SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szerzői jogról szóló törvényjavaslat IX. fejezete a filmre - mint speciális, többszerzős műre - vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. A filmalkotások létrehozásának és felhasználásának sajátosságai, valamint a nemzetközi normák egyaránt szükségessé és lehetővé teszik a művek különös szintű szabályozását.

A törvényjavaslat korszerű keretszabályozást ad a film tekintetében. Az általános és különös szabályok együttesen biztosítják a szerzők jogainak védelmét, miközben megfelelő mozgásteret hagynak az előállító felhasználók érdekérvényesítésének is. A főként diszpozitív, azaz megengedő szabályozás biztosítja az immáron piaci viszonyokat szem előtt tartó filmipar sajátos szempontjainak érvényesülését.

A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest a film tekintetében számos ponton korszerűbben és pontosabban fogalmaz a törvény. Példaként említhető e körben a film fogalmának meghatározása, amely a filmet a rögzítés módjától függetlenül ismeri el műalkotásnak. Ez biztosítja a jogvédelmet, bármilyen technikai megoldást is használjanak. Egyetlen ismérv itt is, mint más, a szerzői jogi törvényben védelem tárgyát képező műveknél: az egyéni, eredeti jelleg.

A jelenlegi értelmezési problémákat szüntetheti meg a film előállítójának definíciója, amely szakít a jelenlegi szabályozásban szereplő és a kizárólagos állami filmgyártást tükröző "filmgyártó vállalat" meghatározással. Talán szerencsésebb lenne az "előállító" elnevezés helyett a filmszakmában bevált, ismert gyártó, illetve producer megjelölést követni a törvény szövegének is. A fogalom kellő támpontot nyújt ahhoz, hogy meghatározható legyen, kit, illetve mely céget is illetnek a film vagyoni jogai, amennyiben azt ismeri el előállítónak, aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről. Nem szűkíti le ugyanakkor a definíció az előállítók körét gazdasági társaságokra. Természetes személy és jogi személy, például egyesület, alapítvány, egyaránt lehet előállító.

Az előállítói kör esetleges korlátozásának egyes külföldi szabályozásokban főként hitelezővédelmi okai vannak, például gazdasági társasági formát írnak elő. Természetesen e törvényjavaslat szabályozási körén kívül esik, és inkább a filmtörvény előkészítésénél lehet fontos a hitelező-, illetve támogatóvédelmi szempontok későbbi kidolgozása a jellemzően még ma is állami támogatásra épülő filmgyártásban. E szempontoknál már nem mellékes, hogy az előállító milyen szervezeti formában működik.

A törvény dicséretes módon meghatározza a filmszakmában eddig is ismert és gyakorolt utolsó vágás jogát, amely jogot a törvény szerint a gyártó és a rendező együtt gyakorolja, utóbbi képviseli a többi szerzőt e tekintetben. A felek természetesen eltérően is szabályozhatják e kérdést.

Nagy előrelépés a jelenlegi szabályozáshoz képest az, hogy a megengedő szabályok nagyobb mozgásteret engednek a szerzők és az előállító közötti megállapodásoknak. A törvény lehetővé teszi a szerző számára, hogy egyes felhasználási jogokat visszatarthasson magának.

(15.50)

Kiemelendő e körben a törvénynek a szerzők jogait védő két fontos rendelkezése, egyrészt az előállító legalább évenkénti elszámolási kötelezettsége a felhasználásról a szerzőknek, másrészt a felhasználási módonkénti díjazásra való jogosultság.

Értelmezési problémát vethet fel viszont azon szakasz, mely szerint "a felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap". A rendelkezés célja nyilván azt a gyakorlatot kívánja törvényi szintre emelni, amely szerint egy-egy szerző elismertsége a megvalósításhoz nélkülözhetetlen támogatások megítélésénél meghatározó, és így méltányolható a szerző azon igénye, hogy a támogatásból részesedjék. Ezt azonban a szerző és az előállító közötti szerződés is megfelelően biztosíthatná. A gyártási támogatás viszont semmiképpen nem tekinthető felhasználási bevételnek, hiszen a felhasználási bevétel alapja a film elkészítése. Felvetődhet továbbá, hogy a támogatókkal az előállító áll jogviszonyban, így a támogatás felhasználásáért és a támogató irányában történő elszámolásáért is a gyártó tartozik felelősséggel.

Újdonság a törvényjavaslat azon része, amely a filmek előállítóinak szomszédos jogi jogosultságot biztosít. Bővül a filmszerzőket és gyártókat érintő kötelező közös jogkezelés. Jelenleg az úgynevezett üreskazetta- és kábeltelevíziós jogokat érinti csupán. Ha a szerző a bérbeadás jogát átruházta, a díjigénye fennmarad, és ezt csak a közös jogkezelő szervezet, például a FIMJUSZ, Filmszerzők és -Gyártók Jogvédő Egyesülete útján érvényesítheti.

A filmszakmát érintő néhány meghatározó, szerzői jogokat is érintő kérdés rendelkezése azonban még a továbbiakban is várat magára. A rendszerváltást megelőzően gyártott filmek hasznosítási jogainak, hovatartozásának megnyugtató rendezése és a filmek alkotóinak részeltetése az elért bevételekből immáron e törvényjavaslat fényében különösen aktuális kérdéssé válik, és várhatóan a jövő félévben benyújtásra kerül a filmtörvény, ahol szabályozni lehet. A korszerű szerzői jogi szabályozás megalkotása, hatályba léptetése nemcsak célja, de feltétele is a szellemi alkotások ösztönzésének, ezért elfogadásra ajánlom önöknek.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu