DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása megítélésünk szerint is időszerű. Mint azt a bizottsági vitában már kifejtettük, a hatályos törvény kiállta az idő és a gyakorlat próbáját, az újjászervezett közjegyzői rendszer megfelelően működött. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy az elmúlt hét esztendő gyakorlati tapasztalatai, továbbá az igazságügy irányításában bekövetkezett jelentős változások e törvényben is megfogalmazódjanak, lehetőséget teremtve ezzel az átláthatóbb és még működőképesebb törvény megalkotásához.

Ugyancsak meg kell említenünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megnövekedett súlyát és ebből adódóan jogosítványai bővítésének szükségességét is. Nem mellőzhető annak a megállapítása sem, hogy a gyakorlat számos jogértelmezési problémát is felvetett, így ezek megválaszolása is időszerűvé teszi a törvény módosítását.

Mindezek előrebocsátása mellett már most szeretném leszögezni, hogy képviselőcsoportunk véleménye szerint a törvénytervezet átgondolt, színvonalas előkészítő munka eredménye, és külön is felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmai észrevételek is megfelelő helyet kaptak az előterjesztésben.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezektől függetlenül van néhány olyan kérdés is, amely feltehetően vitát fog eredményezni. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok oldása nem biztos, hogy ebben a mértékben célszerű megoldás, hiszen az igazságszolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat is ellátó közjegyzőknek, már csak a hatalmi ágak elkülönülésére is tekintettel, sokak véleménye szerint nem lehet országgyűlési, illetve helyi képviselői jogviszonyt létesíteni. Mindezek ellenére képviselőcsoportunk ezzel kapcsolatban nem kíván módosító javaslatot benyújtani, de egy áthidaló megoldás támogatására - például a közjegyzői tevékenység szüneteltetése - késznek mutatkozik.

Ugyanakkor megjegyzem azt is, hogy ez a módosítás egy új intézmény bevezetését jelenti, mivel a közjegyzői tevékenység szünetelése a hatályos szabályozásban nem ismert lehetőség, ebből adódóan az intézmény részletes szabályozásra szorul tehát, annak okát, időtartamát, engedélyezési, hatásköri telepítését, az azzal kapcsolatos jogorvoslati fórum megteremtését is számításba kell vennie annak, aki ezzel kapcsolatban módosító javaslatot kíván benyújtani.

Képviselőcsoportunk támogatja a közjegyzővé válás szigorítását, továbbá a fegyelmi eljárások szigorítását is. Ugyanakkor ebben az utóbbi esetben vitathatónak tartjuk a törvénytervezet megfogalmazását, ugyanis a 33. § a hatályos törvény 70. §-át a következőképpen kívánja szabályozni: "Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt, aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik, vagy alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására".

A b) pont megfogalmazása, illetve tartalma aggályosnak látszik a következők miatt. A jelenlegi hatályos jogszabály szerint fegyelmi tényállást csak a közjegyzői törvény vagy más jogszabály állapíthat meg. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásainak megszegése automatikusan fegyelmi vétséget jelent a tervezet szerint, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az iránymutatások jogszabályi erővel bírnak. Vajon az iránymutatás kiadására történő törvényi felhatalmazás jogszabály-alkotási lehetőséget teremt-e a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának? Ennek a vizsgálatát feltétlenül indokoltnak tartom.

Annál is inkább vizsgálandó a tervezetnek ez a rendelkezése, mert a 33. § kógens jellegű. Nem ad mérlegelési lehetőséget a fegyelmi jogkör gyakorlójának akkor, amikor úgy fogalmaz, hogy "fegyelmi vétséget követ el a közjegyző" s a többi, s a többi, s a többi. E probléma megoldásának kétirányú lehetőségét vetem fel. Egyrészt az iránymutatásba ütköző közjegyzői magatartást a fegyelmi jogkör gyakorlójának értékelésétől függően kellene megítélni, tehát a fegyelmi jogkör gyakorlója kapjon lehetőséget arra, hogy a Magyar Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütköző vétkes közjegyzői magatartások közül csak a súlyosabbakat minősítse fegyelmi vétségként, míg a kisebb súlyú magatartások esetében tekinthessen el a fegyelmi eljárás megindításától. A második lehetőség pedig, ami megítélésem szerint talán még célszerűbb is, az lehet, hogy az iránymutatásba ütköző magatartásra történő hivatkozás maradjon el a törvényből, hiszen az a megfogalmazás, hogy egy vétkes magatartás alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására, minden iránymutatásba ütköző magatartásra vonatkoztatható. Tehát a b) pont második fordulata önmagában is meghatározza a fegyelmi vétségek esetleges körét.

E fenti okfejtést alátámasztja az is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara már eddig tíznél több iránymutatást adott ki igen jelentős terjedelemben, így ezek állandó figyelemmel kísérése és minden egyes vétkes magatartásnak az iránymutatásokban foglaltakkal történő ütköztetése szinte megoldhatatlan jogalkalmazói problémát jelent, ugyanakkor jogbizonytalanságot is eredményezhet. Mindezekre tekintettel e témakörben az elmondottaknak megfelelően alternatív módosító javaslatot kívánok benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igénye nélkül, mivel az általános vita során a törvénytervezet egészét és részeit is elemezzük, néhány további rövid észrevételt szeretnék elmondani.

Helyeseljük a kötelező felelősségbiztosítás magasabb összegre történő emelését, és meggondolandónak tartjuk ennek esetleges további emelését is, hiszen a mai pénzpiaci viszonyok mellett egyértelmű, hogy például egy okirat szerkesztésekor történő tévedés lényegesen magasabb kártérítési felelősséget is keletkeztethet. Szeretnék utalni arra, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítási rendszerben ma már gyakorlattá válik a tízmilliós felső határnak a választása, éppen ezért meggondolandó, hogy itt további szigorítást vezessünk be.

Megítélésem szerint zavart okozhat a törvényjavaslat 14. §-ának megfogalmazása, amely úgy szól: "A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani". A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az őt alkalmazó közjegyzővel áll munkaviszonyban. A munkaviszonyra a munka törvénykönyvének szabályai vonatkoznak, így nem lehet kötelezően előírni az illetmény összegét. Tekintettel arra, hogy valóban figyelemmel kell lenni az igazságszolgáltatás egyéb területein dolgozók jövedelmi viszonyaira is, a "kötelező figyelembevétel" helyett módosító javaslatom szerint a "célszerű figyelembe venni" megfogalmazást fogom szorgalmazni; nem is beszélve arról, hogy a munka törvénykönyve és a közjegyzői törvény között kollízió keletkezne, ha így maradna kötelező erővel ez a rendelkezés. Ugyanakkor jogállásukra tekintettel bizonyos eltérésekkel mégiscsak a munka törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kisebb problémát észleltem a 28. § rendelkezéseinek tanulmányozása során is. A javaslat szerint az országos elnökség elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, azonban nem találtam olyan szakaszt, amely arról rendelkezne, hogy a területi elnökség határozata ellen a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához jogorvoslattal lehet fordulni.

(9.40)

Tehát az intézménynek csak az egyik lábát teremti meg a jogszabályalkotó, a másik lába hiányzik. Nos, tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek a megoldása az egész jogorvoslati fórumrendszer áttekintését kell hogy jelentse, én nem vállalkozom arra, hogy képviselői módosító indítvánnyal tegyem meg azt, éppen ezért ennek megoldását az előterjesztő szíves figyelmébe ajánlom.

Mindezeken túlmenően még néhány technikai jellegű módosító javaslatot is benyújtottunk, amelyeket azonban a részletes vita során kívánunk ismertetni.

Tisztelt Országgyűlés! Mint azt már felszólalásom bevezetőjében is kifejtettem, képviselőcsoportunk a törvénytervezetet színvonalasnak tartja, a rendelkezései megfelelnek a közjegyzői karral szemben támasztott magasabb követelményeknek, így a törvényjavaslatot általános vitára és azt követően pedig elfogadásra fogjuk javasolni.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu