DR. KURUCSAI CSABA (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Baranyai képviselőként nagy megelégedéssel olvastam a helyi önkormányzatok 1999. évi címzett támogatásáról szóló T/998. számú törvényjavaslatot. Amennyiben a zárószavazás is megerősíti az előterjesztést, akkor jelentős lépést tettünk Baranya megye egészségügyi ellátórendszeréért, különösen a problémás megyei kórház korszerűsítéséért.

Ahhoz, hogy a Baranya Megyei Kórházat bemutassuk, vissza kell nyúlnunk a múltba. A központi telephely épületeinek alapkövei már az 1731. év előtt megvoltak. Ekkor létesült kétszer huszonöt ágyas kórteremmel egy pestiskórház. 1857-ben készült el bővítése; 1868-69-ben kétemeletesre és százágyasra nőtt a közkórház. A főépület főfalai ma is állnak, ez a jelenlegi I. számú belgyógyászati osztály épülete. Érdekesség, hogy az épület már ekkor, 1891-ben is saját betegfelvonóval rendelkezett. 1895-ben készült el a konyha, az elkülönítő és a megfigyelő osztályok épülete. És most tegyünk egy nagyobb lépést: 1966-ban a POTE-től átvett egyéb épületekkel - a sebészeti osztály épülete, több rossz állapotú melléképület, raktár és istálló - alakult ki a jelenlegi nagyságú épületegyüttes. Az intézményhez a hetvenes években integrációval hozzácsatolták a Mecsek oldalában lévő tüdőgyógyintézetet és a Pécs-bányatelepi kórházat.

A kórház magán viseli az integráció minden negatív jellemzőjét, többek között, hogy más hasonló, 700-1000 ágyas kórházakkal szemben öt telephellyel rendelkezik. Az öt telephely között a távolság nagy: a központi telephely és a tüdőgyógyintézet között körülbelül 5 kilométer, a központi épület és a Pécs-bányatelepi kórház között 8 kilométer. Ez jelentős ellátási és szállítási problémát, illetve költségeket jelent.

Nemcsak az infrastrukturális háttér, hanem a betegforgalmi adatok is feltétlenül indokolttá tették a rekonstrukciót. A megye lakosságának 41,1 százaléka Pécsett él; a lakosság 58,1 százaléka városokban, 41,9 százaléka pedig községekben él. A megye fekvőbeteg-ellátását kilenc intézmény biztosítja. Az orvosok száma 44,8 százalékkal, az ápolók száma 35,5 százalékkal növekedett az elmúlt tizenkét év alatt. A megyében 1992-ben a kórházi ágyak 71 százaléka aktív jellegű, a fennmaradó 29 százalék krónikus volt. 1993-ban az új intézményi struktúrák kialakításakor megyénkben a kórházi ágyak 86 százaléka lett aktív, míg krónikus 14 százalék.

Évről évre növekszik a kórházba beutaltak száma. A lakosság elöregedési folyamatának jövőbeni alakulása a kórházban ápolt időskorúak további növekedését eredményezi. A megye halálozási adatainak elemzése rámutat arra, hogy a daganatos betegségek okozta halálozás növekszik, a kórházi igénybevétel tervezésénél evvel feltétlenül számolni kell. Az időskorúak, hatvan éven felüliek aránya a megye lakosságának 18 százaléka, számuk pedig több mint 77 ezer fő. A demográfiai előrejelzések szerint a népesség elöregedési folyamata folytatódik a következő években is.

A magasabb életkor az egyénnek az egészségügytől való függése irányába hat, és az intézményi ellátásban, ápolásban realizálódik. A nemzetközi statisztikai adatok is alátámasztják, hogy egy hatvanéves lakosra ötször annyi egészségügyi kiadás jut, mint egy húsz-harminc évesre.

A parlament 1996. évi XLVII. törvény 1. számú melléklete szerint elfogadta a Baranya Megyei Kórház telephelyi rekonstrukciójára beadott címzett pályázatot. Ez lehetőséget adott arra, hogy megvalósuljon a négy ütemre tervezett rekonstrukció első két üteme. Ennek keretében létrejön a kórházban az eddig nem működő központi aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztály nyolc ággyal, a központi műtőblokk, részben a központi ambulancia és a betegfelvételi egység. Jelentősen javulnak a radiológiai osztály elhelyezési lehetőségei, és kisebb részben a járóbeteg-ellátás feltételei is korszerűsödnek.

Ahhoz, hogy a kórház komplex rekonstrukciója létrejöhessen - mely teljességgel illeszkedik az egészségügy korszerűsítésének programjához, és megvalósítja a működés racionalizálását -, elengedhetetlen a program további, harmadik-negyedik ütemének is a folytatása 1999-ben és 2002-ben. Ennek szakmai igénye, hogy a megvalósuló beruházás csökkentse a többtelephelyes kórház működési költségeit, és telephelybezáráshoz vezessen, legalább egy telephely bezárásához.

(17.10)

Másodsorban a kórház központi telephelyén kell koncentrálni a drága szolgáltatásokat, az aneszteziológiai, a műtéti és intenzív, valamint az aktív fekvőbeteg-ellátó feladatokat, a központi diagnosztikai ellátást, az élelmezési feladatokat. Eddig három telephelyen három élelmezési üzem egymástól 8-12 kilométeres távolságra működött ilyen feladattal.

További szempont még, hogy a fekvőbeteg-ellátás mellett egyre inkább előtérbe kerüljön a járóbeteg-ellátás, és ennek feltételeit tovább kell alakítani. Továbbá javítani kell a sürgősségi betegellátás színvonalát. Meg kell teremteni az egynapos műtéti ellátás körülményeit. Az összes kórházi ágyszám további csökkentését kell a beruházásnak eredményeznie. A T/998. számú törvényjavaslat 3. számú mellékletének 2. pontja szerint az 1999. évi 140 millióból és a 2000. évi 420 millióból épülhet a központi konyha, így a jelenlegi háromból egy lesz. Ugyancsak ebből a forrásból befejezhető a központi ambulancia. Jelenleg nincs a kórházban járóbeteg-szakrendelés. Ezzel az öt telephelyből egy végleg megszűnik. Felszabadul a belgyógyászat eddigi épülete, ez lehetőséget kínál az épület felújítása után a sebészet korszerű elhelyezésére.

A negyedik ütemmel pedig egy újabb telephely kiváltásán felül mód lehet arra, hogy a sebészet helyére költözhet majd a szülészet. Erre a feltételek 2001-től lesznek adottak. A negyedik ütem költségigénye a mai árakon körülbelül 800 millió forint. A mai napig a rekonstrukció felével, az első és második ütemmel vagyunk csaknem készen. Ha a tervezett munkálatok befejeződnek, Baranya megyének lesz egy 2005 után is akkreditálható, a korábbi 1000 ágyasból 550 ágyasra és feltehetően két telephelyes kórházra szűkült központi megyei kórháza. Kérem a képviselőtársaimat, hogy ezért feltétlen támogassák a törvényjavaslatot.

Ha már a címzett támogatásokról, annak egy konkrét fejezetéről szólok, szólnom kell egypár mondatot a címzett támogatás jelenlegi rendszeréről is. Sok nagyszerű és fontos fejlesztés valósult meg ebből a forrásból az elmúlt években. Ugyanakkor sok a forráshiány vagy egyéb ok miatt elutasított kérelem is. Ez nagy veszteség a pályázóknak. Hadd éljek a példa erejével, hogy mit jelent ma pályázni. A Baranya Megyei Kórház 1984-ben készített tanulmánytervet az akkori igényeknek - és nem a címzett támogatásokhoz - megfelelően 16 millió forintért; majd 1993-ban már a jelenlegi törvény elvárásai szerint 25 millió forintért, amely elutasításra került. Az 1995. évi szakmai anyag - amely 21 millióba került - hozta meg a sikert, így nincs kudarcélményünk, de sirathatnánk azt a 45 milliót - és a mai értéken ki tudja, hogy az mennyi -, amelyet a nagy semmire költöttünk.

Vajon hány milliárdot jelentenek évente az elutasított kérelmekkel elenyésző pályázatok? Ezt akkor is kérdezem, ha ezekből a szellemi termékekből sok minden megmenthető. Még inkább megmenthető lenne, ha az elkövetkező időszakban kidolgozásra kerülne a kötelező előminősítés, a prekvalifikáció rendszere; költségkímélésként, általánosságként lenne rögzítve az a minimum, amellyel pályázni lehet, és ennek sikeres vétele után lehetne előkészíteni a részletes szakmai programot. És hogy ennek mekkora gyakorlata van, arra hadd mondjak egy példát. Az európai régiók gyűlése bázeli konferenciáján fogadta el ugyancsak Magyarország előterjesztésében ezt az óhajt, és azóta minden olyan pályázat, amely az európai régiók gyűléséhez kötődően meghirdetésre került... - a kétrendszerű, tehát előminősítési rendszerrel meghirdetett pályázatokra kerül sor. Ezért javaslom, hogy a törvény várható módosításakor erre fokozott figyelmet fordítsunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu