a korábban ismertetett feltételeknek megfelelő olimpiai ezüst- és bronzérmes sportoló is olimpiai járadékban részesüljön 1999. január 1-jétől.

A törvénymódosítás másik kitűzött célja az, hogy egyfajta kárpótlást nyújtson azoknak a kiváló magyar sportolóknak, akiket 1984-ben egy dicstelen, szavakkal szinte nehezen minősíthető politikai döntés tartott távol a Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékoktól. Abban az esztendőben - gondolom, többen emlékszünk erre - az olimpiáról távol maradt, úgynevezett szocialista országok sportolóinak A-kategóriás, olimpiát pótló versenyeket rendeztek. Törvényjavaslatom azt célozza, hogy az ebben az esztendőben az olimpiai versenyektől politikai döntés okán, kényszerűségből távol maradt sportolók, közülük is azok, akik az említett úgynevezett A-kategóriás nemzetközi versenyeken első, második, illetve harmadik helyezést értek el, az olimpiai járadékról szóló törvény értelmében egyfajta kárpótlásul olimpiai arany-, ezüst- és bronzérmesnek minősüljenek.

(11.40)

Végül, de nem utolsósorban a törvénymódosítás azt célozza, hogy az ép sportolók közül legkiválóbb eredményt elértekhez hasonló megbecsülésben részesülhessenek azok a fogyatékos sportolók, akik a paraolimpiai játékokon, a fogyatékosok világjátékain a ép sportolók olimpiai győzelmeihez, ezüst- és bronzérmes teljesítményeihez hasonló teljesítményt értek el. Törvényjavaslatom elfogadása és támogatása esetén a kormány kap arra felhatalmazást, hogy a fogyatékos sportolók legkiválóbbjainak járadékáról kormányrendeletben döntsön.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt fél órában elég sok szó hangzott el azokról a vitákról, amelyek megosztják a parlament kormánypárti és ellenzéki pártjait. Ebben a kérdésben a törvényjavaslat benyújtása óta teljes az egyetértés kormánypárti és ellenzéki frakciók között. Tisztelettel szeretném megköszönni valamennyi képviselőcsoportnak, hogy módot és lehetőséget teremtettek arra, hogy kivételes és sürgős eljárásban tárgyalja meg az Országgyűlés ezt a törvénymódosító javaslatot, és tisztelettel szeretném megköszönni valamennyi országgyűlési képviselőcsoportnak - mondhatom ezt a parlament ifjúsági és sportbizottságának vitáját követően -, hogy a két benyújtott módosító javaslat támogatásának hiányában is valamennyi parlamenti frakció - tehát mind a hat parlamenti frakció - a bizottságban elmondott szavak alapján támogatni kívánja ezt a törvényjavaslatot.

Ez a támogatás nem az eredeti törvényjavaslatot benyújtó személyének, nem is a törvényjavaslatot benyújtó személyének az elismerése, hanem az elmúlt több mint egy évszázad legkiválóbb magyar sportolóinak nyújtott támogatás, az ő teljesítményük újbóli elismerése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatot, és a nemsokára sorra kerülő szavazáson támogassa azt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu