DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok arról szólni, hogy a vitatott szabályok mennyiben és milyen okból szükségesek a kormányprogramban kitűzött azon cél eléréséhez, amely szerint a kormány elhatározott szándéka, hogy a szervezett bűnözés ellen határozottabban, keményebben és eredményesebben kíván fellépni, csupán azokkal az alkotmányjogi érvekkel kívánnék foglalkozik és azokra kívánnék reagálni, melyeket Kuncze Gábor, illetve Wiener György képviselő urak vetettek fel.

A képviselő urak által hivatkozott alkotmánybírósági határozat, jelesül a 4/1993. AB számú határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a minősített többséget igénylő törvényi szabályozás kapcsán azt fejtette ki, hogy ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról szól és a törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg.

Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása tehát nem zárja ki, hogy az alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság pedig egyenesen hangsúlyozta azt, hogy a parlamentarizmus lényegével ellenkezne az olyan értelmezés, amely kizárná az egyszerű többséget abból, hogy az illető alapjogokra vonatkozóan a kétharmados törvényre tartozó koncepcionális kérdéseken kívül politikai elképzeléseinek megfelelően rendelkezzék, vagyis végrehajtásukat szabályozza, továbbá garanciákat építsen ki, saját koncepciója szerint igazítsa érvényesülésüket az adott körülményekhez.

Az Alkotmánybíróság és a kormány ezzel egybevágó véleménye az, hogy az alapjogok védelme és érvényesülése szenvedne a parlamentáris elveken nyugvó alkotmány alapján megindokolhatatlan korlátozást, ha minden változás és továbbfejlesztés, illetőleg a szabályozási koncepciót meg nem határozó részgarancia kétharmados többséghez lenne kötve. Az alkotmánybírósági határozat egyébként arra is kitér, hogy minden egyes alapjog esetén külön meg kell vizsgálni, hogy a törvény az alapjog érvényesítésének és védelmének irányát állapítja-e meg, vagy olyan részletszabályokat tartalmaz, amelyek azt nem érintik.

Tisztelt Országgyűlés! A hivatkozott alkotmánybírósági megállapításokra tekintettel vizsgálta felül és módosította a kormány álláspontját az idézett paragrafusokkal összefüggésben.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Forrás: parlament.hu