DANKA LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság 1999. február 24-én megtárgyalta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tulajdonszerzésre, valamint termőföld-hasznosításra vonatkozó szabályozás ezekkel a módosításokkal a törvényi keretet biztosítja, hogy a birtokviszonyok az elkövetkezendő években az életképes családi gazdaságok kialakulása irányába fejlődjenek. A törvénymódosítás ezért jogi személyek és külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó rendelkezéseket vagy jogszabály-módosítást nem tartalmaz.

A termőföldről szóló törvény módosítását ma elsősorban az teszi szükségessé, hogy a földhasználati viszonyok nem áttekinthetőek. Ezért vált szükségessé egy olyan nyilvántartás felállítása, amely a földhasználat rögzítésére alkalmas. A módosító indítvány a zsebszerződések láthatóvá tételére irányul. A törvény hatálybalépése után mindenkinek be kell jelenteni, úgy a tulajdonosnak, mint a szerződéses földhasználónak a használatra vonatkozó szerződéseket. A regisztráció által láthatóvá válnának a külföldiek által kötött haszonbérleti, illetve más használatra irányuló szerződések.

A földtörvény módosításának másik jelentős területe a földvédelmi járulékok, illetve földvédelmi bírságok, továbbá a talajvédelmi bírságok behajtása. A módosítás értelmében a határidőben be nem fizetett összegek adók módjára behajthatók lennének, köztartozásnak minősülnének.

A haszonbérletre vonatkozólag a szántóterületek esetében a tízéves időtartam a gyakorlat szerint elegendő. Az egyéb jellegű hasznosításoknál, erdőknél vagy ültetvényterületeknél ennél lényegesen hosszabb, az adott művelésnek megfelelő a haszonbérleti időtartam, tehát semmi ok sincs arra, hogy ezt a törvény felemelje.

A jogi személyek termőföld-tulajdonszerzésével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy gyakorlatilag egész Európában nem szerezhetnek jogi személyek termőföldet. Remélem, senki előtt nem kérdéses, hogy mi Európához tartozónak tekintjük magunkat. Az EU-csatlakozással kapcsolatban a föld tulajdonlása vonatkozásában Magyarország felmentést kért.

Nem véletlen egyébként, hogy az EU-nak nincs a földtulajdonlásra, -hasznosításra vonatkozó általános szabálya, hiszen ez minden országban a helyi körülményekhez igazodik.

A törvényjavaslat az elfogadása esetén 2000. január 1-jén léphet hatályba, és az előírásai szerint március 31-éig kellene a megelőzően megkötött bérleti szerződéseket benyújtani.

A fent elmondottakat figyelembe véve a bizottság a törvényjavaslatot 13 igennel, 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta és ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu