DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Vezető ipari államok folyamatosan megújuló törekvése, hogy létrehozzák a multilaterális beruházási egyezményt. A nemzetközi világcégek az egyezmény révén elérhetik, hogy velük szemben ne írjanak elő megszorító szabályokat és kötelmeket az egyezményhez csatlakozó nemzeti kormányok. A beruházási egyezmény előkészítésének eddigi változatai nem tartalmaztak semmilyen kötelezettséget a külföldi beruházók környezetvédelmi, foglalkoztatási és fogyasztóvédelmi felelősségével kapcsolatban. Az egyezménytervezetek nem garantálták a nemzeti kultúra védelmét, továbbá lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a fejlett ipari államok vállalatai a fejlődő, feltörekvő világba exportálják környezeti gondjaikat. Az egyezményt aláíró országok lemondanak a saját gazdaságuk befolyásolásának lehetőségétől, nem állapíthatnak meg minimálbéreket, védtelen marad a nemzeti valutájuk és saját környezetvédelmi szabályaikat sem érvényesíthetik.

Következik az elmondottakból, hogy ha Magyarország aláírná a többoldalú beruházási egyezményt, akkor a Fidesz 1998. évi választási és kormányprogramja teljes mértékben okafogyottá válna. A családvédelmi intézkedések, a környezetvédelmi előírások megszigorítása, a kisvállalkozásokat segítő kormányzati intézkedések ugyanis mind egyezményellenessé válnának.

1998 októberében a hazai híradások sorában meglehetősen furcsa volt, hogy a Gazdasági Minisztérium OECD-tárgyalásokra utazó delegációjának hivatalos álláspontja az volt, hogy tovább kell folytatni a konzultációkat az egyezményről, az egyezmény aláírásával szemben érdemi aggályokat nem fogalmaztak meg.

Aggályoskodásunk oka egyrészt az, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai az előző ciklusban az egyezmény aláírásának az elhalasztását és magának az egyezménynek az erős kritikáját fogalmazták meg. Másrészt figyelembe veendő körülmény, hogy a Magyarországnál fejlettebb gazdasági berendezkedéssel rendelkező Ausztrália, Franciaország, Dánia, Új-Zéland, Ausztria rendre fenntartásait fogalmazta meg az egyezménnyel kapcsolatban.

Mindezek tükrében 1998 végén az OECD-MAI-tárgyalásokon képviselt magyar álláspont meghökkentő. Annak eredményeként, hogy számos civil szervezet, köztük a 320 egyházat tömörítő Egyházak Világtanácsa is felemelte a hangját az egyezmény aláírása ellen, nem került aláírásra az egyezmény. Nemzetközi forrásokra hagyatkozva azonban most annak az előkészítése folyik, hogy a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) MAI-szerződést a WTO keretei között hozzák létre.

Kérdés az, hogy érdeke-e Magyarországnak (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), hogy gazdaságát és kultúráját a jelenleginél nagyobb mértékben is kiszolgáltassa a nemzetközi vállalatok profitérdekeinek. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu