DR. BUZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében szeretném előrebocsátani, hogy támogatni fogjuk a törvényjavaslat elfogadását a szavazás alkalmával, és ha megengedik, három gondolat köré csoportosítanám a törvényjavaslatról alkotott véleményünket.

Támogató javaslatunkat kötjük egyrészt a törvény szoros rendelkezéseihez, erről szeretnék az első körben szólni néhány szót. Fontosnak tartom másodsorban azt a folyamatot feleleveníteni és megemlíteni a tisztelt Ház előtt, amely eljutott odáig és azt eredményezte, hogy ez a törvényjavaslat végül is megszülethet az Országgyűlés jóváhagyó szavazataival. Harmadsorban, amit nagyon fontosnak tartok, hogy általánosságban, nem a szabályok részleteibe belemenve kiemelni azon pontjait a törvényjavaslatnak, amelyeket a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja általánosságban véve is és e törvény kapcsán is kiemelten fontosnak tart.

Mindenekelőtt támogatható számunkra a törvényjavaslat azért, mert egyrészt eleget tesz egy nagyon fontos kötelezettségnek, nevezetesen az Alkotmánybíróság előírásának, amely hatályon kívül helyezi az önkormányzati törvény e vonatkozó passzusát, és arról rendelkezik, hogy a községek egyesítésénél, illetve a községegyesítés megszüntetésénél szabályozni kell az eljárási rendet. Ez a törvényjavaslat ennek a kívánalomnak maradéktalanul eleget tesz.

Eddig ez gyakorlatilag egy szokványos törvényalkotási mozzanat lenne, azonban ezen túlmenően van egy második nagyon fontos oka annak, amiért támogatni kívánjuk és fogjuk ezt a törvényjavaslatot. Ez pedig az, hogy az elmúlt évek felhalmozódott gyakorlati tapasztalata alapján megfogalmazódott az az igény, hogy ne csak ezt az egyedi ügyben hozott döntés nyomán felmerülő problémát kezelje a törvényjavaslat, hanem hosszú távon, kiszámíthatóan, egységesen a területszervezés kérdéskörében alkosson törvényt az Országgyűlés. Ez a másik nagyon fontos mozzanat, amely szerintem újszerű, és figyelmébe ajánlom a tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a törvényalkotásnak van egy olyan, igen kedvező vonulata a kormányzat mint előterjesztő részéről, hogy nemcsak mechanikusan az Alkotmánybíróság által kifogásolt hibákat kívánja kijavítani, hanem átfogóan kíván szabályozni bizonyos társadalmi viszonyokat és kérdéseket.

Éppen ezért indokolt áttekinteni azt a folyamatot, hogy mi eredményezte ezt a mai állapotot, amely különösen indokolja e törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Az első mozzanat, amelyről a miniszter úr expozéjában is beszélt, az, hogy 1990-ben az önkormányzati törvény kapcsán egyrészt megszűntek a korábbi közös tanácsok - ez az egyik mozzanat. A másik pedig az, hogy egyébként is az önkormányzatiság elvének előtérbe kerülése és elemi erővel történő felszínre törése azt eredményezte, hogy nagyon sok település, településrész kezdeményezte az önállóvá válást.

Úgy látjuk - a törvényjavaslat indoklásrésze tartalmazza is -, hogy az elmúlt nyolc esztendőben gyakorlatilag ez a teljesen természetes folyamat lezajlott Magyarországon, és az elmúlt évben, illetve ebben az évben vélhetően már kevesebb ilyen üggyel kell foglalkoznia az Országgyűlésnek. Sajátossága ennek a folyamatnak azonban az, hogy pontosan a korábbi részletes és pontos eljárásjogi szabályozás hiányai és hibái miatt a mai napig is fennmaradtak bizonyos konfliktusok ebben a kérdéskörben egyes településrészek vagy különvált települések között. Ezeknek a nagyobb része a korábbi közös beruházások körüli pénzügyi elszámolások körébe tehető, erről a saját választókörzetemből is tudnék példát mondani, de gondolom, nagyon sok olyan képviselőtársam van, akit megkeresnek ilyen jellegű problémákkal. Ha más nem, akkor a jövőre nézve ez indokolja azt, hogy pontos eljárásjogi szabályokat alkossunk.

(17.40)

Nagyon fontos előtörténete ennek a folyamatnak az, hogy '90 és '94 között ahhoz, hogy egy település önálló községi rangot kapjon, különböző, elsősorban intézményekhez kötött előírásokat fogalmazott meg a jogszabály. Ennek megfelelően aztán egy kicsit koordinálatlanul elég komoly, sokszor megalapozatlan beruházásokba kezdtek települések. Nagyon sok esetben ezek félbe is maradtak, és a mai napig is félig kész beruházások találhatók az ország különböző településein - magyarul gazdaságtalan beruházásokat indukáltak. Ennek eredménye volt aztán az, hogy 1994-ben változott a szabályozás, és az akkori kormányzat úgy igyekezett ennek a folyamatnak gátat vetni, hogy lehetőség szerint egy pénzügyi-fiskális megfontolásból azt mondta, hogy a különváló települések esetében mind az új, mind pedig a régi település új, pótlólagos finanszírozására nincs lehetőség, tehát önmaguknak kell gondoskodni saját maguk finanszírozásáról és működtetéséről. Gyakorlatilag ez volt az a pont, ami aztán indukálta az alkotmánybírósági döntést, hiszen megállapítást nyert, hogy ez a fajta korlátozás sérti az önkormányzatiság elvét, és ennek apropójából született meg többek között ez a mai előterjesztés, amely a Ház elé került.

Említettem, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt egy-két esztendőben ez a folyamat megállni látszik, illetőleg nagyon kicsiny azoknak a településeknek a száma, ahol ilyen kezdeményezések történnek. Miniszter úr expozéjában említette, hogy az elmúlt év végén egy ilyen esetben hozott döntést az Országgyűlés, illetve tudomásom szerint másik három vagy négy eset van előkészítés alatt és fog döntést hozni az Országgyűlés ebben a kérdésben.

A következő gondolatkör, amiről szeretnék beszélni, nem kevésbé fontos, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja ezt tartja e törvényjavaslat igazán fontos momentumának és mozzanatának. Az első az, hogy ezzel az új szabályozással úgy ítéljük meg, hogy mindenekelőtt egy ellenőrizhető joggyakorlatot sikerül kialakítani az országban területszervezés jogcím alatt. Ez egy rendkívül fontos dolog, mert ez a kitétel - ha fel tetszenek lapozni a kormány programját - a jogbiztonság című fejezetben mint egyes számú követelmény fogalmazódik meg, nem a kormány, nem a parlament részéről, hanem az ország lakói részéről, és ugyanígy értelemszerűen bármelyik önkormányzat részéről, nevezetesen, hogy a községek, városok ügyeiben hozandó döntések jól kiszámítható, nyomon követhető eljárási szabályok nyomán legyenek meghozhatóak. Ez az első számú szempont, ami miatt különösen támogatjuk ezt az előterjesztést.

A másik pedig az, hogy a területi tagozódás egyik legfontosabb követelménye mindig a stabilitás. Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat hosszú távra képes biztosítani ezt a stabilitást. Ezt a stabilitást kívánják nemcsak az önkormányzatok, a különböző állami szervezetek, a közigazgatás szervei, a gazdaság, hanem a politika is, és itt jön be az a mozzanat, amelyről a miniszter úr beszélt expozéjában: a választási rendszer stabilitásához fűződő igény. Úgy ítéljük meg, hogy négyévenként egy alkalommal, megfelelő előkészítés és alapos mérlegelés után hozott döntések egyrészt nyilván az adott községek, városok javát szolgálhatják, másrészt pedig nem sértik a választások eredményét.

A harmadik nagyon fontos mozzanat, amit szeretnék kiemelni, az az, hogy ez a törvényjavaslat remélhetőleg egy időtávos szabályozást fog biztosítani ebben a kérdésben. Ez ugyancsak a kormányprogram szerves része, hogy lehetőleg olyan törvényeket alkossunk, amelyek egy-egy társadalmi kérdéskört hosszú távon képesek rendezni. Itt szeretném azonban azt is megjegyezni és felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a törvényjavaslat nem keverendő és nem hozható összefüggésbe azzal a kormányzati munkával, amely szintén a kormányprogram részét képezi, nevezetesen amikor arról beszéltünk, hogy áttekintjük a területpolitika kérdéskörében a régiók, a megyék helyzetét; ez az a bizonyos munka, amely a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül folyik. Természetesen úgy ítéljük meg, hogy ez a munka nem veszélyezteti ennek a törvénynek a lehetőleg minél további időintervallumban történő érvényesülését.

Ha megengedik, még nagyon röviden a várossá nyilvánításról szeretnék néhány mondatot szólni, bár azt ígértem, hogy nem beszélek tételesen az egyes jogintézményekről. Nagyon fontosnak tartom ebben a körben a törvényjavaslat által kitűzött változtatásokat, hiszen nemcsak mi gondoljuk így, hanem a szakemberek, a szakma is úgy vélekedett erről a kérdésről, hogy végre egy olyan szabályozás van, amikor - egy kicsit sarkítva a példát - egy-egy településnek a várossá válása nem egy ügyintéző kezében összpontosul, ami adott esetben a Belügyminisztériumban dől el.

Még egyszer röviden és összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja azért tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, mert megfelel a demokratikus jogállamiság követelményeinek, és a jövőben egy ellenőrizhető joggyakorlatot kíván meghonosítani. Ezért támogatni fogjuk a javaslat elfogadását.

Köszönöm türelmüket és figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu