DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Ház! A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/757. számú törvényjavaslat általános indoklásában többek között a következő mondatokat olvashatjuk: "A földtörvény módosítását ma mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a földhasználati viszonyok nem áttekinthetők, nincs olyan nyilvántartás, amely a földhasználatot rögzíti." Majd később: "Másfelől az agrártámogatások igénybevételének feltételét jelentő földhasználat megbízható igazolása érdekében szükség van olyan hiteles, hatóság által vezetett nyilvántartásra, amely bármely jogcímen történő földhasználatot regisztrál."

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja az indoklással egyetért. A törvénytervezetről általánosságban megfogalmazható, hogy a termőföldek használatára vonatkozó regisztrálási kötelezettség bevezetése szükségszerű. A kárpótlás és a részarány-kiadási feladatok egy bizonyos kényszerpályán született, szakmai szempontból nem túl sikeres szabályozása miatt a földtulajdoni és földhasználati viszonyok kaotikusak, áttekinthetetlenek. Ezzel persze nem mondtam újat. Ugyan a földhivatalok megfeszített munkával a kárpótlás ingatlan-nyilvántartási átvezetését gyakorlatilag befejezték, és a részaránykiadások átvezetése is befejezés előtt áll, a probléma még korántsem oldódott meg, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-átruházások mértéke nem ismert, legfeljebb becsülhető.

Az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett kárpótoltak jelentős része csak névleges tulajdonos, még a kárpótlási jegyét eladta az ellenében megszerezhető földtulajdonra kiterjedő hatállyal, és a szerződő felek a tulajdonjog rendezésében, legalizálásában nem érdekeltek az ismert szankciók és tulajdonszerzési korlátok miatt sem. A részaránykiadások befejező szakaszában viszont várhatóan nagy létszámú, heterogén tulajdonközösségek is létrejönnek, melyen belül a tényleges földhasználó nem vagy csak nehezen azonosítható a hatósági eljárások során. A tényleges földhasználat nyilvántartásának hiánya miatt minden olyan ügy eldöntése, legyen az közigazgatási - például hasznosítási kötelezettség ellenőrzése - vagy pedig polgári - például kárigény-érvényesítés -, amely a használó személyéhez kötődik, nem vagy csak aránytalanul nagy terhek árán lehetséges.

Egyesek szerint nem indokolt az ingatlan-nyilvántartástól elkülönülő önálló nyilvántartás kialakítása. Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy az 1997. évi CXLI. - ha jól olvasom -, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény lehetővé teszi a haszonbérleti jog bejegyezhetőségét, továbbá bővíti a bejegyezhetők körét. Ezen álláspont szerint az ingatlanra vonatkozó minden adat nyilvános kell hogy legyen, így a használatra vonatkozó tény megismerhetősége, nyilvánossága fontos érdeke a gazdasági élet szereplőinek.

A másik álláspont szerint indokolt az elkülönült földhasználati nyilvántartás kialakítása, amennyiben annak alapja nem az ingatlan, hanem a használó - család, gazdaság, családi gazdaság, üzem. Tény, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk az egységes nyilvántartásról, annak ellenére, hogy a két nyilvántartást egy szervezet vezeti. A Magyar Demokrata Fórum gyakorlati megfontolásokból és a gazdaság működőképességének elősegítése érdekében ez utóbbi, az előterjesztésben is szereplő megoldást, a törvényjavaslatban foglaltakat támogatja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések végrehajtása után mindenképpen tisztább képet kapunk a termőföld használati viszonyairól. Ez természetesen nem oldja meg az úgynevezett zsebszerződések és egyéb más problémát teljes mértékben, különös tekintettel nem a nemkívánatos külföldi és más spekulatív tőke visszaszorítását a földpiacról. De kedves képviselőtársaim, ezt nem is mondta senki! Nagyon káros volt, hogy a vitát sokan ebbe az irányba vitték és főleg erről beszéltek, holott itt elsősorban és tulajdonképpen a mindenki által elfogadott és minden egyéb indokkal alátámasztott használat regisztrációjáról van szó - elsősorban a földéről - ebben a törvényjavaslatban.

Hadd mondjam el így magunk között, hogy olyan komoly politikai vita folyt már itt, hogy nem akarok további politikai vitát gerjeszteni, ezért kihúztam egy-két visszaemlékezésemet az 1977. évről - nem kívánom irritálni a mostani ellenzéket... (Dr. Kis Zoltán, Bauer Tamás: 1997!) 1997-ről, bocsánat - népszavazás s a többi... (Dr. Kis Zoltán: Mi megtesszük!) Ma már nem fenyeget az a veszély, de ezt azért el kell hogy mondjam, hogy a kormány és parlamenti többsége bármilyen formában is valamilyen kaput nyitna a külföldiek földtulajdonszerzése előtt. Mégis szükségesnek tartom és tartjuk a hatályos földtörvény olyan irányú módosítását is, amely a termőföldből élőket hozza kedvezményezett helyzetbe a továbbiakban a földpiac területén. Ezért nyújtottam be az elmúlt héten erre vonatkozó önálló képviselői indítványomat, amelyet itt többen megemlítettek a tisztelt Házban.

Herbály Imre képviselő úr sajnos nincs itt, de egy-két megállapítására szeretnék reagálni. Herbály képviselő úr azt mondta, hogy valami zavar van a koalíción belül. Lehet, hogy a saját tapasztalataiból indul ki az elmúlt négy évre visszamenőleg; én szeretném megnyugtatni, hogy semmiféle zavar nincs. Én nem szoktam kérkedni azzal, ha egy miniszter velem szóba áll, de azért itt el kell hogy mondjam, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Torgyán József úr méltatott arra, hogy rendszeresen konzultálhatok vele éppen ezekben a kérdésekben, és teljesen szinkronban vagyunk ezekben az ügyekben, és természetesen teljes az egyetértés ezen törvényjavaslat előterjesztése során is.

A másik megjegyzésem az, hogy természetesen, ahogy Kis Zoltán mondta, lehet, hogy ez az ötlet nem új. Miért terjesztettem most mégis be? Lehet, hogy ebben bízom, hogy megérett a helyzet arra, megvan az a lélektani pillanat, amikor valóban ezekkel a kérdésekkel egyszer és mindenkorra átfogóan foglalkozva, valamilyen közös eredményre juthatunk.

Tudom, hogy ez a javaslat még sok kiegészítést kíván, éppen ezért remélhető tárgyalása során nemcsak a koalíciós partnerek támogatását és jobbító javaslataikat kérem, hanem a mai, néha parázs vitát is tekintve vagyok olyan optimista, hogy számítok az ellenzéki pártokban ülő agrárpolitikusok együttműködésére, és ezen hitemben most engedjék meg, hogy a jegyzőkönyvben is rögzítsem: Kis Zoltán legutóbbi, mostani felszólalása megerősít, hogy igenis érdemes újra és újra megkezdeni a konszenzus keresését.

Ezért, ha már említettem a miniszter úr nevét, akkor azt is el kell mondanom, nekem nagy örömömre szolgált az expozé, a végén elmondott nyitás - nyitás, hogy ő személyesen kész a konszenzus megteremtésére tárgyalásokat kezdeni. És nem kívánom az MSZP képviselőit bántani, de talán lehetett volna másképp is reagálni. Az a - tessék visszaolvasni a jegyzőkönyvből! - sokszor személyeskedő hang, ami nem egy objektív kritika volt a kisebbségi vélemények előadásakor, bizony nem segíti elő az együttműködésre irányuló munkát és készséget.

Tisztelt Ház! Remélem, nem vettem sokáig türelmüket igénybe. Ennyit kívántam én is egy kicsit politizálni általánosságban; ha mindenki ennyit politizált, agrárpolitizált volna a téma kapcsán, akkor már a következő témát tárgyalnánk - de hát majd arra is sor kerül.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu