DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! "Öt országban 68 ember számára nagyon rosszul indult a nap: reggel öt és hat óra között állig felfegyverzett rendőrök lökték be náluk az ajtót, bilincset hoztak és letartóztatási parancsot. Németül, franciául, hollandul, olaszul, illetve spanyolul ismertették jogaikat, nem volt idő sem védekezni, sem elrejteni a kábítószert vagy a mosásra váró készpénzt. Mire a békés polgárok munkába indultak, már az egész akció véget ért. Nem tudott róla senki, kivéve öt tisztet, aki a hollandiai Hágában egy irodában várta a híreket. A hírek megnyugtatóak voltak, így aztán az Europol központjában délre már mindenki értesült róla: a Koktél-akció sikerrel járt, győztek a számítógépes szuperzsaruk" - írta nemrégiben egyik országos napilapunk.

S hogy miért e rendőrségi hírrel kezdtem a T/856. számú törvényjavaslattal kapcsolatos mondandómat, annak az az egyszerű oka, hogy a javaslat elfogadása esetén elérhető közelségbe kerül számunkra is a hasonló részvétel egy ilyen akcióban, és megvalósulhat az a cél, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítése és különösen az Európai Unió bűnüldözési szervéhez, a már említett Europolhoz, azaz az Európai Rendőrségi Hivatalhoz való csatlakozásunk érdekében megteremtődnek azok a jogszabályi alapok, amelyek következtében a hazai bűnüldöző szervek a gyakorlatban is teljesíteni tudják együttműködés-beli feladataikat, különösen a bűnüldözési információcsere területén.

Hova ez a nagy sietség? - hangzott el már ma is, amikor még számtalan megoldandó feladat vár ránk, talán fontosabbak is, mint az előttünk fekvő. Úgy vélem, hogy ha ez bárkiben is így merülne fel, egyetlen válasz lehetséges ezt alátámasztandó: már így is késésben vagyunk. A '96-os tavaszi ülésszakon Dávid Ibolya jelenlegi igazságügy-miniszter asszony napirenden kívüli felszólalásában hívta fel a parlament figyelmét arra, hogy "Még az EU felé eséllyel törekvő Lengyelország és Magyarország sincs rákapcsolva a nyugat-európai rendőrségek számítógépes hálózatára, és csak a sokkal lassabban működő Interpol útján vagy kollegiális alapokon kapnak információkat". E cél megvalósítása valóban nem előírt kötelezettségünk, viszont saját jól felfogott érdekünkben szükséges a kihasználása, melynek alapján megadatik az a lehetőség számunkra, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépésben már ez évtől igénybe vegyük az EU és tagállamai teljes bűnüldözési potenciálját, beleértve a technikai és egyéb támogatásokat is.

Komoly előnyt jelent és elsőbbséget biztosít hazánk számára a többi tagjelölt országgal szemben, nemcsak a bel- és igazságügy területén, hanem a csatlakozás egész folyamatában is. A lehetőség megragadásának elmulasztása viszont hátrányba hozhatja egész csatlakozási felkészülésünket. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés szempontjából - a bel- és igazságügyi együttműködésen belül - a szervezett bűnözés elleni harc kiemelt jelentőségű terület, amelyben az Európai Unió következetes politikát folytat. Az Unió bűnüldözési szerve, az Europol működését szabályozó egyezmény ratifikációját követően rövid időn belül be kívánja indítani a tagjelölt országok, így Magyarország bűnüldöző szerveivel a gyakorlati együttműködést. Ennek első lépéseként az Európai Unió szervezett bűnözés elleni akcióterve ajánlásának megfelelően '98 májusában a tagjelölt országokkal közösen elfogadásra került a "Csatlakozás előtti megállapodás a szervezett bűnözés elleni harcban" című dokumentum, amely megfogalmazza az Unióval folytatandó bűnüldözési együttműködés előfeltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit.

Ez a megállapodás teljesen új helyzetet teremt a bel- és igazságügyi együttműködés terén. A feltételek teljesülése esetén ugyanis lehetővé teszi hazánk számára az Europollal való együttműködés megkezdését már a taggá válást megelőzően. Ehhez azonban szükséges az Europol-egyezmény előírásának előzetes teljesítése is, melyek integrált bűnüldözési adatbázisok létrehozását és koordinált bűnüldözési információcserét irányoznak elő.

(19.00)

Az ebben megfogalmazott elvek és eljárások, a harmonizáció felé tett lépés az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! A téma tárgyalása során előzetesen néhány gondolatot a történelmi előzményről. Az első világháborút követően hatalmas bűnözési hullám, valamint a közlekedés jelentős fejlődésének következtében kialakult utazó bűnözés a egyes országok rendőrségeit szinte megoldhatatlan feladat elé állította. Ennek leküzdése közös intézkedéseket igényelt, ilyen indíttatással jött létre 1923-ban a bécsi rendőrkongresszus. Azon húsz nemzet képviselői, köztük a magyar rendőrség tisztviselői is részt vettek, és bécsi székhellyel nemzetközi büntetőrendőri bizottságot hoztak létre. Ez a bizottság 1946-ban Brüsszelben alakult újjá. 1956-ban a Bécsben megtartott XXV. közgyűlésen a "bizottság" nevet "szervezet" kifejezéssel cserélték fel. Azóta az összefoglaló elnevezés: Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet, közismert nevén Interpol, melynek Magyarország 1952-ig volt tagja. Az 1981-ben, akkor is novemberben, Nizzában megtartott L. közgyűlésen került sor arra, hogy bennünket ismételten felvegyenek 133. tagállamként.

Ismeretes, az Interpolnak nem az államok, hanem azok rendőri szervei a tagjai. Az Interpol a nemzetközi bűnügyi együttműködésnek keretet biztosít saját számítógépes világhálózata, a szervezet központjában létrehozott adatbázisok, valamint a szintén ott működő szakmai osztályok segítségével. Ma már 178 tagországa van, kormányközi intézmény jellegét alátámasztja, hogy költségvetését a tagállamok saját nemzeti költségvetéséből származó tagdíjak adják. Magyarország 1981 óta az Interpol Magyar Nemzeti Iroda útján vesz részt és együttműködik a központtal.

Az 1981-es újraindulásról az Országos Rendőr-főkapitányság előterjesztését követően a Minisztertanács az 1981. július 9-én kelt 3214. számú határozatában rendelkezett. A jelenlegi együttműködést az országos rendőrfőkapitány helyettesének 5/1993. számú intézkedése szabályozza. Ez rögzíti a nemzetközi együttműködés jogi kereteit és elveit. Elmondható, hogy átmeneti jelleggel és a hat évvel ezelőtti helyzetnek megfelelően elégséges szabályozót biztosít az Interpol keretein belül folyó tevékenységünkkel kapcsolatban. Azonban - és ez a javaslat célja is - az európai bűnügyi integráció keretében létrejövő újfajta együttműködés átfogó és megfelelő szintű szabályozást igényel.

Tisztelt Országgyűlés! Az Europol felállításáról a maastrichti szerződés 6. címének K 1-9. cikkelye rendelkezik. Létrehozásának és tevékenységének részletes szabályait az 1995. július 26-án Brüsszelben aláírt Europol-konvenció tartalmazza. Célja a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés és hatékonyság fejlesztése a nemzetközi bűnözés súlyos formái elleni harcban, ott, ahol konkrét jelei vannak annak, hogy szervezett bűnözésről van szó, és a kérdéses bűncselekmény két vagy több tagállamot érint, valamint a bűncselekmény mérete, jelentősége és következményei miatt közös intézkedésre van szükség a tagállamok részéről.

Tisztelt Országgyűlés! Sajnos már mi is "megfelelünk" - idézőjelbe téve - ezeknek a feltételeknek. Hiszen a szervezett bűnözési forma erősödéséhez hozzájárult a határok megnyitása, a hazánkba beáramló szervezett bűnözői kör megjelenése, a hazai bűnelkövetőkkel való kapcsolatrendszerek kialakulása. Hazánk a kábítószer-bűnözés szempontjából több vonatkozásban is érintett. Évek óta ismert a tranzitcsempészet, amelyet több különálló külföldi és magyar, illetve vegyes csoport szervez. A fizetőképes kereslet kialakulásával mára megteremtődött már sajnos a hazai piac is. A személygépkocsik lopása a szervezett bűnözés egyik iparágává vált, és valószínűleg még évekig jellemzője lesz a hazai bűnözésnek.

Céljai megvalósítása érdekében a konvenció szerint az Europol főbb feladatai az alábbiak: a tagállamok közötti információcsere elősegítése, az információ- és hírszerzés, egyeztetés és elemzés, nyomozás segítése a tagállamokban, egy számítógépes információs rendszer létrehozása, amely közvetlenül elérhető az Europol nemzeti egysége és a szervezet összekötő tisztjei számára. Illetékessége kiterjed az illegális kábítószer-kereskedelem, a nukleáris anyagok illegális kereskedelme, az illegális bevándorlási szervezetek, illegális gépjármű-kereskedelem, emberkereskedelem és pénzmosás területén a tagállamokon belül, és azok között elősegíti a tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködést és hatékonyabb fellépést. Ez évtől kiegészül a terrorizmussal és az euróval kapcsolatos csalásokkal is.

Az Europol és az Európai Unió tagállamai közötti információcsere az Europol nemzeti központi egységeken keresztül történik. Ezek a kizárólagos összekötő szervek az illetékes nemzeti hatóságok között, kapcsolatukat a belső jogi szabályozás határozza meg, tehát a tagállamoknak kell meghozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti egységek képesek legyenek feladataik teljesítésére. A schengeni egyezmény az egyezményt ratifikáló országok számára biztosítja a rendőrségi biztonsági együttműködést. Alapvető eltérés a már korábban meglévő együttműködési formák és a schengeni egyezmény között, hogy ez egy átfogó, komplett szabályrendszert próbál nyújtani a rendőrségi együttműködés szinte valamennyi területét felölelve. Ennek megfelelően minden tagállamban fel kell állítani egy központi nemzeti hatóságot, amely az illetékes hazai hatóságok és az Europol közötti kapcsolatot biztosítja - Europol egyezmény 4. cikkely (1) bekezdés, akcióterv 3. cikkely (2) bekezdés. Ezen belül felelős az Europol és a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti információcsere fogadásáért és az információ elosztásáért mindkét irányban.

Tisztelt Országgyűlés! Hogy a létrehozatalról szóló döntés helyes volt, mára teljességgel bebizonyosodott, hiszen a szintén információcserére épülő, a többször nehézkes Interpolnál az Europol már eddig is hatékonyabbnak bizonyult, és így lesz ez talán a mi irányunkban is, ha létrejöhet. Ezt bizonyítja a rövid idő alatt több ezer megoldott ügy, amelynek 75 százaléka kábítószerrel kapcsolatos volt, pénzmosással 8 százalék, gépkocsilopással 5 százalék. A nemzeti rendőrségektől befutó kérdéseket rendszerint szinte azonnal meg tudják válaszolni. Az Interpolnál ez sajnos időnként tovább is eltart. Egyes nagyívű elképzelések szerint az Europol idővel egyfajta európai FBI lehet, ennek persze határt szab, hogy az EU-ban ma nincs egységes eljárás- és büntetőjog. Hosszú még az út, amíg az európai FBI-ról beszélhetünk, s egyelőre nem is ez a cél - nyugtatta az aggódókat a hivatalos működés kezdetét ünneplő ceremónián az osztrák belügyminiszter.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy ma már szó volt róla, a belföldi jogszabályok közül a témában meghatározó a rendőrségről szóló törvény és az adatvédelemről szóló törvény. A rendőrségről szóló törvény 76. § (5) bekezdése és a 87. §-a segít bennünket a jelenlegi helyzetben. A nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes adat külföldre nemzetközi kötelezettségvállalás alapján szolgáltatható ki. A 87. § pedig rögzíti: a rendőrség személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési és igazságügyi szervek, illetőleg a nemzetközi bűnüldöző szervek részére nemzetközi kötelezettségvállalás alapján adhat ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozási igényeknek megfelelően a törvényjavaslat megteremti a nemzetközi és a belföldi jogszabályokkal összhangban azt a szervezeti egységet, amely egységes nemzeti kapcsolattartó központ, és integrálja a nemzeti bűnüldöző szerveket. Ez az úgynevezett NEBEK, Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ. Erről szól a törvényjavaslat 3. és 10. §-a. Ezen rendelkezéssel pótolja azt a hiányt, amely az Interpol keretében történő együttműködés hazai szabályozatlanságában eddig fennállt. A NEBEK egységesen és legmagasabb szinten képviseli az ország bűnüldöző szerveit és nyomozóhatóságait a nemzetközi együttműködésben. Szükséges, hogy rendelkezzen mindazon jogosultságok összességével, amely az oda integrált szerveket megilleti. Különösen vonatkozik ez a bűnüldözési együttműködésben a releváns adatokhoz, beleértve a személyes adatokhoz való hozzáférésre is.

(19.10)

Itt kell megjegyezni, hogy a 4. § (1) bekezdése, valamint a 19. §-ban említett személyi bűnüldözési adat mint fogalom, nem létezik, azt gondolom, hogy ez módosító indítvánnyal korrigálható. Megalakításával olyan egységes szervezet jön létre, amely által megvalósul az úgynevezett egyablakos elv, a nemzetközi kapcsolattartás modern feltételeinek egy olyan országos szervezeti egysége alakul meg, amely elkülönítve, de egy irányítás alatt magában foglalja a szervezetszerű nemzetközi bűnügyi együttműködés hazai egységeit, mindezzel egységes kontaktpontot hozva létre.

Tisztelt Országgyűlés! Az információcsere megindulásával nagyobb mennyiségű minősített adat gyors, elektronikus úton történő továbbításának igénye is keletkezett, amelynek lehetővé tételére meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret. Ehhez szükséges a védett táv-adatátviteli hálózat kiépítése megfelelő garanciákkal. Mivel a javaslat információkról és adatokról szól, ezért fontos az adatvédelmi és az információforrás-védelmi kérdések garanciális vizsgálata. E vonatkozásban megfelelő garanciák kerültek a javaslatba beépítésre, hiszen az adattovábbítás tényét dokumentálni kell. Nemzetközi szerződésben meg kell határozni a titokvédelmi előírásokat. Adatvédelmi ellenőrzés céljából a továbbított adatokat hat hónapig meg kell őrizni a rögzítés után, az ellenőrzés után pedig harminc nap elteltével törölni kell. Fel kell tüntetni az információszolgáltatás célját. Az adatállományokat elkülönítetten kell kezelni. Különösen az adatgazda jogainak tiszteletben tartására kell különös figyelmet fordítani. Az adatbiztonsági és titokvédelmi kérdések tekintetében is azonos szintű védelem kötelező, erre a javaslat a NEBEK vezetőjét kötelezi, és egyben feljogosítja, hogy gondoskodjon a nemzetközi bűnüldözési szervezet által meghatározott adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.

Ez a rendelkezés nem sérti és nem is érinti a hazai titokvédelmi törvény által feljogosított titokgazda és -minősítő jogait, hiszen nem felülminősítést, hanem a már megállapodott azonos minősítési szinteknek megfelelő jelzés elhelyezését teszi csupán lehetővé a vezető számára. A legfontosabb garanciális intézmény azonban az adatvédelmi felelős törvényi megjelenítése. Ő felügyeli az adattovábbítási tevékenységet. Ez a nemzetközi egyezményekben is így van. A javaslatban védett az adatvédelmi felelős függetlensége, azaz egyedi ügyben nem válik utasíthatóvá, kinevezésének is megvannak a garanciái.

Tisztelt Országgyűlés! A szervezet a törvényjavaslat alapján a rendőrség keretében kerül kialakításra, több minisztérium alárendeltségébe tartozó bűnüldöző szervek nemzetközi bűnüldöző tevékenységét integrálja, ezért a rendőrséget és a Határőrséget érintő jogalkotási feladatokért felelős belügyminiszter kap felhatalmazást, hogy a vámszervekért és az adónyomozó hatóságért felelős pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közös szerv jogállását, feladat- és hatáskörét.

Az Európai Unió a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek körébe sorolja a Határőrséget és a vámszerveket. E szervek számára is szükséges biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy azonos szinten vegyenek részt a nemzetközi bűnüldözési együttműködésben a NEBEK útján. A rendelkezés ennek lehetővé tétele érdekében módosítja, illetve egészíti ki a vámjogról, vámeljárásról és a vámigazgatásról, illetve a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvények adattovábbítást szabályozó rendelkezéseit.

Összefoglalva: a törvény elfogadása esetén megvalósulnak azok a jogi alapok, amelyek az európai uniós csatlakozásunk előkészítéséhez e tárgykörben szükségesek. Már ez évben igénybe vehetjük a szervezett bűnözés ellen az Europol teljes bűnüldözési struktúráját, így előnyre tehetünk szert a többi tagjelölt országgal szemben, végezetül a törvényjavaslatban megtalálhatók azok a garanciák, amelyek biztosítják az adat- és titokvédelmet. Erre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu