DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A közjegyzői testület új időszámítása valójában a most módosítani kívánt 1991. évi XLI. törvénnyel kezdődött. Azért említek új időszámítást, mert a születés tényleges pillanata a messzi múltba nyúlik vissza, hiszen a hiteles helyek hálózata középkori eredetű, Miksa császár pedig már 1514-ben megalkotta az európai közjegyzőség Magna Chartájaként szolgáló közjegyzőségi törvényt.

Nálunk az első modern közjegyzői törvény javaslatát az igazságügy-miniszter 1873. május 3-án nyújtotta be a parlamentbe, és a javaslat elfogadásával született meg az 1875. augusztus 1-jén hatályba lépett 1874. évi XXXV. törvény. A törvény szívósnak és időtállónak bizonyult, hiszen három apróbb módosítással az 1952-ben történt hatályon kívül helyezésig élt és virágzott, habár már 1949. június 14-én erre az ősi intézményre is lecsapott a diktatúra kifent bárdja, a testületet államosították és beolvasztották a bírósági szervezetbe. A rendszerváltoztatás sugarai azonban a megfelelő pillanatban elérték a közjegyzői kart is, és az ellenszavazat, valamint tartózkodás nélkül elfogadott 1991. évi XLI. törvény az új időszámítás kezdeteként visszaállította az intézmény rangját és a korábbi egyértelmű jogállását.

Az ősi mondás szerint a puding próbája mindig az evés. A nyolcéves evés során kiderült, hogy néhány dióhéj maradt a készítményben, egy-két felhasznált anyag is felpuhult, sőt egy kissé meg is romlott, ezért ezeket a további fogyaszthatóság érdekében sürgősen el kell távolítani a pudingból. A módosítás célja valójában ennek a műveletnek a sürgős elvégzése. Az általános vitában tehát nézzük meg ezeket az eltávolításra kerülő dióhéjakat, és vizsgáljuk meg a módosító javaslat legfontosabb rendelkezéseit.

(9.20)

Szakmai közhely, hogy az igazságszolgáltatás világában a közjegyző a bíró és az ügyvéd között helyezkedik el. A jogi szakmák megítélése szempontjából egyesek a legbiztonságosabb, mások pedig a legegyhangúbb jogászi foglalkozásnak tartják. Az első minősítés feltétlenül igaz, hiszen a biológiai törvények kérlelhetetlen érvényesülése eredményeként hagyatéki ügyek mindig voltak, vannak és lesznek. A másik minősítés azonban téves, hiszen a közjegyzők hatásköre lenyűgözően széles, és nemcsak a hagyatéki ügyekre korlátozódik. És ha ez a szélesítés a törvényjavaslat szellemében folytatódna, akkor lassan még a büntetőügyekben is védelmet láthatnak majd el.

A törvény 1. §-ának egy (4) bekezdéssel történő kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Az indokolás ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a közjegyzői foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak, a tevékenységformák normatívan előírtak és formalizáltak. Ennek eredményeként a közjegyzői tevékenység nem a közjegyző és az ügyfél közötti polgári jogi jellegű megállapodáson alapul, hanem a törvénynél fogva köteles a törvény szerinti eljárásokat lefolytatni. Éppen ezért a közreműködést csupán a törvényben megjelölt néhány okból tagadhatja meg, szemben az ügyvédi szabad ügyvállalással. Az említett közhatalmi jogosítványok indokolják a zárt szervezetet, valamint a rögzített díjak rendszerét.

Változatlan marad az a rendelkezés, hogy az igazságügy-miniszter állapítja meg a közjegyzői állások számát, és nevezi ki a közjegyzőket. Ez a létszám 1991-ben 218-cal indult, és jelenleg 236-nál tart. Az európai összehasonlító adatok szerint Magyarországon jut a legtöbb lakosra egy-egy közjegyző. Kétségtelen, hogy egyes európai államokban eltérő a közjegyzői hatáskör, viszont ez önmagában nem indokolná az eszkimók és a fókák túlzott aránytalanságát.

A közjegyzők jogállásáról szóló tájékoztató anyag szerint a közhiteles, független, pártatlan jogi szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen feltétel a rögzített díjak rendszere. A közjegyzői intézményrendszer hatósági jellege, az állami jogszolgáltatás pártatlanságához fűződő érdek feltétlenül indokolja azt, hogy a közjegyző tevékenységét ne piaci szempontok orientálják. A közjegyzői díj tehát nem lehet szabad megállapodás tárgya, a díjszabást minden közjegyző azonos szabályok alapján állapítja meg, a díj mértéke nem függ attól, hogy az ügyfél hol veszi igénybe a szolgáltatásokat.

Az ezzel kapcsolatban felmerülő vitáknál érdemes idézni az Európai Parlament egy határozatát, amely megállapította, hogy a közjegyző közjogi feladatot lát el az állam felhatalmazása alapján, a latin-római jogi hagyományokon alapuló jogrendszerrel rendelkező országok, az uniós tagállamok nagy része közel hasonló szisztéma alapján működteti a közjegyzői szervezetrendszert az álláshelyek maximáltsága, a díjszabás és a közjegyzői okiratokhoz fűződő joghatások tekintetében. Az Európai Bíróságnak egy adott ügyben hozott határozata pedig megállapította, hogy a közjegyzői tevékenységre korlátozás nélkül érvényes a római szerződés 55. cikkelye, mely a versenykorlátozási tilalom alóli mentességre vonatkozik. Persze kétségtelen, hogy az aránytalanság sokakat bosszant, és miután nem érinti a módosítás a közjegyzői törvénynek az igazságügy-miniszter kinevezésére és a zárt rendszerre vonatkozó rendelkezését, ezért egy módosító javaslatban sikerült egy olyan jogtechnikai megoldást találni, amelyik ezt a merevséget látszólag feloldja.

A törvényjavaslat ésszerűen nyúl hozzá a közjegyzői testület feletti törvényességi felügyelet kérdéséhez, hiszen a hatályos törvény óta a bírósági szervezeti és igazgatási rendben jelentős változások történtek, és ugyancsak a törvényi változás miatt a területi kamarák és az országos kamara köztestületté vált. Ilyen körülmények között eltávolításra ítélt dióhéjként rontotta a puding ízét a kissé zavaros, kettős igazgatási felügyelet, amit a törvényjavaslat most kiemel, és egyértelműen rendezi a törvényességi felügyelet kérdését. A hatályos szabályozás szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozó feladatok közül egyeseket az igazságügy-miniszter, másokat a közjegyzői önkormányzatok hatáskörébe utal. A hagyatéki és egyéb, nem peres eljárások tekintetében a jogorvoslatok kapcsán a jövőben is érvényesül az igazgatási függőséget nem jelentő bírói kontroll.

Ugyanakkor a törvényjavaslat 5. és 32. §-a egyértelművé teszi, hogy a közjegyzői önkormányzat működése feletti törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja, a közjegyző eljárásának törvényességét pedig a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság felügyeli.

A törvényjavaslat indokolása szerint a közjegyzői pálya elismertségére és a közjegyzői munka jellegére tekintettel a közjegyzői pálya vonatkozásában is indokolt a magasabb követelményrendszer kialakítása. Éppen ezért csak helyeselni lehet, hogy a javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzői kinevezéshez, szigorítja a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat, magasabb színvonalú és folyamatos szakmai továbbképzési kötelezettséget ír elő, a közjegyzői szolgálat felső korhatárát a bírói szolgálatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg, és a közjegyző fegyelmi vétséget követhet el valójában azzal, ha az országos kamara által a követelményrendszerről és a továbbképzésről kiadott iránymutatást megszegi.

Az előterjesztő tiszteletre méltó igyekezettel szedegette ki a készítményből a dióhéjakat és az idegenné vált anyagokat, viszont ez az igyekezet egyes vonatkozásokban a visszájára fordult, mert a kiszedettek helyébe újakat rakott, és így a puding kissé megint íztelenné vált.

A rendelkezésre álló időkeretben nekem a könnyebb feladat, a sikeresen eltávolított dióhéjak felsorolása jutott; a törvényjavaslatban elhelyezett újabbak beható taglalása az első felvonás, az általános vita további szakaszára és a második felvonásra, a részletes vitára marad, és azokat képviselőtársaim fogják, remélhetőleg ékesszólóan leltározni.

Összefoglalva tehát, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja általánosságban egyetért a törvénymódosítás szükségességével, viszont a részletekben megbújó ördögöt feltétlenül szeretné kiűzni, és ezért csak a beterjesztésre kerülő, az alkotmányügyi bizottság előadója által már említett módosító javaslatokkal együtt tudja a törvényjavaslatot fenntartás nélkül támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu