DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Sokat szóltunk erről az igen fontos törvényről, és akik az előző ciklusban részt vettünk a közbeszerzési törvény vitájában, jól tudjuk, hogy ez a törvény, valamint a reklámtörvény a kormánypárt és az ellenzék részéről is nagyon sok ponton találkozott egymással. Az elmondottak alapján azt a következtetést vonom le, hogy itt a majdani módosító javaslatoknál sem lesz komolyabb ellentét a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők részéről.

Képviselőtársaim már sokszor hallották, hogy ez a törvény áttekinthetőbbé, nyilvánossá teszi a közpénzek felhasználását, és biztosítja a közbeszerzések hatékonyságát. Véleményem szerint az utóbbit - ami nagyon fontos lenne, mármint a közbeszerzések hatékonysága - a törvény alapján nem lehet eléggé megvalósítani, erről majd még a későbbiekben szólok, pedig talán ez az egyik legfontosabb része a jövőben a közpénzek felhasználásának.

Arra gondolok, hogy ha az Európai Unió számvevőszékeinek vizsgálatát nézzük, akkor az Európai Unió számvevőszékei a törvényesség mellett legalább ilyen mértékben vagy még nagyobb mértékben vizsgálják a közpénzek felhasználásának hatékonyságát. És ha mi Európához akarunk közeledni, akkor ezt a majdani módosító javaslatban jobban ki kell domborítani, mert a jelenlegi törvény egyik paragrafusa kimondja, hogy az értékelemzést alkalmazhatják, kérhetik az ajánlatkérők, de azok, akik foglalkoztunk ezzel a témával, tudjuk, hogy igen kevés esetben történik értékelemzés szerinti eljárás. Hadd köszönjem meg Nyikos László alelnök úrnak, a Számvevőszék alelnökének, a Számvevőszék dolgozóinak azt, hogy az értékelemzés módosító javaslata annak idején sikeresen landolt, és elfogadta az Országgyűlés.

Az értékelemzés, jól tudjuk, gyakorlatilag a funkció/költség viszonyát elemzi, és ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy nem számít, hogy mennyi a költség egy bizonyos megvalósítás során, ha a funkció lényegesen jobb, mint alacsony költség mellett. Nagyon sajnálom, hogy az ajánlattevők és az ajánlatkérők ezzel a módszerrel nem éltek eléggé.

Az Európai Unió, a Világbank és más szervezetek kifogásolják ugyan a magyar vállalkozóknak nyújtott preferenciarendszert, amelyet az európai megállapodás egy ideig lehetővé tesz, azonban a magyar vállalkozóknak nyújtott előnnyel egyelőre feltétlenül egyet kell érteni, még akkor is, ha az előzőekben elmondott gondolataimmal ez egy kicsit ellentétben van.

A Közbeszerzések Tanácsa módosító javaslatai közül különösen támogatandó az, hogy a bürokratikus elemeket mérsékelni kell, a tárgyalásos eljárás során az eljárási feltételeket szigorítani szükséges, és a döntőbizottsági eljárás jelentőségét is fokozni kell.

(20.30)

Egyetértek azzal is, hogy a közbeszerzések értékhatárát az európai értékhatárokhoz jobban kell igazítani. Örülök annak, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésben részt vevők oktatását, továbbképzését az elmúlt években nagymértékben elősegítette. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki a közbeszerzési tanácsban ennek kapcsán dolgozott, elsősorban Berényi Lajos elnök úrnak, akivel együtt és Nyikos László úrral tartottunk egy úgynevezett továbbképzést a résztvevőknek, és azt tapasztaltuk, hogy az ilyen oktatást és továbbképzést az illetékesek igen igénylik.

Még azt szeretném megemlíteni, hogy az Európai Unió országaiban, de Izraelben is az ellenőrzések során az etikai követelményeket beépítik az ellenőrzési rendszerbe. El kell gondolkodni azon - itt most az izraeli állami számvevőszék törvényére gondolok -, hogy ezeket az etikai követelményeket a majdani törvényjavaslat milyen formában tartalmazza. Egyet lehet érteni a közbeszerzési tanács azon megállapításával, hogy a nagyobb vállalkozások előnyben vannak az ajánlattevők körében, még úgy is, hogy a törvény igyekszik a kis- és középvállalkozások részvételi esélyeit fokozni. De ha a hatékonyság követelményeit fontosnak tartjuk, akkor itt nehéz helyzetben vagyunk, mert nyilvánvaló, hogy a nagyobb vállalkozások a hatékonysági kihívásokra pozitívabb választ tudnak adni. Tehát nem szabad túlpolitizálni, azt akarom mondani, a kis- és középvállalkozások mindenáron való támogatását. Bár én az elmúlt ciklusban nagyon sokat szóltam arról, hogyan kell a kis- és középvállalkozásokat támogatni, és sokan mások is tették ezt, de azért a hatékonysági követelmények sem mellékesek.

Az elmúlt évek tapasztalata a meglévő hiányosságok ellenére is azt bizonyítja, hogy a törvény fordulópontot jelent a közpénzek felhasználásában, és a közbeszerzési tanács a törvényből adódó feladatait megfelelően látja el. Azt egy törvénytől sem lehet várni, hogy a korrupciót teljesen visszaszorítsa. Gondoljunk csak arra, hogy Falusné Szikla Katalin a Közgazdasági Szemlében milyen sokrétűen elemzi a korrupció gyökerét, vagy dr. Hámori Balázs, a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorhelyettese az elmúlt év decemberében "Érzelem-gazdaságtan" című könyvében vizsgálja a korrupciót, és mennyire mély gyökerei vannak a korrupciónak. Mi a parlamentben, az ország Házában tegyünk meg mindent azért, hogy a korrupciót visszaszorítsuk, de azt higgyük el, hogy a korrupció világjelenség, és ezt nagymértékben csökkenteni lehet, de bármilyen jó közbeszerzési törvénnyel sem lehet teljes egészében megszüntetni.

Köszönetemet fejezem ki Berényi Lajos úrnak, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, aki sokat tett a törvény érvényesítéséért és a közbeszerzés gyakorlatának alapos elemzéséért. Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu