DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A közbiztonság össztársadalmi feladat, közügy. Az államnak kötelessége a közrend, a közbiztonság megteremtése, fenntartása. Ezért minden állam elsődleges céljai között szerepel, hogy hogyan tudja megvalósítani a közbiztonságot. Az tagadhatatlan tény, hogy a rendszerváltozást követően az objektív és szubjektív fenyegetettségérzet egyaránt megnövekedett. Persze azt is el kell fogadnunk, hogy a polgárt a közbiztonság milyenségének megítélésekor elsősorban a szubjektív biztonságérzete motiválja, azaz hogy kimehet-e az utcára, ott nem zaklatják-e, vagy nem fenyegeti-e valamilyen veszély. A fenyegetettség érzése akkor sokkal inkább megnő, ha az utcákon, a tereken nincs közbiztonság.

Az is bebizonyosodott, hogy a közrend, a közbiztonság nem valósítható meg kizárólag állami tevékenységként. Szükség van-e az ez irányú helyi közszolgálatra, a lakosság önszerveződő csoportjaira, a civil összefogásra? A közrend és közbiztonság feladatainak széles palettáján vannak olyan jól körülhatárolható feladatok, amelyek helyi közügyek. Így azokat legcélszerűbb a helyi szerveken, szervezeteken keresztül ellátni. Ilyen például a közterület-felügyelet is. Az önkormányzati feladatnak tekinthető körből most elsősorban a közterület-felügyelet által eddig is ellátott területekre gondolok: azaz az engedély nélküli árusítás, a szabálytalan parkolás, az önkormányzati utakon a közlekedésbiztonság garantálása, az ebtartás szabályainak betartása.

A közterület-felügyelet másfél évtizedes működése igazolta e jogintézmények fontosságát, szükségességét, de felvetett több szabályozásra váró kérdést is. A fentieket is figyelembe véve úgy ítélhető meg, hogy időszerű, sőt sürgető a közterület-felügyelet tevékenységének áttekintése, feladat- és hatáskörének egzakt meghatározása, törvényi szabályozása. A most tárgyalásba vett törvényjavaslat preambuluma az előzőekben elmondottakra is tekintettel - úgy látom - jó célt fogalmaz meg.

Ezt a célt azonban az előterjesztett javaslat több szempontból is rendkívül aggályos módon kívánja megvalósítani, és ezért nem tudjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Nem tudjuk, hogy mi az érdekszövetségek véleménye. Fel kell tenni ismét azt az immár obligát kérdést, amit az utóbbi időben minden benyújtott törvényjavaslatnál a Belügyminisztérium irányába fel kell tennünk: tudják-e, hogy van egy olyan törvényes kötelezettségük, hogy be kell szerezni az önkormányzati szövetségek véleményét, és azt az önkormányzati bizottság és a képviselők elé kell terjeszteni. Ezek a vélemények megint nem kerültek az önkormányzati bizottság elé, és erre vonatkozóan tájékoztatást sem kaptunk.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban több ellentmondásra és hiányosságra is felhívjam a figyelmet. A közterület rend- és tisztaságvédelme az önkormányzat kötelező feladata, de ehhez nem rendeli hozzá a javaslat a szervezetmegalakítás kötelezettségét. Ez helyes is, hiszen az önkormányzati törvény a feladatellátáshoz a gazdálkodási forma megválasztásában szabad döntést biztosít az önkormányzatnak. Így ez esetben is lehetséges, hogy az önkormányzat megvásárolja ezt a szolgáltatást, vagy más gazdálkodó szervezetet támogasson a feladat ellátása során. Minderről azonban a javaslat nem szól, feltételezve, hogy az önkormányzat felügyeletet hoz létre. De ha nem így tesz az önkormányzat, akkor milyen jogi keretek között működik az, aki ellátja ezt a feladatot?

Ha megnézzük, hogy mit ír a felügyelet feladatairól a törvénytervezet, akkor azt kell látni, hogy arról ír, hogy a közterület rendjének védelmében van a települési önkormányzatnak feladata. Tehát a közterület rendjének védelméről ír ez a javaslat. Azt gondolom, ez meglehetősen tág megfogalmazás, hiszen olyan tág kört lehet az alatt érteni, hogy mi értendő a közterület rendje alatt, hogy én azt véleményezem, hogy eléggé nehéz elfogadni egy ilyen meghatározást; annál is inkább, merthogy itt már több, szinte minden előttem felszólaló képviselő elmondta, hogy nem tisztázza, hogy alapvetően mire is jön létre a közterület-felügyelet, valójában milyen koncepció mentén fog működni, valójában a közrend védelmében önkormányzati rendőrségi típusú, azaz rendvédelmi típusú feladatokat kell ellátni, vagy pedig egy bizonyos feladatkörben szolgáltat a rend fenntartása érdekében.

Tekintettel arra, hogy ez az alapvető kérdés nem dőlt el végig a törvényjavaslatban, ettől lesz valójában elég zagyva minden rendelkezés, amelyben összemosódnak a különböző megoldási lehetőségek.

El kell utasítanunk azt a rendelkezést a törvényjavaslatból, amely azt mondja, hogy a közterület-felügyeletnek a kormányrendeletek adhassanak feladatot. Ez teljességgel ellentmond az önkormányzati törvénynek. De ellentmond a racionalitásnak is, hiszen ha a kormányrendeleten keresztül ellenőrizhetetlenül, tömegében adnának feladatot a közterület-felügyeletnek, akkor igazából nem lehetne tudni, hogy a közterületen a rend fenntartása a kormányrendeletben meghatározott feladatokon keresztül kinek is válik a feladatává. Azt sem lehet pontosan tudni, hogy ebben az esetben hogyan van egymással szinkronban a rendőrség feladata és a közterület-felügyelet feladata.

Ugyanezt a problémát okozza tulajdonképpen az a kérdés is, hogy hol láthatja el a felügyelő a feladatait. A javaslat arról szól, hogy a felügyelet nemcsak a közterületen, hanem közterületnek nem minősülő területen is elláthatja a feladatait. Ez megint egy olyan tág meghatározás, hogy nyugodtan beleérthetem, hogy a közterület-felügyelő bejöhet a lakásomba is, ahol esetleg gázspray-vel, szolgálati kutyával vagy testi kényszer alkalmazásával eljárhat, ha, mondjuk, a szomszédom ellenem bejelentést tesz. Nem gondolom, hogy ez volt a törvény-előterjesztő célja. De az biztos, hogy a törvényjavaslatból akár ez is következhet, éppen azért, mert oly mértékben felületes a törvény megfogalmazása, hogy ez igazából a törvényjavaslat alapján megtörténhet.

A javaslat következő megállapítása arról szól, hogy a felügyelő a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a különböző rendvédelmi szervekkel, a határőrséggel, amely ez esetben a felügyelő szervek segítője. Nem tudjuk, hogy egy ilyen gumiszabály alatt pontosabban mit kell érteni. Ez nem tartalmaz semmilyen eligazítást arra nézve, hogy mi is ez a segítés maga. Szóval ilyen formában azt gondolom, hogy végrehajthatatlan az a jogalkotói szándék, amelyet valójában megint a cél szempontjából lehet akár pozitívnak is minősíteni, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit is akar. A helyzetet még áttekinthetetlenebbé teszi, hogy a felügyeletnek együtt kell működnie a javaslatban felsorolt szervezeteken kívül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, az idegenrendészettel, a munkavédelmi felügyelősséggel és talán még az adórendőrséggel is, de ezt nem tudjuk pontosan megállapítani.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak van néhány olyan rendelkezése, amely bizony nehezen állna ki egy alkotmányossági kontrollt. Ilyen például a kép- és hangfelvétel készítésének lehetősége, ilyen például az, hogy a felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha mulasztást hoznak a tudomására, és ha valaki bejelentést tesz valakiről, akkor a felügyelőnek nem kell meggyőződnie tulajdonképpen elsőként a szabálysértés tényéről, hanem a bejelentés alapján intézkedni köteles. Nem garantálja az állampolgárok jogbiztonságát az a jó szándékúnak látszó javaslat sem, amely szerint a felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedéssel.

(16.10)

De arról nincs szó, hogy mi áll arányban és mi nem az intézkedéssel. Tudom, hogy erre mit lehet mondani, de azt is tudom, amíg nem döntjük el, hogy ez a felügyelet rendvédelmi szervezet-e, és lehet-e rá szolgálati szabályzat típusú rendelkezéseket hozni, addig ezzel a kérdéssel nem tudunk mit kezdeni, mert a köztisztviselőkre nézve azok a szabályok, amelyek a szolgálati szabályzatokból következnek a rendőrökre és más rendvédelmi szervekre, itt nem következnek. Innentől kezdve nem lehet megállapítani, hogy hol vannak azok a határok, amelyek között egy kényszerintézkedés vagy egyéb intézkedés arányos vagy nem arányos, és alkalmas annak a célnak a megvalósítására, ami miatt a kényszerintézkedést egyáltalán alkalmazhatják.

A felügyelet két évig kezelheti az igazolt személyek összes adatait. Kérdezem én, hogy mi alapján. Az adatkezelés hogyan történik, és mi az, ami a polgárt megvédi az APEH-rendőrségtől a közterület-felügyeletig? Hogyan áll össze egy olyan adatokat kezelő szervezetlánc, amiben az állampolgár egyáltalán nem ismeri ki magát, nemhogy meg tudná magát védeni az adatokkal kapcsolatos kiszolgáltatottságtól.

Aggályos az a javaslat is, ha a felügyelő intézkedésével szemben valaki panaszt nyújt be, akkor a jegyző dönt. A jegyző a közterület-felügyelő munkáltatója, az a főnöke, akivel nyilván más a viszonya, mint a panaszt tevőnek. Itt megint az a probléma, hogy azok ellen az intézkedések ellen, amelyek a rendvédelem közben keletkeznek, nem tudjuk azt az eljárássort bevezetni, amit a rendvédelmi szerveknél be tudunk vezetni, mert ott megvannak a garanciák. Ha nem tisztázzuk a jog- és feladatköröket, akkor ezekkel a garanciális szabályokkal ebben az adott rendszerben nem tudunk mit kezdeni. Ezért lenne nagyon fontos átgondolni, hogy milyen szervtípus is legyen a közterület-felügyelet.

Még egyszer mondom, el lehet menni abba az irányba, hogy a közterület-felügyelet bizonyos feladatokban minimális jogkörökkel önkormányzati rendőrség és a rend fenntartója, és akkor az önkormányzati törvény alapján a közbiztonság fenntartásában közreműködik az önkormányzat. Nem biztos, hogy ezt támogatnám, de lehet ilyen javaslatot is tenni - ezt végig kell gondolni -, és lehet olyat is, hogy bizonyos rendfenntartó tevékenységekben valamit szolgáltat a közterület-felügyelet, s akkor ez innen leválik és nem rendfenntartó szerv, tehát egészen más típusú jogosítványai vannak. De ha ezt a két dolgot nem különítjük el egymástól, akkor zavaros, zagyva és olyan megoldásokhoz vezető törvényjavaslatot tudunk előállítani, amelyben valóban nem lehet pontosan tisztázni, az-e a jó megoldás, hogy a közterület-felügyelő - mint eddig is - köztisztviselő legyen és hivatalos személy, vagy pedig a közterület-felügyelő - ahogy a törvényjavaslat mondja - közalkalmazott legyen. Ez a köztisztviselői státuszból egyfajta visszalépést jelent a közterület-felügyelőnek, mint ahogy az is visszalépés neki, ha az egyenruháját elveszik és formaruhává minősítik, legalábbis azokhoz a feladatokhoz viszonyítva, amelyeket pillanatnyilag érint ez a törvényjavaslat. Ez a javaslat ilyen szempontból sincs végiggondolva. Nem gondolták végig, hogy mit jelent a ma már állományban lévő közterület-felügyelőknél a minősítés megváltozása.

Továbbá azt sem gondolták végig, hogy a mai közalkalmazotti jogviszonyból köztisztviselői jogviszonyba való átsorolásnak milyen költségei vannak. A Fővárosi Önkormányzatnál ez a költség évi 80 millió forintot meghaladó többletkiadást jelent, de hogy ezt ki finanszírozza, az nem derül ki a törvényjavaslatból. De az sem derül ki a törvényjavaslatból, hogy ki finanszírozza a közterület-felügyeletet. Ahhoz képest, hogy néhány hónappal ezelőtt államtitkár úr és Felkai László, a közigazgatási államtitkár is azt nyilatkozta, hogy a közterület-felügyeletek hozzá fognak járulni a helyi közbiztonság javításához, és így alapvetően állami feladatot vállalnak át, ezért a fenntartás költségeinek felét a központi költségvetés átvállalja, ez pillanatnyilag nem jelenik meg ebben a törvényjavaslatban, és így nem lehet tudni, hogy a költségek valójában kit is terhelnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még csak nem is azt ajánlom az államtitkár úrnak, hogy az általam elmondottakat gondolja végig a Belügyminisztérium. Azt viszont mindenképpen szeretném javasolni, hogy az előttem felszólaló fideszes képviselő által elmondottakat fontolják meg. Azzal együtt, hogy a miniszter úr egyeztetésre is felajánlotta ezt a törvényjavaslatot, úgy lenne célszerű az egyeztetést elvégezni, ha átdolgozásra visszakérnék, és mindazokat figyelembe vennék, amit a fideszes vezérszónok, Weszelovszky Zoltán képviselő úr elmondott, és emellett figyelembe vennék azokat a kifogásokat, amelyeket az ellenzéki képviselők elmondtak. S ha eközben beszereznék az önkormányzati szövetségek véleményét is, akkor örömmel állnánk az egyeztetés elé, és javasolnánk is, hogy az egyeztetés minél szélesebb körben történjék meg.

De addig is ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában - azért, mert rendkívül felületesnek tartjuk, mert összemossa a feladat- és hatásköröket, mert kényszerítő eszközök alkalmazását teszi lehetővé olyan módon, hogy ebben a folyamatban nincsenek megfelelő garanciák - nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu